Várossá legyen a település?

Múlt szerdán este falugyűlésre invitálta a helyieket a polgármester, aki a tévhitek eloszlatása mellett azt is elmondta, miért lenne érdemes pályázni ismét, s miért lehetséges, hogy az utolsó pillanat az idei. Az elmúlt napokban, 1995-ig visszamenőleg összehívták a volt képviselő-testületek tagjait és a polgármestereket, megkérdezték a vállalkozói kerekasztal tagjait, a civil szervezeteket, majd pedig szerdán a lakosságot. Ezeket összegezve dönt aztán a településfejlesztési bizottság, s javaslatukat a december 16-ai képviselő-testületi ülés elé terjesztik.

A falufórumon kiderült: Csákvár azért vágyna a várossá nyilvánításra, mert egyszer már megkapta azt. A mezővárosi rangot ugyan 1878-ban, a vasút hiánya miatt elvették tőle, de azóta sem tettek le ez irányú terveikről. - Fejér megye legnagyobb nem városi rangú települése a miénk - hangsúlyozta Katonáné Venguszt Beatrix polgármester a falugyűlésen.

A település jelentős humán erőforrással rendelkezik, ugyanakkor foglalkoztatási és infrastrukturális helyzetét is figyelembe kellett venni a korábbi pályázatok értékelésekor, amely a zsűrinek már akkor sem felelt meg: az emberek ugyanis nem találnak helyben munkát, így Csákvár nem tud térségi szerepet betölteni. A 2009-es elutasítás indoka pedig a település stagnáló gazdasági aktivitása, a foglalkoztatottak csökkenő és a munkanélküliek lassan növekvő aránya volt. Alacsony szintű a közúthálózat kiépítettsége, s a járdahálózat tekintetében is vannak hiányosságok.

A várossá nyilvánítás ellen szólók attól tartanak, hogymegváltozik az állattartás rendje. Ezzel kapcsolatosan a polgármester elmondta: erről a kérdésről nem az alapján döntenek, hogy városként vagy nagyközségként működnek-e. De a falusi turizmus sem szűnik meg, panelházak sem nőnek a településen, sőt, a jelenleginél több intézményt sem kell fenntartani attól, ha várossá lesznek.

A 2011. évi esélyekről Törő Gábor országgyűlési képviselőt is megkérdezték, aki annyit mondott: mérlegelni kell a pozitívumokat, negatívumokat, s a lényeg, ne legyen a fejlődés gátja, hogy beadják-e a pályázatot vagy sem.

A polgármester több okot is említett, miért lenne jó Csákvárnak, ha város lenne: pályázati lehetőségek nyílnának meg mindenkinek, aki itt él s működik, valamint egészségügyi, szociális és kulturális központokat alakíthatnának ki. Ám talán az utolsó esélye Csákvárnak, hogy várossá nyilvánítsák, a tervek szerint ugyanis 2012-től csak az a település kaphatja meg a rangot, amely minimum 8-9 ezer fős lakossággal rendelkezik. A kérdéskör jelenleg a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozik, ám ott a sajtóosztályon elárulták: januártól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kezeli a várossá nyilvánítással kapcsolatos teendőket, ezért a jövőbeli tervekről már nem tudnak nyilatkozni. A KIM-nél pedig azt mondták, csak januártól áll módjukban a témáról tájékoztatást adni.

Múlt szerdán este falugyűlésre invitálta a helyieket a polgármester, aki a tévhitek eloszlatása mellett azt is elmondta, miért lenne érdemes pályázni ismét, s miért lehetséges, hogy az utolsó pillanat az idei. Az elmúlt napokban, 1995-ig visszamenőleg összehívták a volt képviselő-testületek tagjait és a polgármestereket, megkérdezték a vállalkozói kerekasztal tagjait, a civil szervezeteket, majd pedig szerdán a lakosságot. Ezeket összegezve dönt aztán a településfejlesztési bizottság, s javaslatukat a december 16-ai képviselő-testületi ülés elé terjesztik.

