Furcsa érzések a lelátón

2022.07.26. 16:17

Róth Ferenc egy kiscsapatban futballozik Csehországban

A hétvégi, zalai fiesztán hosszasan tapsolták a két évtizede bajnoki aranyérmet szerző, egerszegi futballistákat, köztük volt a Vidi korábbi középpályása, Róth Ferenc is.

Horog László

Balról Nagy Lajos, Róth Ferenc és Csóka Zsolt a zalai fiesztán

Forrás: Horog László

Fehérváron született, Kincsesbányán nőtt fel, végigjárta a Vidi korosztályos csapatait, 17 évesen mutatkozott be az NB I-ben, 1996 őszén. Szerepelt a korosztályos válogatottakban, 1999 nyarán igazolt Zalaegerszegre, korábbi fehérvári edzője, a kék-fehérekhez szerződő Disztl László invitálta. A vezetőedző egy év után távozott, Glázer Róbert érkezett, őt Bozsik Péter váltotta, 2001 nyarán. Az új szakvezetővel a szezon végén bajnoki aranyérmet nyertek. A húsz évvel ezelőtti diadalt ünnepelték múlt szombaton, a ZTE Fieszta elnevezésű eseményen, amelynek csúcspontja az AC Milan vendégjátéka és 3-2-es legyőzése volt. Előzőleg, mielőtt az olaszok és a zetések kijöttek melegíteni, a két évtizeddel ezelőtti bajnokokat ünnepelte 11 ezer drukker.

– Jó volt újra találkozni a régiekkel, örömmel jöttem – mondja Róth Ferenc. – A hírek szerint tíz éve volt egy összejövetel, amelyen nem vettem részt, nem is tudtam róla. A bajnoki arany óta nem is jártam itt, mindössze a Videoton és Lombard-Pápa csapatával, az utóbbi húsz évben azonban egyszer sem. Másfele vitt az utam, Csehországba szerződtem.

Merengünk a múlton, két és fél évtizede, a Szlobodan Kusztudics-Dragan Szekulics edzőpáros vetette be először a tinédzser, ballábas középpályást, a Vác ellen hazai pályán, 6-2-re megnyert mérkőzésen. A folytatásban is számítottak rá a szakvezetők, főként Disztl László, aki Veszprémben folytatta a munkát, onnan került Zalába. Róth szerződése lejárt a Vidinél, elfogadta a ZTE ajánlatát. „Az első két év nem volt túlzottan sikeres, középcsapat voltunk, aztán 1999 nyarán érkezett a Vasassal bronzérmet szerző Bozsik Péter, a cél az volt, hogy az első hat között végezzünk. Korábbi, fehérvári társaim közül már a csapat játékosa volt Csóka Zsolt és Nagy Lajos, aztán jött Újpestről a válogatott csatár, az előzőleg az élvonalban Fehérváron bemutatkozó Waltner Róbert. A vezetők 2001 nyarán nagy neveket igazoltak, jött Urbán Flórián, Kenesei Krisztián, Szamosi Tamás, Egressy Gábor, Telek András. Jól rajtoltunk, aztán jött egy kisebb hullámvölgy, azonban végig ott voltunk a dobogón. Az őszi szezon zárásakor az MTK tíz ponttal vezetett, a Fradi is előttünk helyezkedett. Az MTK a tavasszal alig nyert meccset, az FTC is többször botlott, mi viszont folyamatosan nyertünk. Az utolsó előtti fordulóban lettünk bajnokok, ugyanis a Dunaferr megverte az MTK-t, emlékeim szerint 4-1-re, mi a ferencvárosiakkal otthon 1-1-es döntetlenre végeztünk, ami nekünk tökéletesen elegendő volt az aranyhoz. Az utolsó fordulóban, immár tét nélkül Fehérvárra látogattunk volna, de a stadion építése miatt a Sóstói Stadionban nem voltak túl jó állapotok, a Vidi vezetői nagy gesztust tettek, elcserélték a pályaválasztói jogot, ők utaztak hozzánk, a bajnoki ünneplésre a saját stadionunkban került sor.

A ZTE 3-2-re verte az olasz bajnok AC Milan együttesét, felkészülési mérkőzésen, a ZTE Fieszta elnevezésű eseményen 
Forrás: Horog László / Fejér Megyei Hírlap

A szezon végén pedig Róth visszatért anyaegyesületéhez, Fejérbe. Jó szerződést között, valamint több játéklehetőségre vágyott.

