Bírói kreditrendszer?

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke részt vett a Székesfehérvári Törvényszék   pénteken  tartott  összbírói értekezletén. Handó Tünde  a hivatal köszönetét fejezte ki Soós Gyulának, a fehérvári törvényszék  12 év után leköszönő elnökének.  A   legfőbb bírói szervezet vezetőjével a tanácskozás után  beszélgettünk. 

-  A Fővárosi Törvényszéken nemrég azt mondta, lendületben az igazságszolgáltatás. Arra gondolt, hogy a bírósági titkárok csökkentik a bírók adminisztratív terheit, és ezáltal gyorsul az ítélkezés? 

- Nem csak emiatt mondtam. Még gyakorló bíróként úgy éltem meg, úgy tudtam volna jellemezni a bírósági szervezetet, mintha sok tekintetben a 19. században ragadt volna. Közben mi a 21. században élünk, és elvárjuk azt, hogy az ügyeinket interneten tudjuk intézni a különböző hatóságokkal. Ahhoz is hozzászoktunk, hogy boltokban, üzletláncokban ugyanazt a minőséget, árut kapjuk. A bírósági szervezetnél viszont azt tapasztalja a polgár, hogy nehézkesen jut információhoz, a tanú nem tudja, hol, hogyan kell bejelenteni, ha nem tud megjelenni. Meg kell találni a módot, hogy minket, az eljárásokat jobban megismerjenek. 

- Az elektronikus ügyintézésre gondol?

- Például az elektronikus ügyfélkapcsolatokra. Itt szeretném megjegyezni, hogy ennek az új projektnek a kialakításában nagyon komoly szerepe volt a Székesfehérvári Törvényszéknek, a fejlesztési csoport egyik tagja az elnökhelyettes asszony volt. Ami a kérdését illeti, valóban el kell jutni oda, hogy a bírók valóban arra koncentrálhassnak, ami az igazi dolguk. Az adminisztratív teendők helyett a döntéshozatalra, a jogi kérdésekre.

Soós Gyula, a Székesfehérvári Törvényszék   elnöke és  Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke (Fotó: Gregority Antal)  



- A bírák tavalyi nyugdíjazása nem okozott gondokat? Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatályú, a szabályozást megsemmisítő döntése mivel jár? 

- A nyugdíjazás miatti felmentés 231 bírót érintett, közülük 194-nek a jogviszonya június 30-ával szűnt meg. Ugyanakkor a helyi bíróságokon jelentkező hiányok, gondok miatt áprilisban 129 álláshelyet be tudtunk tölteni, pályázatok kiírásával. A Fővárosi Törvényszéken például gyorsabb lett az ítélkezés, több ügyet be tudtak fejezni. Az Alkotmánybíróság döntése nem jelenti azt, hogy a nyugdíjazott bírák jogviszonya automatikusan visszaáll. Különféle emberek különféle élethelyzetben vannak. Az érintettek közül 165-en pert indítottak, de nem mindegyikük kéri a jogviszony visszaállítását. A köztársasági elnök úr egyébként eddig 27 nyugdíjazott bíró újrakinevezéséről döntött. 

- A Sukoró-ügy büntetőperének tárgyalására Szolnokot jelölték ki. Az Alkotmánybíróság döntése nem törölte a kijelölési jogot?

- Egyáltalán nem, hiszen a az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek felülvizsgálata formai megközelítés volt az Alkotmánybíróság részéről. Az átmeneti rendelkezéseket szemezgette ki, az ügyáthelyezésre vonatkozó passzusokat pedig úgy ítélte meg, hogy azok hosszú távú rendelkezések. Nem valók az átmenetiek közé, ezért semmisítette meg őket. Igen ám, csakhogy a bírósági szervezeti törvényben, a polgári perrendtartásban és a büntető eljárásban továbbra is szerepel ez a jogintézmény, amit 2011-ben Baka András, az OIT akkori elnöke is nagyon támogatott, mint a bírósági munkateher egyik enyhítési lehetőségét.

- A bírák képzési rendszerében tervez változásokat?

- A képzésnek kiemelt jelentősége van a bírói pályázatoknál. Mérni lehet azt, hogy a bírák részt vettek-e különböző képzéseken. A munka értékelésénél is alapvető szempont, részben törvényi kötelezettség nyomán, egy nagyon jól kidolgozott szervezeti rendszerben. Hasonlóban gondolkodunk, mint az orvosi kreditrendszer, azaz adott időn belül meghatározott mennyiségű ismeretről kell számot adni.