A falufórumon kiderült: Csákvár azért vágyna a várossá nyilvánításra, mert egyszer már megkapta azt. A mezővárosi rangot ugyan 1878-ban, a vasút hiánya miatt elvették tőle, de azóta sem tettek le ez irányú terveikről. - Fejér megye legnagyobb nem városi rangú települése a miénk - hangsúlyozta Katonáné Venguszt Beatrix polgármester a falugyűlésen.

A település jelentős humán erőforrással rendelkezik, ugyanakkor foglalkoztatási és infrastrukturális helyzetét is figyelembe kellett venni a korábbi pályázatok értékelésekor, amely a zsűrinek már akkor sem felelt meg: az emberek ugyanis nem találnak helyben munkát, így Csákvár nem tud térségi szerepet betölteni. A 2009-es elutasítás indoka pedig a település stagnáló gazdasági aktivitása, a foglalkoztatottak csökkenő és a munkanélküliek lassan növekvő aránya volt. Alacsony szintű a közúthálózat kiépítettsége, s a járdahálózat tekintetében is vannak hiányosságok.

A várossá nyilvánítás ellen szólók attól tartanak, hogymegváltozik az állattartás rendje. Ezzel kapcsolatosan a polgármester elmondta: erről a kérdésről nem az alapján döntenek, hogy városként vagy nagyközségként működnek-e. De a falusi turizmus sem szűnik meg, panelházak sem nőnek a településen, sőt, a jelenleginél több intézményt sem kell fenntartani attól, ha várossá lesznek.

A 2011. évi esélyekről Törő Gábor országgyűlési képviselőt is megkérdezték, aki annyit mondott: mérlegelni kell a pozitívumokat, negatívumokat, s a lényeg, ne legyen a fejlődés gátja, hogy beadják-e a pályázatot vagy sem.

A polgármester több okot is említett, miért lenne jó Csákvárnak, ha város lenne: pályázati lehetőségek nyílnának meg mindenkinek, aki itt él s működik, valamint egészségügyi, szociális és kulturális központokat alakíthatnának ki. Ám talán az utolsó esélye Csákvárnak, hogy várossá nyilvánítsák, a tervek szerint ugyanis 2012-től csak az a település kaphatja meg a rangot, amely minimum 8-9 ezer fős lakossággal rendelkezik. A kérdéskör jelenleg a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozik, ám ott a sajtóosztályon elárulták: januártól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kezeli a várossá nyilvánítással kapcsolatos teendőket, ezért a jövőbeli tervekről már nem tudnak nyilatkozni. A KIM-nél pedig azt mondták, csak januártól áll módjukban a témáról tájékoztatást adni.

A falufórumon kiderült: Csákvár azért vágyna a várossá nyilvánításra, mert egyszer már megkapta azt. A mezővárosi rangot ugyan 1878-ban, a vasút hiánya miatt elvették tőle, de azóta sem tettek le ez irányú terveikről. - Fejér megye legnagyobb nem városi rangú települése a miénk - hangsúlyozta Katonáné Venguszt Beatrix polgármester a falugyűlésen.

A település jelentős humán erőforrással rendelkezik, ugyanakkor foglalkoztatási és infrastrukturális helyzetét is figyelembe kellett venni a korábbi pályázatok értékelésekor, amely a zsűrinek már akkor sem felelt meg: az emberek ugyanis nem találnak helyben munkát, így Csákvár nem tud térségi szerepet betölteni. A 2009-es elutasítás indoka pedig a település stagnáló gazdasági aktivitása, a foglalkoztatottak csökkenő és a munkanélküliek lassan növekvő aránya volt. Alacsony szintű a közúthálózat kiépítettsége, s a járdahálózat tekintetében is vannak hiányosságok.

