Pákozd - ahova más üdülni jár

A  nemrégiben 30 milliós pályázati összegből akadálymentesített iskolába hiába próbálunk bejutni, hogy megnézzük, miként alakították ki  a két csoportszobát az   óvodásoknak. Csöngetünk, kopogtatunk, mire ráeszmélünk,   téli szünet van, de mivel odabentről  kopácsolás hallatszik,  megpróbáljuk a másik bejáratot. A  lépcsőket, a szegélyt teszik rendbe, mondja  a két férfi,  ha van is gyerek az oviban,  a másikban, a régiben, aminek az épülete már elég rossz állapotú, ezért is pályázik a falu az új építésére, amihez konyha is társulna. Az megoldaná  az iskolások étkeztetését is. A menzások, napközisek iskolanapokon tanári kísérettel ballagnak  végig a főutcán az étterembe ebédelni. Az óvoda mellett az iskolát is szeretnék felújíttatni,  ráférne az ablakcsere, a fűtéskorszerűsítés, megtakaríthatnának több mint hatvanszázaléknyi energiát. Az egykori iskola összedőlt, akkoriban  katonák segítségével húzták fel  a mostanit.  Újat nem akar építeni a falu, de mivel  évente majd' harminc csecsemő lesz pákozdi, parányi állampolgár, fel kell készülniük a fogadásukra a létesítmények korszerűsítésével. A faluban 2002-ben 2670 ember élt,  napjainkban több mint háromezren lakják a városközeli települést, köszönhető ez a többi közt az új lakóparknak. Miközben  átballagunk a községháza melletti épületbe, megpakolt bevásárlószatyros asszonyokkal találkozunk, megállnak beszélgetni. A falun átmenő forgalom  nem  zavaró, megszokták, ahogy a jó levegőt. Az óvodánál gyerekzsivaj  helyett az óvodapedagógusok  csapata fogad bennünket. A nevelési értekezlet vége felé járnak, de  nem sietnek haza,  bezárják az évet,   megköszöntik a névnaposokat.   Május végéig 128 gyerekük lesz az oviban, iskolába jövőre valószínűleg harminckét gyerek  megy, ha a szülők és a nevelési tanácsadó is úgy látja.

-  Itt születtem, a falut, a tókörnyéket, a hegyeket szeretem. Mindig olyan helyen laktam - több  utcában  a faluban - ahol nagyon jó volt a szomdszédság, ez igen fontos  - meséli Tanárkiné Dőri Éva óvónő.    -  Ami nagyon hiányzik az összkomforthoz, az a szennyvízcsatorna. Azt is fájlalom, hogy  a beköltözőkkel alig van kapcsolatuk a  régi pákozdiaknak. Ezen változtathat, ha a lakóparkiak is az óvodába fogják hozni a gyerekeiket.
- Tizenhat éve költöztem  a faluba, az első időben sokat segítettek a kolléganők, rajtuk keresztül ismerkedtem az emberekkel, a környezettel  - Komlósi Lászlóné  móri életét váltotta falusira, megszokta, megszerette, nem költözne se vissza, se máshová.
 A falut járva bekukkantunk egy portára, nyitva a kapu.  Nagy Mihályné, Marcsi  kis türelmet kér,  most fejezte be a hatlapos porcukrozását, olyankor mindenhová jut egy kicsi fehérség.
- Tősgyökeres  pákozdi vagyok - meséli.  - Városközeliek vagyunk, de mégsem élünk zsúfolt környezetben. Az ellátásra se  lehet panasz, nem járunk nap mint nap  a boltba, viszont  könnyen eljutunk  Pestre, a megyeszékhelyre  színházba, moziba, de a  kultúrházban is van élet, rátermett a  vezetője, sok a  program.
 A Leader-ben  sikeres a falu,  volt, aki turisztikai szálláshelyre és a kiegészítő létesítményekre pályázott,  nyert tízmilliót. A falusi vendéglátás lehet a következő kitörési pont, amely kiegészítő jövedelmet biztosíthat a pákozdiaknak. Jó példa rá a faluban  élő, dolgozó  Törzsök Tibor,   a megyei egyesület örökös elnöke  és családja, amelynek tagjai úttörők voltak a falusi vendéglátók közt, szívesen adnak tanácsot, segítenek.

OLDALTÖRÉS: A turisztikára is alapoznának

A turisztikára is alapoznának

Takács János polgármester az idén harmadik ciklusát kezdte a község élén. Az eltelt nyolc esztendőben egy eléggé lemaradt települést állítottak új pályára társaival.

- Mi volt a legfontosabb feladata az újonnan felállt testületnek abban az évben?

- Nem volt fejlesztési koncepció, megfelelő infrastruktúra, valamint megfelelő vagyoni háttér sem állt rendelkezésre a településen - mondta Takács János.  Mint településfejlesztési bizottsági szakértő még 2002 előtt kezdeményeztem a rendezési terv felülvizsgálatát, amibe egy kisebb iparterület kialakítását, illetve egy lakóterület-fejlesztési elképzelést is beletettünk. A rendezési tervet 2003 januárjában hagytuk jóvá. Szerencsénk volt, hogy egy komoly vállalkozó jelentkezett, így az ipar- és lakóterületet is gyors ütemben közművesítettük.

 - Az ipari park hasznosítása meglátszik a település anyagi helyzetén?
 
- Egészen más dimenziókról beszélünk. Akkor az iparűzési adóból származó bevétel 4,5 millió forint volt, 2010-re már jóval többet, 34 millió forintot terveztünk.

- Sikerül is hozzájutni ehhez az adónemhez?

