2012.06.04. 18:04
A határokon átnyúló testvéri ragaszkodás oldhatja fel a trianoni gyászt
Felcsút – Az országban az elsők között tartották meg a Nemzeti összetartozás napját a községben, még a törvény elfogadása előtt. Idén a testvértelepülésről, az erdélyi Csíkmenaságról utazott 800 kilométert a János család, hogy közösen ünnepeljenek a felcsúti fiatalokkal.
Miként lehet egy gyásznapot ünnepelni? Ez sok fejtörést okozott mindig a tragikus fordulatokkal teli magyar történelmi emlékek megidézésében. A heroikus küzdelmek, forradalmak, önállósági törekvések során tengernyi fájdalmat kellett leküzdeni a felemelő pillanatok ritkább sorozatában.
Az 1920. június 4-iki trianoni békediktátum erősen megpecsételte az egyharmadnyira darabolt ország sorsát, de ebből is felállt a nemzet. A határokon túl rekedt testvéreinkért érzett felelősség- és közösségvállalás, s a közös történelmi múlt megőrzése a pozitív előjelűvé fordított gyásznap mottója lett mára.
A felcsúti Endresz György Általános Iskola igazgatója, Flier Éva is ezt hangoztatta ünnepi beszédében, amely a legifjabbaknaknak lecke és útmutatás volt egyben. A színvonalas műsorban részt vettek kicsik, nagyok, igényes zenei és irodalmi művekkel megidézvén az elszakítottság fájdalmát. A csíkmenasági János Kinga és Zsolt verset hoztak magukkal, az édes székely tájszólást kíváncsian hallgatták a Fejér megyei gyerekek.
Legalább két generációnak tilalmas volt még csak beszélni is a trianoni tragédiáról, a mostani gyerekek „újratanulják” a 20. századi csapások históriáját, amelyek többsége igazságtalanul érte a geopolitikai présbe szorított, kétféle diktatúra által kényszerhelyzetbe sodort magyarságot. Ebből csakis a nemzeti összetartozás erősítése a kivezető út, hangsúlyozta Fllier Éva.