A várossá nyilvánítás ellen szólók attól tartanak, hogymegváltozik az állattartás rendje. Ezzel kapcsolatosan a polgármester elmondta: erről a kérdésről nem az alapján döntenek, hogy városként vagy nagyközségként működnek-e. De a falusi turizmus sem szűnik meg, panelházak sem nőnek a településen, sőt, a jelenleginél több intézményt sem kell fenntartani attól, ha várossá lesznek.

A 2011. évi esélyekről Törő Gábor országgyűlési képviselőt is megkérdezték, aki annyit mondott: mérlegelni kell a pozitívumokat, negatívumokat, s a lényeg, ne legyen a fejlődés gátja, hogy beadják-e a pályázatot vagy sem.

A polgármester több okot is említett, miért lenne jó Csákvárnak, ha város lenne: pályázati lehetőségek nyílnának meg mindenkinek, aki itt él s működik, valamint egészségügyi, szociális és kulturális központokat alakíthatnának ki. Ám talán az utolsó esélye Csákvárnak, hogy várossá nyilvánítsák, a tervek szerint ugyanis 2012-től csak az a település kaphatja meg a rangot, amely minimum 8-9 ezer fős lakossággal rendelkezik. A kérdéskör jelenleg a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozik, ám ott a sajtóosztályon elárulták: januártól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kezeli a várossá nyilvánítással kapcsolatos teendőket, ezért a jövőbeli tervekről már nem tudnak nyilatkozni. A KIM-nél pedig azt mondták, csak januártól áll módjukban a témáról tájékoztatást adni.

A falufórumon kiderült: Csákvár azért vágyna a várossá nyilvánításra, mert egyszer már megkapta azt. A mezővárosi rangot ugyan 1878-ban, a vasút hiánya miatt elvették tőle, de azóta sem tettek le ez irányú terveikről. - Fejér megye legnagyobb nem városi rangú települése a miénk - hangsúlyozta Katonáné Venguszt Beatrix polgármester a falugyűlésen.

A település jelentős humán erőforrással rendelkezik, ugyanakkor foglalkoztatási és infrastrukturális helyzetét is figyelembe kellett venni a korábbi pályázatok értékelésekor, amely a zsűrinek már akkor sem felelt meg: az emberek ugyanis nem találnak helyben munkát, így Csákvár nem tud térségi szerepet betölteni. A 2009-es elutasítás indoka pedig a település stagnáló gazdasági aktivitása, a foglalkoztatottak csökkenő és a munkanélküliek lassan növekvő aránya volt. Alacsony szintű a közúthálózat kiépítettsége, s a járdahálózat tekintetében is vannak hiányosságok.

A várossá nyilvánítás ellen szólók attól tartanak, hogymegváltozik az állattartás rendje. Ezzel kapcsolatosan a polgármester elmondta: erről a kérdésről nem az alapján döntenek, hogy városként vagy nagyközségként működnek-e. De a falusi turizmus sem szűnik meg, panelházak sem nőnek a településen, sőt, a jelenleginél több intézményt sem kell fenntartani attól, ha várossá lesznek.

A 2011. évi esélyekről Törő Gábor országgyűlési képviselőt is megkérdezték, aki annyit mondott: mérlegelni kell a pozitívumokat, negatívumokat, s a lényeg, ne legyen a fejlődés gátja, hogy beadják-e a pályázatot vagy sem.

A polgármester több okot is említett, miért lenne jó Csákvárnak, ha város lenne: pályázati lehetőségek nyílnának meg mindenkinek, aki itt él s működik, valamint egészségügyi, szociális és kulturális központokat alakíthatnának ki. Ám talán az utolsó esélye Csákvárnak, hogy várossá nyilvánítsák, a tervek szerint ugyanis 2012-től csak az a település kaphatja meg a rangot, amely minimum 8-9 ezer fős lakossággal rendelkezik. A kérdéskör jelenleg a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozik, ám ott a sajtóosztályon elárulták: januártól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kezeli a várossá nyilvánítással kapcsolatos teendőket, ezért a jövőbeli tervekről már nem tudnak nyilatkozni. A KIM-nél pedig azt mondták, csak januártól áll módjukban a témáról tájékoztatást adni.

