Lelkiismereti kérdés a választás

- Megmaradt a korábbi, szakállamtitkári posztod az OVI vezetésével együtt is?

- Igen: 2006-ban kerültem a Miniszterelnöki Hivatalból az újonnan szervezett Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumba (ÖTM) közjogi és koordinációs szakállamtitkárnak. Az ÖTM időközben, mint közismert, kormányzati szerkezetmódosítás következtében Önkormányzati Minisztérium lett, megbízatásom azonban változatlan maradt.

- Ez az új kinevezés előrelépés, visszalépés számodra, vagy szükséges megoldás?

- Ez a megbízatás óriási kihívást jelent! Az Országos Választási Iroda tevékenységét a miniszter irányítási jogkörében közreműködve évek óta jól ismerem. A közigazgatástól elvárják, hogy lehetőleg hibátlanul működjön. Ez az általános elvárás a választási rendszert működtető intézményrendszerre hatványozottan igaz: itt tényleg nem lehet hibázni! Még a döntésekkel kapcsolatos egy-két napos jogorvoslati határidők is ezt tükrözik. Ennek megfelelően a munka sokkal több időt, sokkal feszítettebb figyelmet és fegyelmet követel, mint a közigazgatás bármely más területe. Ezt még fokozza, hogy a rendszer működése a közfigyelem középpontjában áll.

- Kaphatunk egy rövid leírást arról, hogy mi az OVI vezetőjének feladata?

- A választási irodák feladatait a választási eljárásról szóló 1997. évi C törvény határozza meg. A választási irodák a választások előkészítésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatokat ellátó szervek. Az OVI feladata az Országos Választási Bizottság tevékenységének szakmai-technikai előkészítése és támogatása is. Ez utóbbi munka mennyisége ebben a választási ciklusban a többszörösére nőtt annak következtében, hogy az OVB-t 2006 és 2010 közötti négy évben több beadvánnyal keresték meg, mint az 1990-től 2006-ig eltelt tizenhat évben összesen. Konkrétumként ábrázolva: bevett dolog, hogy az OVI üléseinek jegyzőkönyveit készítő munkatársak jóval éjfél után fejezik be a munkát, és ez hetente nem csupán egy alkalommal fordulhat elő.

- Elődöd, Rytkó Emília megunta ezt a feladatot, megsértődött, bölcsen visszavonult, hatalmi harc áldozata lett, nyugdíjba ment, vagy valami más történt vele?

- Az OVI előző vezetője elérte a nyugdíjkorhatárt és 16 országgyűlési, önkormányzati választás és népszavazás során felhalmozott rendkívül nagy szakmai tapasztalattal és tudással a birtokában, jól megépített csapatot hagyva az utódjára, a szakma ellenkezése dacára nyugdíjba vonult. Ezt egy frekventált, erősen stressz-intenzív, messze az átlagot meghaladó szellemi és fizikai terheléssel járó másfél évtizedes munka után tette.

- Úgy vélem, az OVI vezetőjéé a politikától súlyosan veszélyeztetett poszt: lehetséges-e itt megőrizni semlegességedet? S ha igen, hogyan?

- Nem gondolom, hogy az OVI vezetése ilyen értelemben veszélyeztetett poszt lenne. A törvény egyértelműen rögzíti az OVI és vezetője feladatait. Ezek kifejezetten szakmai feladatok. A tájékoztatás pártsemlegességét a törvény külön kiemeli, ráadásul ennek technológiája már kialakult és elfogadott. A döntések meghozatala pedig a választási bizottságok feladata, így országos szinten az OVB-é, nem pedig a választási irodáké. Önmagában az, hogy a választási irodák, köztük az OVI is, törvényi kötelezettségeiknél fogva gyakrabban találkoznak a politika szereplőivel kapcsolatos feladatokkal, nem jelent veszélyeztetettséget . Eddigi tapasztalataim a munkakapcsolatok teljes körű korrektségét tanúsítják.

- Szerintem a 2006-os, újraszámlálást követelő tüntetéshullám éppen a politikai veszélyt mutatja, de legyen igazad... Veled egy időben egy másik urat is kineveztek, a választási főosztály vezetőjévé. Miért e kettősség?

- Az OVI előző vezetője, Rytkó Emília asszony eredetileg a választási irodát, azaz a munkaszervezetet vezette, 2003. évtől azonban megbízták az OVI vezetésével is. Ezt megelőzően e két feladatkört két személy látta el. Tavaly decemberben a választási rendszerért is felelős önkormányzati miniszter úgy döntött, hogy visszatérünk a korábbi megoldáshoz. Ezt az is lehetővé tette, hogy 2006-ban az addig a minisztérium szervezetén kívül elhelyezkedő munkaszervezet az ÖTM főosztályává, azaz belső szervezeti egységévé vált, ezért közvetlen munkakapcsolatba kerültünk. Az Önkormányzati Minisztérium választási főosztályának vezetői megbízatását Zubor András úr kapta meg, aki kiváló és tapasztalt választási szakember. Valamennyi kolléga a szakma elkötelezettje, akik nemcsak munkaköri kötelességüknek tekintik a feladatok ellátását, hanem személyes lelkiismereti kérdésnek is.

- Azt tudom, hogy vezetésed alatt nem lesznek választási csalások. De: eddig se voltak, mégis a fél ország erről kiabált. Lehetséges elkerülni ezt az idén?

- Először is le kell szögezni, hogy a választási rendszer nem egy Max Weber által idealizáltan hierarchizált, egységes és lineáris alárendeltségben működő hivatali rendszer. A döntéseket minden szinten és választási kerületben az illetékes választási bizottságok, a szavazókörökben pedig a szavazatszámláló bizottságok hozzák. Döntéseikkel kapcsolatban biztosított a bírósági jogorvoslat. A választás érvényessége, eredményessége és törvényessége tehát az egész szervezet felelőssége és munkájának eredménye! A véleményeket természetesen nem képes meghatározni a választási intézményrendszer. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy ennek az intézményrendszernek a felkészültsége és pártatlansága pozitívan befolyásolhatja a választópolgárokat, véleményformálókat.

- Meddig vállaltad az OVI vezetését? Meddig szándékozod csinálni?

- A törvény szerint az OVI vezetője határozatlan időre kapja megbízatását. A cél természetesen mindig a legközelebbi nagy feladat eredményes teljesítése. Őszintén szólva, nem számolom a nyugdíjig tartó időt. Én egy kis faluban születtem, és gyerekkoromból még van élményem arról a generációról, amelynek tagjai addig dolgoztak, amíg mozdulni tudtak. Nem volt a reflexeikbe építve, hogy valamikor is abbahagyhatják a munkát.

Virág Rudolf 1951-ben, a Somogy megyei Ráksiban született. A pécsi egyetemen szerzett jogi diplomát. 1976 decemberétől 1990 júliusáig élt Dunaújvárosban, ahol a városi tanács végrehajtó bizottságának titkáraként (a mai jegyző elődjeként) dolgozott. Ezután a BM önkormányzati főosztályán osztályvezető, 1998-tól a Miniszterelnöki Hivatal egyik szakmai vezetője, 2006-tól az ÖTM, majd az ÖM szakállamtitkára.

Felesége bíró, nagyobbik lánya újságíró, a kisebbik végzett jogász, másodéves művészettörténész-hallgató.