A szomszéd település boltjába is futva járt

Bárándi László 1934. szeptember 13-án született Csalán, édesapja a Kégl-kastély kocsisa volt. A tizenegy gyermeket nevelő család a háború ideje alatt Velence – Tükröspusztán élt, nagy szegénységben, de annál nagyobb szeretetben. Laci bácsi eleven és bátor gyermek volt. Örömmel segített édesanyjának, és mivel nagyon szeretett futni, bármikor megtette a Velence központja és Tükröspuszta közötti 7 kilométeres távot, ha például boltba kellett menni. A háztáji gazdaságban dolgozó édesapának és nagyobb testvéreknek az ebédet is így vitte ki. A ’40-es évek végén falujárók felfedezték focitehetségét, Budapestre hívták, de szülei tanácsára Tükröspusztán maradt.

1950-ben kezdett az agárdi állami gazdaságban, ahol traktoros, majd gépkocsivezető lett, és szinte a nyugdíjazásáig ott dolgozott. Kétéves tapolcai katonai szolgálatot követően 1958. szeptember 13-án keltek egybe hitvesével, akivel 58 évig éltek boldog házasságban, amelyből két leánygyermek született. A nyugdíjas évek sem teltek eseménytelenül, hiszen négy unoka és két dédunoka varázsolta mozgalmassá mindennapjaikat. Bárándi László nyolc éve, felesége halálát követően egyedül maradt. Múlt év vége felé az egészségi állapota sokat romlott, Laci bácsi december óta a Katolikus Szeretetszolgálat Országos Papi Otthonában él, ahol szerető, gondoskodó ápolók és lakótársak veszik körül.

Kilencvenedik születésnapján lakótársai verssel, gyermekei és unokái pedig kedvenc csokitortájával köszöntötték. A miniszterelnök gratuláló oklevelét Szabó Bakos Györgyné önkormányzati képviselő, a város ajándékát Lehrner Zsolt alpolgármester adta át az ünnepeltnek.