A település jelentős humán erőforrással rendelkezik, ugyanakkor foglalkoztatási és infrastrukturális helyzetét is figyelembe kellett venni a korábbi pályázatok értékelésekor, amely a zsűrinek már akkor sem felelt meg: az emberek ugyanis nem találnak helyben munkát, így Csákvár nem tud térségi szerepet betölteni. A 2009-es elutasítás indoka pedig a település stagnáló gazdasági aktivitása, a foglalkoztatottak csökkenő és a munkanélküliek lassan növekvő aránya volt. Alacsony szintű a közúthálózat kiépítettsége, s a járdahálózat tekintetében is vannak hiányosságok.

A várossá nyilvánítás ellen szólók attól tartanak, hogymegváltozik az állattartás rendje. Ezzel kapcsolatosan a polgármester elmondta: erről a kérdésről nem az alapján döntenek, hogy városként vagy nagyközségként működnek-e. De a falusi turizmus sem szűnik meg, panelházak sem nőnek a településen, sőt, a jelenleginél több intézményt sem kell fenntartani attól, ha várossá lesznek.

A 2011. évi esélyekről Törő Gábor országgyűlési képviselőt is megkérdezték, aki annyit mondott: mérlegelni kell a pozitívumokat, negatívumokat, s a lényeg, ne legyen a fejlődés gátja, hogy beadják-e a pályázatot vagy sem.

A polgármester több okot is említett, miért lenne jó Csákvárnak, ha város lenne: pályázati lehetőségek nyílnának meg mindenkinek, aki itt él s működik, valamint egészségügyi, szociális és kulturális központokat alakíthatnának ki. Ám talán az utolsó esélye Csákvárnak, hogy várossá nyilvánítsák, a tervek szerint ugyanis 2012-től csak az a település kaphatja meg a rangot, amely minimum 8-9 ezer fős lakossággal rendelkezik. A kérdéskör jelenleg a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozik, ám ott a sajtóosztályon elárulták: januártól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kezeli a várossá nyilvánítással kapcsolatos teendőket, ezért a jövőbeli tervekről már nem tudnak nyilatkozni. A KIM-nél pedig azt mondták, csak januártól áll módjukban a témáról tájékoztatást adni.

A település jelentős humán erőforrással rendelkezik, ugyanakkor foglalkoztatási és infrastrukturális helyzetét is figyelembe kellett venni a korábbi pályázatok értékelésekor, amely a zsűrinek már akkor sem felelt meg: az emberek ugyanis nem találnak helyben munkát, így Csákvár nem tud térségi szerepet betölteni. A 2009-es elutasítás indoka pedig a település stagnáló gazdasági aktivitása, a foglalkoztatottak csökkenő és a munkanélküliek lassan növekvő aránya volt. Alacsony szintű a közúthálózat kiépítettsége, s a járdahálózat tekintetében is vannak hiányosságok.

A várossá nyilvánítás ellen szólók attól tartanak, hogymegváltozik az állattartás rendje. Ezzel kapcsolatosan a polgármester elmondta: erről a kérdésről nem az alapján döntenek, hogy városként vagy nagyközségként működnek-e. De a falusi turizmus sem szűnik meg, panelházak sem nőnek a településen, sőt, a jelenleginél több intézményt sem kell fenntartani attól, ha várossá lesznek.

A 2011. évi esélyekről Törő Gábor országgyűlési képviselőt is megkérdezték, aki annyit mondott: mérlegelni kell a pozitívumokat, negatívumokat, s a lényeg, ne legyen a fejlődés gátja, hogy beadják-e a pályázatot vagy sem.

