Kiszely Beáta: Művész vagy varázsló, ez itt a kérdés

Hogyan szerezte meg az alapokat ehhez a pályához?

– Művészeti gimnáziumban, grafika szakon végeztem a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön, ezt követően diplomámat a Iasi (Jászvásári) Képzőművészeti Egyetemen szereztem. Megtanultam a hagyományos festési módszereket, mint a freskó festést, a secco-, valamint táblakép- és mozaikkép-készítést, ahogyan az egyiptomiak, rómaiak, az ókeresztény bizánciak, vagy a reneszánsz nagy mesterei művelték. Nyári gyakorlatainkat kollégáimmal kolostorokban töltöttük, ahol freskókat és táblaképeket restauráltunk. A diploma után Magyarországra költöztem, s megházasodtam. Ekkor kezdtem el dolgozni gyakornokként a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol vászonképeket restauráltam, majd az Exist Rajzfilm Stúdióban fázisrajzolóként megismerhettem a hagyományos rajzfilmkészítés folyamatát, a figura kialakításától annak életre keltéséig. Aztán megszülettek a lányaim: Kincső, Róza és Zselyke. Ebben az időszakban jutottam el egy Otthon Kiállításra, ahol bevillant egy erős késztetés és vágy, hogy enteriőrtervezéssel foglalkozzak. Művészettörténeti tanulmányaim során az építészet és az architekturális terek eleve nagy hatással voltak rám. Ahogy hazaértem a kiállításról, azonnal rákerestem, hol tanulhatnám meg a szakmát, így találtam rá a budapesti Junior Art Center iskolára. Sikeresen elvégeztem a kétéves képzést, ahol kaptam egy elismerést: az év hallgatója lettem, ami megerősített abban, hogy tovább tanuljak és elvégezzem a szakmai mesterképzést is. Szerencsére kiváló belsőépítészek voltak a mestereim. Ez a plusz másfél év megváltoztatta a gondolkodásmódomat, kibillentett a megszokott tervezői komfortzónából, rávilágított arra, hogy a mérnökinek tűnő szabályokat lehet formabontóan is alkalmazni, vagy akár a „teret is meghajlítani”.

Már dolgoztam a szakmában, mikor Csókakőre költöztünk, ahol ma is élünk. Az egyetemen pedagógiai végzettséget is szereztem, így két éven át tanítottam rajzot és lakberendezést a szomszédos bodajki Hang-Szín-Tér Művészeti Szakgimnáziumban. A tanítás mellett megkeresett egy kereskedelmi tévécsatorna, hogy vegyek részt egy lakásátalakítós műsorban, a Falforgatókban. Nem tudtam nemet mondani, mivel szeretem a szakmai kihívásokat. Tavaszi és őszi évadok 10-10 lakását bontotta szét, újította fel és rendezte be a csapat, mindezt irreálisan rövid idő alatt. Rengeteg szakmai tapasztalatot szereztem ebben a két évben, sok mindenre megtanított ez az időszak, rugalmasságra, kreatívan gyors alternatív megoldások kitalálására és spontaneitásra. Mivel szeretem a kihívásokat, a szállodastyling-olás, a magánlakásbelsők átalakítása, az új építésű házak, irodák, közlétesítmények, kirakatok és hajóbelsők megtervezése mellett designversenyeken is részt veszek, ahol kevésbé vannak kötöttségek és szabályok. Itt ki tudom élni az alkotói vágyaimat. Az egyik legkedvesebb munkám a Max Cityben rendezett Design + kirakatversenyen „Az ötödik elem” témájú enteriőröm, ami első helyezést kapott.

A tehetség, a tanulás és a szorgalom meghozta a gyümölcsét?

– Igen, most például itt ülünk a székesfehérvári Capolavoro-Home bemutatótermében. Ezzel az enteriőrrel indultam tavaly a Lakberendezők Országos Szövetsége által minden évben meghirdetett pályázaton, és ennek köszönhetően kaptam meg az „Év Lakberendezője” címet, ami a szakma legrangosabb elismerése. Az említett cégtől kaptam a megbízást egy új bútorkollekció kitalálására, ami magával vonzotta az egész bemutatótermük megtervezését is. Ez a hely nemcsak a mobíliák bemutatására szolgál, hanem a kárpitos technikák és anyagok megjelenítésére is különböző felületeken, a bejárati ajtótól a bútorokon keresztül a falakig. Minden apró részlet nagy szakmai precizitást, tudást és odafigyelést tükröz. A másik terület, amit nagyon szeretek, az a szakmai kiállításoké. Ma Magyarországon a Salon Budapest a legnívósabb kiállítás, tavaly 5 stand tervezésben vettem részt, egyedül és csapatban is. Ez már egy komplex munka, egy teljes építmény megálmodása és megtervezése. A Konyhakiállításon a Lakberendezők Országos Szövetsége standját terveztem. A Fürdőszoba-kiállításon a Sanotechnik céggel jelentünk meg 100 nm-en. Sajnos a Construma jelenleg eltolódott egy őszi időpontra, de oda is készültem egy 200 nm-es standdal. Mindezek mellett a LOSZ-al is készülünk egy Design várossal. Nem unatkozom.

A kiállításokon a tervezőnek mi a dolga?

– Folyamatosan felügyelem, ha kell, irányítom, segítem a munkálatokat a három-négy nap alatt, míg megépül a stand, aztán ugyanennyi idő maga a kiállítás, és jön a bontás. Jelenlegi helyzetben többnyire új építésű családi házakat vállalok. Akkor a legszerencsésebb belevágni egy projektbe, amikor még tervezés alatt van az adott ingatlan. Az építész kívülről látja az épületet, míg a belsőépítész belülről kifelé gondolkodik. A legjobb munkák akkor születnek, mikor összhangba kerül a kettő.

Hogyan éli meg a jelenleg kialakult járványhelyzetet?

– Mivel minden rosszban van valami jó, így igyekszem meglátni benne azt, ami hasznos. Persze a vírus nem jó, de az sem, ahogy korábban éltem. Túlvállalva, mindenhol helytállni maximálisan, ott lenni, megfelelni, ami sok éjszakázással is járt. Már éppen azon gondolkoztam, hogy hogyan tudnék erőt gyűjteni…, és egyszer csak előállt ez a helyzet. Most van időm sportolni, többet tudok foglalkozni a lányokkal, főzni velük, beszélgetni. A jelenlegi szituáció segített abban, hogy kicsit jobban odafigyeljek a közvetlen környezetemre és magamra.