Egy halottlátó kápolnájában tartottak litániát Isztiméren

A hagyományoknak megfelelően a Jézus Szíve Kápolnában tartották meg a Kisházi búcsúi litániát Isztiméren. Hortyi Gábor atya áldást mondott a kápolna építőire, fenntartóira, vigyázóira és a látogatóira is. Ezt követően, szokás szerint, a tűzoltószertárban gyülekeztek a hívők, ahol egy szeretetvendégség során kötetlen beszélgetéssel zárták a napot. A kókuszkockák, cseresznyés piskóták, legényfogók és házi pogácsák felett beszélgetve is szóba került a kápolna építője.

Stohl Anna, a „szent asszony” története még a 19. század végén kezdődött, ugyanis 1851-ben született és csak az első világháború végét követő évben, 1919-ben hunyt el. A „szent asszony” Isztimér halottlátója és gyógyítója volt, aki halála óta település sírkertjében pihen. Ám nem csak helyiek látogatták, ugyanis messzire eljutott a híre gyógyító és természetfeletti képességeinek. Egészen távoli tájakról, még Zalából is érkeztek hozzá olyanok, akiknek szüksége volt a szakértelmére. Sok olyan ember látogatta meg, aki magával hozta beteg gyerekeit. Olyankor Stohl Anna saját maga készítette az orvosságokat és ő is gyógyította őket. A nagy ünnepnapon, a csatkai búcsún, rendszeresen részt vett, és ott mindig Jézusról prédikált, meglehetősen jelentős számú hallgatóság előtt. A mindenkinek segítő asszony 1893-ban építette a kápolnát, és onnantól kezdve ott fogadta a látogatóit.

Egyes hírek szerint Stohl Anna 13 éves korában azt a sugallatot kapta, hogy három napra a tetszhalál állapotába fog kerülni, de kérje a hozzátartozóit, ne temessék el, mert három nap után fel fog ébredni. Így is történt. Megkapta azt a képességet, hogy kommunikálni tudott a halottakkal. A világháború idején nagyon sokan felkeresték azért, hogy híreket szerezzenek a háborúba hurcolt szeretteikről. Ha fel tudta venni velük a kapcsolatot, akkor már biztosra lehetett venni, hogy meghaltak, ha nem, akkor még éltek. Vannak olyanok, akik szerint nem puszta kapcsolatfelvétel volt a „szent asszony” és a halottak között, hanem képes volt üzeneteket is közvetíteni az élők és holtak világa között. Ezekért a szolgálatokért pénzt is kapott, ám nem magára költötte, hanem ezekből az adományokból épült a kápolna.

Mint megtudtuk, a Stolmár család mindig is szívügyének tekintette a kápolna karbantartását, és 1989-ben Stolmár János és felesége, Werger Gizella fel is újíttatta azt. Ezt követően újabb évtizedek teltek el, ezért Stolmár Matthias 2008-ban újra felújította. A hétvégén tartott Kisházi búcsúi litánián a hívők már azokon az új padokon ülhettek, melyek Stolmár László jóvoltából kerültek az épületbe, 2022-ben.

Azonban nem a Kisházi búcsú az egyetlen ünnepnap, amikor el lehet merülni gondolataink között a kápolnában, ugyanis az isztiméri hagyományoknak megfelelően Szent Mihály nap alkalmából is megnyílik a halottlátó által ácsoltatott ajtó, hogy az ott megtartott szentmisén hálát mondhassanak helyi lakosok a jó termésért, és a szorgalmas gazdálkodókért.