A polgármester több okot is említett, miért lenne jó Csákvárnak, ha város lenne: pályázati lehetőségek nyílnának meg mindenkinek, aki itt él s működik, valamint egészségügyi, szociális és kulturális központokat alakíthatnának ki. Ám talán az utolsó esélye Csákvárnak, hogy várossá nyilvánítsák, a tervek szerint ugyanis 2012-től csak az a település kaphatja meg a rangot, amely minimum 8-9 ezer fős lakossággal rendelkezik. A kérdéskör jelenleg a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozik, ám ott a sajtóosztályon elárulták: januártól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kezeli a várossá nyilvánítással kapcsolatos teendőket, ezért a jövőbeli tervekről már nem tudnak nyilatkozni. A KIM-nél pedig azt mondták, csak januártól áll módjukban a témáról tájékoztatást adni.

A várossá nyilvánítás ellen szólók attól tartanak, hogymegváltozik az állattartás rendje. Ezzel kapcsolatosan a polgármester elmondta: erről a kérdésről nem az alapján döntenek, hogy városként vagy nagyközségként működnek-e. De a falusi turizmus sem szűnik meg, panelházak sem nőnek a településen, sőt, a jelenleginél több intézményt sem kell fenntartani attól, ha várossá lesznek.

A 2011. évi esélyekről Törő Gábor országgyűlési képviselőt is megkérdezték, aki annyit mondott: mérlegelni kell a pozitívumokat, negatívumokat, s a lényeg, ne legyen a fejlődés gátja, hogy beadják-e a pályázatot vagy sem.

A polgármester több okot is említett, miért lenne jó Csákvárnak, ha város lenne: pályázati lehetőségek nyílnának meg mindenkinek, aki itt él s működik, valamint egészségügyi, szociális és kulturális központokat alakíthatnának ki. Ám talán az utolsó esélye Csákvárnak, hogy várossá nyilvánítsák, a tervek szerint ugyanis 2012-től csak az a település kaphatja meg a rangot, amely minimum 8-9 ezer fős lakossággal rendelkezik. A kérdéskör jelenleg a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozik, ám ott a sajtóosztályon elárulták: januártól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kezeli a várossá nyilvánítással kapcsolatos teendőket, ezért a jövőbeli tervekről már nem tudnak nyilatkozni. A KIM-nél pedig azt mondták, csak januártól áll módjukban a témáról tájékoztatást adni.

A várossá nyilvánítás ellen szólók attól tartanak, hogymegváltozik az állattartás rendje. Ezzel kapcsolatosan a polgármester elmondta: erről a kérdésről nem az alapján döntenek, hogy városként vagy nagyközségként működnek-e. De a falusi turizmus sem szűnik meg, panelházak sem nőnek a településen, sőt, a jelenleginél több intézményt sem kell fenntartani attól, ha várossá lesznek.

A 2011. évi esélyekről Törő Gábor országgyűlési képviselőt is megkérdezték, aki annyit mondott: mérlegelni kell a pozitívumokat, negatívumokat, s a lényeg, ne legyen a fejlődés gátja, hogy beadják-e a pályázatot vagy sem.

A polgármester több okot is említett, miért lenne jó Csákvárnak, ha város lenne: pályázati lehetőségek nyílnának meg mindenkinek, aki itt él s működik, valamint egészségügyi, szociális és kulturális központokat alakíthatnának ki. Ám talán az utolsó esélye Csákvárnak, hogy várossá nyilvánítsák, a tervek szerint ugyanis 2012-től csak az a település kaphatja meg a rangot, amely minimum 8-9 ezer fős lakossággal rendelkezik. A kérdéskör jelenleg a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozik, ám ott a sajtóosztályon elárulták: januártól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kezeli a várossá nyilvánítással kapcsolatos teendőket, ezért a jövőbeli tervekről már nem tudnak nyilatkozni. A KIM-nél pedig azt mondták, csak januártól áll módjukban a témáról tájékoztatást adni.

