Erdő Péter egykori fehérvári segédpüspök is lehet az új pápa

Az első szavazást a konklávé kedden, azaz ma  tartja.

Erdő Péter hatgyermekes  családban, 1952-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte. Egy évig az esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben, majd a Budapesti Központi Szemináriumban készült  hivatására, pappá  1975-ben szentelték. A Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián teológiából summa cum laude szerezte a doktori fokozatot.

Rómában a Pápai Magyar Intézet ösztöndíjasa volt, kánonjogi doktorátust szerzett. Hosszú évek teltek el ezután tanítással, számos helyen díszdoktorrá avatták, a nemzetközi kánonjogi tudományos élet  kimagasló személyisége lett.

Erdő Péter a fehérvári bazilikában. II. János Pál pápa 1999-ben nevezte ki székesfehérvári segédpüspökké (Fotó: Fási László)

II. János Pál pápa 1999. november 5-én nevezte ki székesfehérvári segédpüspökké, de nem lehetett sokáig Takács Nándor megyés püspök segítségére:  a pápa 2002. december 7-én kinevezte esztergomi érseknek, prímásnak.  Erdő Péter már prímási kinevezésének ismeretében fogalmazta meg gondolatait lapunknak a székesfehérvári Püspöki Palotában. Kérdésünkre, hogy szerinte milyen kihívásoknak kell megfelelnie a katolikus egyháznak a 21. század Magyarországán, 2002-ben  ezt mondta:

- Az egyház küldetése mindenkihez szól. A katolikusok csak kisebbik részben gyakorolják vallásukat, de a többséget is meg kell szólítanunk, hogy vegyen részt az egyházi közösségek életében. Ezen kívül az egész társadalom előtt tanúságot kell tennünk a hitünkről, s ez nem könnyű feladat. Nem könnyű feladat azért, mert az élet problémái bonyolultak, és nem konzerv válaszokat kell szajkóznunk, hanem az evangélium értékei alapján a valóságra kell reagálnunk. Nyitott szemmel kell járnunk, s abban kell segítenünk egymást,   hogy a tényleges élethelyzetekben találjuk meg azt az utat, amely Krisztus üzenetének megfelel. (...) Azt a nyelvet kell beszélnünk, amelyen a fiatalok különböző csoportjai jó szívvel befogadhatják Krisztus üzenetét.

Erdő Péter  a 21. század világméretű kulturális változásairól, várható összecsapásairól a következőket nyilatkozta a Fejér Megyei Hírlapnak:

- Ki kell tárni a szívünket és ki kell nyitni a szemünket. Nem biztos, hogy éppen a vallások mentén rendeződnek a kulturális határvonalak, ám tény, hogy sok gazdasági ok van a mögött, miként alakul a jövőben az emberiség sorsa. Nem szabad  feladni a párbeszédre való törekvést, s erre a katolikus egyház igen fontos hangsúlyokat helyez. A harmadik világért, a súlyosan eladósodott országokért  és az emberi jogokért a Szentszék többször  felemelte  szavát, függetlenül attól,  hogy adott esetben a szenvedő alanyok keresztények voltak-e, vagy sem.

Bakócz Tamás (1442-1521) bíboros volt máig az egyetlen magyar egyházi személy,  akinek komoly esélye nyílt  arra, hogy a pápai trónra kerüljön  II. Gyula pápa halála (1513) után.  A címet mégsem kapta meg, ezért  pápai legátusként visszatért Magyarországra, magával hozva X. Leó török elleni keresztes hadjáratot meghirdető bulláját is.   Az esztergomi bazilika Bakócz-kápolnájában nyugszik.  A pápai utódlással kapcsolatban még Simor János bíboros (1813-1891) nevét szokták említeni, ő 1851-ben Székesfehérváron volt kanonok. Nehéz kérdés,  hogy neki volt-e valóban esélye, de tény, hogy az ő választásával is IX. Piusz után  XIII. Leó következett a trónon.