Hétvége

2014.03.28. 10:33

A lelkész kötete

Mint közismert, Köntös László református püspök-helyettes, valamint egyházkerületi főjegyező és a Dunántúli Református Tudományos Gyűjtemény igazgatója magyaralmási és fehérvárcsurgói kötődésű ember, akinek édesapja ezekben a falvakban volt lelkipásztor.

Bakonyi István

Ám Részletek című könyvének van egy fehérvári aktualitása is: az egyik írás, egy nyílt levél ahhoz a Cserhalmi Györgyhöz szól, aki immáron a Vörösmarty Színház művésze. Ez a vitairat szeretettel és határozottan szól ahhoz a kiválósághoz, aki kemény kritikával illette egyházát.

Köntös László elismeri a bírálat elemeinek jogosságát, ám vitába száll annak elhamarkodott állításaival.Igen, ez a szeretetre épülő, de az anyaszentágyházat hibáival együtt is elfogadó, s azért határozottan kiálló attitűd jellemzi a szerző magatartását. Az egész, sokműfajú könyvben. Hiszen olvashatunk itt igehirdetéseket, tanulmányokat, cikkeket, vallomásokat, blogokat. A személyes és a tudományos hang megannyi bizonyítékát.

Egy hívő, „liberális és konzervatív” egyházfi erkölcsileg egyértelmű portréja kerekedik ki a kötet segítségével. Aki az Ige üzenetét tartja a legfontosabbnak, ám tevékeny részese a mindennapi életnek a világ, egyházi oldalról oly gyakran bírált valóságának. Nem hiszi, hogy csupán az egyháznak van lelki valósága, s közben szembenéz az úgynevezett kényes kérdésekkel is, mint például a pénz vagy a homoszexualitás. (Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a bűn elítélendő, de nem a bűnös ember. Ugyanakkor éles határvonalat húz maga a jelenség, illetve a sokak által követelt melegházasságok között. S mint tudjuk, van, aki éppen a választási kampányban „melegíti föl” ezt a problémát )

Az ajánlást író püspök, Steinbach József szerint: „Köntös László rendkívüliségében ott van minden korábbi rend, hagyomány, azaz örökségünk tisztelete, és mégis az azokon való túllépés, a valódi megújulás szándékával.” Tegyük hozzá: ez minden megújulás és reformáció lényege. Őszinte és tiszta szívű írástudó, akinek stílusa, nyelvezete irodalmi értékű. Közben minden mondata arról tanúskodik, hogy a hit és a tudomány, másfelől az érzelmek és a gondolkodás édes testvérek lehetnek, s ostobaság egymás ellen kijátszani őket. Leghitelesebb forrása a Biblia, és hirdeti Jézus mindenek fölöttiségét. Az is természetes, hogy Kálvin példája is fontos számára. ” emelt fejjel továbbra is fölvállaljuk hitvallásos kálvinizmusunkat, azt ma is érvényesnek tartjuk. S ez nem melldöngetésből áll, hanem az Ige előtti megállásból, önigazolási kényszertől mentesen, bűnvallásból és emberi létünk esendőségének töredelmes megvallásával.” (28.)

A „műemlék egyház” és „műemlék keresztyénség” helyett az élő hit hirdetője ő. Ugyanakkor tudományos jellegű és értékű tanulmányokban és esszékben szól a legfontosabb dolgokról. Például akkor, amikor a felvilágosodás és a keresztyénség viszonyát vizsgálja igen alaposan, logikailag kiválóan fölépített eszmefuttatással. Az egysíkú gondolkodás helyett az árnyaltság szép példájával. És sokat ír az egyház mai szerepéről, helyzetéről, feladatáról. Többek között az 1990 óta megváltozott viszonyok közötti szerepről. Egy elgondolkoztató mondata: „A rendszerváltás után közel két évtizeddel ki kell mondanunk, hogy a régi keresztyén társadalom visszaállítása nem járt sikerrel.” (133.) Aztán jön kemény kritikai hangja a nemzet romlásáról. Szól az önsajnálat káros voltáról, hiszen az „a hitetlenség egyik formája.” (134.)

Persze fölvethető a kérdés: az említett keresztyén társadalom annak idején keresztyén volt-e egyáltalán? Hiszen oly korán megkezdődött a romlás, persze szerte a világban a tiszta forrás után. Oly korán elfordult az ember, és gyakran az egyház is a jézusi úttól. Persze abban teljesen igaza van Köntös Lászlónak, hogy: „A régi keresztyén társadalom azért tudott mintegy önmagától működni, mert templom, lakóhely és munkahely összetartozott, mert volt egy egyházias közösség, amelynek a szellemi fundamentuma a keresztyénség volt.” (135.) S közben a történeti örökség mellett az egyházi élet új formáinak kialakítását is szorgalmazza. Ugyanígy az elmélet mellett a mindennapi élet elemzése is nagy teret nyer írásaiban. Legyen szó a lelkipásztori életpályáról, Dunántúl sajátosságairól vagy a lelkészek fizetéséről. Ízig-vérig világi, a közügyekben érdekelt ember írja ezeket a szövegeket. Egy hazájáért aggódó, felelős magyar értelmiségi. Kirajzolódik előttünk egy markáns, XXI. századi egyházpolitikus arcéle, karaktere. Szerzője a mai magyar egyházi élet egyik legmarkánsabb képviselője.Érdemes figyelnünk a hangjára.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!