A 2011. évi esélyekről Törő Gábor országgyűlési képviselőt is megkérdezték, aki annyit mondott: mérlegelni kell a pozitívumokat, negatívumokat, s a lényeg, ne legyen a fejlődés gátja, hogy beadják-e a pályázatot vagy sem.

A polgármester több okot is említett, miért lenne jó Csákvárnak, ha város lenne: pályázati lehetőségek nyílnának meg mindenkinek, aki itt él s működik, valamint egészségügyi, szociális és kulturális központokat alakíthatnának ki. Ám talán az utolsó esélye Csákvárnak, hogy várossá nyilvánítsák, a tervek szerint ugyanis 2012-től csak az a település kaphatja meg a rangot, amely minimum 8-9 ezer fős lakossággal rendelkezik. A kérdéskör jelenleg a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozik, ám ott a sajtóosztályon elárulták: januártól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kezeli a várossá nyilvánítással kapcsolatos teendőket, ezért a jövőbeli tervekről már nem tudnak nyilatkozni. A KIM-nél pedig azt mondták, csak januártól áll módjukban a témáról tájékoztatást adni.

A 2011. évi esélyekről Törő Gábor országgyűlési képviselőt is megkérdezték, aki annyit mondott: mérlegelni kell a pozitívumokat, negatívumokat, s a lényeg, ne legyen a fejlődés gátja, hogy beadják-e a pályázatot vagy sem.

A polgármester több okot is említett, miért lenne jó Csákvárnak, ha város lenne: pályázati lehetőségek nyílnának meg mindenkinek, aki itt él s működik, valamint egészségügyi, szociális és kulturális központokat alakíthatnának ki. Ám talán az utolsó esélye Csákvárnak, hogy várossá nyilvánítsák, a tervek szerint ugyanis 2012-től csak az a település kaphatja meg a rangot, amely minimum 8-9 ezer fős lakossággal rendelkezik. A kérdéskör jelenleg a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozik, ám ott a sajtóosztályon elárulták: januártól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kezeli a várossá nyilvánítással kapcsolatos teendőket, ezért a jövőbeli tervekről már nem tudnak nyilatkozni. A KIM-nél pedig azt mondták, csak januártól áll módjukban a témáról tájékoztatást adni.

A polgármester több okot is említett, miért lenne jó Csákvárnak, ha város lenne: pályázati lehetőségek nyílnának meg mindenkinek, aki itt él s működik, valamint egészségügyi, szociális és kulturális központokat alakíthatnának ki. Ám talán az utolsó esélye Csákvárnak, hogy várossá nyilvánítsák, a tervek szerint ugyanis 2012-től csak az a település kaphatja meg a rangot, amely minimum 8-9 ezer fős lakossággal rendelkezik. A kérdéskör jelenleg a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozik, ám ott a sajtóosztályon elárulták: januártól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kezeli a várossá nyilvánítással kapcsolatos teendőket, ezért a jövőbeli tervekről már nem tudnak nyilatkozni. A KIM-nél pedig azt mondták, csak januártól áll módjukban a témáról tájékoztatást adni.

A polgármester több okot is említett, miért lenne jó Csákvárnak, ha város lenne: pályázati lehetőségek nyílnának meg mindenkinek, aki itt él s működik, valamint egészségügyi, szociális és kulturális központokat alakíthatnának ki. Ám talán az utolsó esélye Csákvárnak, hogy várossá nyilvánítsák, a tervek szerint ugyanis 2012-től csak az a település kaphatja meg a rangot, amely minimum 8-9 ezer fős lakossággal rendelkezik. A kérdéskör jelenleg a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozik, ám ott a sajtóosztályon elárulták: januártól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kezeli a várossá nyilvánítással kapcsolatos teendőket, ezért a jövőbeli tervekről már nem tudnak nyilatkozni. A KIM-nél pedig azt mondták, csak januártól áll módjukban a témáról tájékoztatást adni.