- Vannak lemaradások a mostani gazdasági helyzetből eredően, várhatóan kevesebb lesz az ebből várható bevételünk, de a község vagyona ingatlanokban komoly hátteret jelent, erre alapoztuk a megkezdett fejlesztéseket. Az első döntésünk 2002-ben a szennyvízcsatorna-hálózatról szólt, szorgalmaztuk, hogy megvalósítása kerüljön előtérbe, mert amíg az nincs, addig semmi nem történik a településen. Az útjaink már akkor rossz állapotban voltak, de csatorna híján nem volt érdemes hozzányúlni egyikhez sem. Nehezen értették meg a pákozdiak, de megnyugvás lehet, hogy halad előre, a megvalósítás felé a pályázat.

- Az utóbbi években sokat változott a falu arca is.
 
-A változtatásnak turisztikai hatása lesz, ahogy az épülő kerékpárútnak, a közvilágítás javításának. Rendbe tettük a Hősök terét, a templomkertet, ott felállítottunk egy trianoni emlékművet, emléktáblát a szovjet katonáknak, létrehoztunk egy emlékparkot, a Mészeg-hegy felújításakor a községben lévő emlékmű is megújult. Sajnos, a művelődési ház felújítására nem sikerült pályázati pénzhez jutnunk, ez szintén fontos lenne, jó közösségi tér, sok eseménnyel, de rendbe kell tenni.

OLDALTÖRÉS: Otthonom lett a falu

Otthonom lett a falu

"Két dolog volt, ami motiválta a családot a költözés előtti keresgélésben, hogy a hely, akár egy falu, közel legyen Budapesthez, a Balatonhoz, és nekem az külön öröm, hogy itt a Velencei-tó mellett találtuk meg" -  Nagy Attila vállalkozó, világ- és Európa-bajnok horgász és sok más cím birtokosa családjával él a faluban. 

- Anélkül nem tudok létezni, hogy ne legyen hegy, víz a közelemben. Fehérvár környékén Pákozd tűnt a legjobb választásnak, szerintem üdülőfalu jellegű. Azt szoktam mondani, ott lakunk, ahová más üdülni szokott járni. Sikerült egy nagyon jó félkész házat vennünk, 2001-ben költöztünk ki. A házunk szép részen van, panorámás a tóra, semmi pénzért nem mennék vissza a városba. Szeretem a környezetet, komoly támogatást kaptunk a vállalkozásunk letelepítéséhez. Itt minden szempontból partnerekre találtunk. Ami nagyon szimpatikus, ha a családommal, a feleségemmel és a három gyerekkel elindulunk otthonról, 250 méter után az Ingóköveknél vagyunk. Igazi otthonom lett ez a település!

OLDALTÖRÉS: Hős hadfik emlékezetére

Hős hadfik  emlékezetére

Háborúk, békebeli katonák, komoly technikák, amelyek nem csupán a férfiakat, az egész családot képesek lenyűgözni.

A Mészeg-hegy  turisztikai látványosság, információbőség,  egy olyan világról mesél, ahová  nem mindenki juthat el. A hely kínálata a tókörnyék, az egész nemzet értéke.   

Az emlékpark létrehozására és az emlékhely  felújítására az önkormányzat közösen pályázott a Honvédség és Társadalom Baráti Körrel. A megnyert 221 millió forintból elvégzett munkálatok jelentősen megváltoztatták a Mészeg-hegyi  látnivalókat. Az emlékhelyen olyan élményben lehet részük a  látogatóknak, amelyek nem érhetőek el mindenütt. A  '48-as események emlékein túl bepillantást engednek a kiállítások a haditechnikai eszközök világába,  a modern technológiákba. A felnőttekhez és a gyerekekhez is közelebb kerülnek a katonaélet, a honvédelem  tudnivalói, érdekességei. A hegyen van az 1848-as csata emlékműve és az emlékkiálítás, a 20. századi háborúk emlékpontja, az I. világháborús barakképület,   a hozzá tartozó kiállítás, a II. világháborús lövészárokrendszer. A Misszió  a katonák  nemzetközi helytállásáról mesél.

OLDALTÖRÉS: Értéktár

Értéktár

- Pákozd-sukorói arborétum

- Tájmúzeum és halászati kiállítás

- Gyurgyalagtelep

-  Ingókövek

- Bella-tó

- Angelika-forrás

- Pákozdvár (Tóvár). Az Angelika forrástól körülbelül 150 méterre található, feltárásra váró kincs. Az erődítmény a Duna-Tisza közén található 26 hasonló építmény közül a legnagyobb.

- Református és katolikus templom, trianoni emlékmű

- Don-kanyar kápolna

Leltárban

- A község lakóinak száma 2010. január elsején 3075. A korfa szerint egyre több a fiatal a faluban.

- A képviselő-testület tagja: Takács János polgármester, Szabó Gábor alpolgármester, tagok Budai Viktor, Kardos Ferenc, Kissné Vörösmarty Mária, Németh Attila, Törzsök Erzsébet. A falu jegyzője Lehelné dr. Lovászi Rita.

- Testvértelepülési kapcsolatok: a lengyelországi Wegierska Górka és a szlovákiai Ipolybalog önkormányzatával, lakóival.

- Civil szervezeteik: Pákozdért Alapítvány, van az iskolának és az óvodának is alapítványa, létrejött a Kulturális Egyesület, ezen belül önállóan működnek a szakosztályok, így a népdalkör, citerazenekar, balettosok, a kamarakórus.

- A munkanélküliség nem jellemző, a munkaképes lakossághoz viszonyítva negyven-ötven ember, a munkavállalók 5-6 százaléka.