- Az első két évben sokat játszottam a ZTE-ben, azonban amikor érkeztek a válogatottban is rendszeresen szereplők, egyre hátrébb szorultam, Egressy Gábor cseréje lettem. Elfogadtam a helyzetet, riválisomnak voltak jó meccsei. Örömmel mondtam igent a Vidi ajánlatára. Maradhattam volna Zalában, az én döntésem volt, hogy váltok a több játéklehetőség reményében. Az egyik tulajdonossal, Viniczai Tiborral egyeztem meg, ám később kiderült, hogy a másik tulajdonos és a sportigazgató nem lelkesedett az ötletért, ráadásul a vezetőedző, Várhidi Péter számára is újdonságot jelentett az érkezésem, az első időszakban nem találta a helyem. Azt nem mondom, hogy megbántam a váltást, de a ZTE-Manchester United meccsen, a lelátón kavarogtak bennem furcsa érzések a teltházas Puskás-stadionban. A BL-selejtezőt Koplárovics Béla góljával nyerte a házigazda, őt az én helyemre igazolták az NB II-es Hévízből. Ha én nem távozom, aligha kerül Egerszegre. A Vidiben Várhidinél nem játszottam sokat, aztán jött Bicskei Bertalan, aki számított rám. Kimondottan jó szezonom volt, sok gólt rúgtam. Újpestre igazoltam, ahol pár meccset játszottam, nem kaptam fizetést, majd jött a Lombard-Pápa, ahol nem ment rosszul a játék.

A cseh élvonal középcsapata, az FC Slovacko hívta, Thomas Sowunmival szerződött az Uherske Hradiste városában található egylethez. Két évet töltött itt, kettőt a később a BL-ben is szereplő, legutóbbi is bajnoki címet szerző, azonban akkoriban középcsapatnak számító Viktoria Plzenben. Élvonalbeli karrierjét Prágában, a Bohemians 1905 gárdájánál zárta, 33 évesen. A harmadik vonalba szerződött.

- Sok pénzzel tartoztak a fővárosiak, a harmadosztályú TJ Sokol Ovcáry gárdájában folytattam, a Plzen vállalta, kifizeti a pénzem felét, a másik felét az új klubom elnöke, ezzel a profi karriert lezártam. Az Ovcáryban minden szezonban húsz gól felett teljesítettem, akkor lettem csatár, előzőleg a magyar és a cseh élvonalban is baloldali középpályásként számítottak rám. A német sokadosztályú SV Zenting következett kis időre, majd cseh, alacsonyabb osztályú együttesek. Ma is futballozom a hegyekben, a Zelezna Ruda csapatában, a 7. ligában. Vettünk egy hétvégi házat, minden hétvégét ott töltünk, jártam a csapat meccseire, az utolsó helyen voltak a tabellán. Kérdezték, lenne-e kedvem segíteni, a meccsek után mindig meg tudnak kínálni kolbásszal és sörrel. Mivel előzőleg baráti kapcsolatba kerültünk, igent mondtam. Plzentől 80 km-re helyezkedik a település, edzésekre természetesen nem járok, csak a meccsekre. Az utolsó hat derbin 14 gólt rúgtam, bennmaradtunk, feljöttünk a tabella 9. helyére, a bronzérmes öt pontra volt tőlünk. Maradok náluk, 43 évesen elkerülnek a sérülések, jó állapotban vagyok. A versenysúlyom anno 76 kg volt, most 87, de ebben a ligában ezzel nincs gond. Hétfőn röplabdázom a barátokkal két órát, kedden az öregfiúkkal másfél órát focizom. Plzentől öt kilométerre, a három és félezres faluban, Zruc Senecen lakunk a családdal, szerdán két órát lábteniszezem ugyanitt, tehát a rendszeres mozgás megvan. Csütörtökön és pénteken pihenek, szombaton pedig következik a bajnoki.  

Ritkán jár Magyarországra, édesapja egy év elhunyt, édesanyja Kincsesbányán él. Róth ezúttal egy hetet a Balatonon tölt a családjával. Plzenben alapított családot, két lánya született, a nejét is a futball révén ismerte meg, párja a Viktoria FC vipmenedzsereként dolgozott akkoriban.

- Július végén, tizennégy éve ismerkedtünk meg. Az első házasságomból született nagyfiam Fehérváron él, nem futballozik. A Vidi és a ZTE eredményeit természetesen követem, drukkolok mindkét együttesnek.   

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában