Koponyákból rajzolt arcok

 A puritán jelzőt  Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora  említette  az Arcrekonstrukció című tárlat megnyitóján. Arra utalt, hogy nem tudjuk, milyenek voltak a  sok századdal előbb élt emberek,   de olyanok is lehettek,  mint a  rajzokon.  Amelyek  persze nem  hasraütve készültek,  hanem tudományos, anatómiai háttér alapján.  A  kiállítás a Szent István Király Múzeumban, a Fő utcai Rendházban látható és  a képzőművészeti egyetem  művészeti  anatómia,  rajzi és geometriai tanszékének kutatási anyagát, a Perkáta Nyúli-dűlőn  feltárt emberi maradványok  rajzi feldolgozását mutatja be, kiegészítve  a válogatott leletekkel.  Ami a perkátai régészeti  kincset illeti: Hatházi Gábor régész, a NEFMI  Közgyűjteményi Főosztályának  helyettes vezetője és Kovács Loránd Olivér   ásatásvezető régész szerint   is napjaink egyik legértékesebb leletéről van szó.   

Hatházi, Kovács  és Dávid Áron  már egy korábbi írásukban utaltak arra, hogy   a 62-es főút perkátai elkerülő szakaszához kapcsolódó  feltáráson  szinte a teljes középkor  időszakának leletei megtalálhatók  a 10-től a 16. századig.  A feltárások révén a népesség- és településszerkezet is  tanulmányozható, és a régészek érdeklődését különösen felkeltette  a csaknem ötezer sír,   amelyekben a kunok hatására   hihetetlen mennyiségű  tárgyi emlékre bukkantak.  Megtalálták  az egykori templom maradványait is.  A templom és a temető  feltárásának indulásakor  egyébként a  szakemberek szinte bokáig jártak a kukoricásban  az elhunytak csontjaiban, a templom és egy másik kőépület köveiben.

S hogy miként lettek a koponyákból rajzolt arcok? Nos,  a régészek  már egy korábbi munkánál  kapcsolatba kerültek Kőniggel és az egyetemmel.  Másfél évvel ezelőtt pedig  felkérték  a perkátai ásatások leleteinek rajzi feldolgozására. Ő lapunknak elmondta, hogy a talált koponyák rekonstruáláshoz természetesen a lehető legpontosabb rajz kell.   A fotó is elengedhetetlen, de nagyon ügyelni kell, hogy a kép torzításmentes legyen. Az  arc felépítését meghatározzák  az eredési és izomletapadási helyek,  megvan a rendszerük. Arra is vannak táblázatok, hogy a bőr és izomzat vastagsága  a fej bizonyos mérési pontjain mekkora. Vannak tehát minták, de  nincs két egyforma arc, koponya.
- Művészeti anatómiát  tanítunk az egyetemen, és   ennek része természetesen az arc izma is.  Vannak bizonyos törvényszerűségek,  a csont  szerkezeteiből nagy valószínűséggel kikövetkeztethető, mekkora   volt az ember szeme. A koponyára  építjük fel az izmokat és arra húzzuk rá a bőrt.  A koponya tanulmányozásából kiderülnek egyéb részletek is, például az, hogy hány éves volt  az illető - magyarázza a képzőművész-rektor.
Számítógéppel  lehet arcrekonstrukciót  készíteni, de az egyetemen a szabadkézi rajzot preferálták.  A látásképesség, a megismerés  fontos eszköze ez, ráadásul nagyon jó gyakorlat, pedagógiai módszer. A kiállításon  látható 60-70 rajzból 25  Kőnig Frigyes műve, tízet készítettek tanártársai, a  többi a hallgatók munkája. Izgalmasak, érdekesek.