Csalás, vagy csak hiba?

Dobai Lajos második éve, civil szervezeteknek is segítve ír keresetleveleket hitelkárosultaknak a bankokkal szemben. Tizenöt évig volt ügyvéd, négy éve jogtanácsosként dolgozik. Nemrégiben egy nehéz helyzetbe került családról írtam, levelével ezután kereste meg szerkesztőségünket.      

- Az esetek  nyomában járva tetten lehet érni az emberi felelőtlenséget is, hiszen van, aki 5-6 hitelt is felvett, és olyan is akad, aki minden családtagja nevére eladósodott. De ez a konstrukciót magát nem menti fel   - jelentette ki Dobai Lajos. Aki büntetőügyekkel is foglalkozott, ezért hozzáteszi a csalás három jogi meghatározását mondandójához: a jogtalan haszonszerzés célzatát, a tévedésbe ejtést és a károkozást. Szerinte ha mindazt, amit  a bankok elkövettek az adósokkal szemben valamilyen kis cég  tette volna, annak vezetői  ma már börtönben ülnének. 

- A tapasztalatom az, hogy az emberek kilencven százaléka már csak akkor fordul segítségért, amikor már kitűzték a végrehajtást vagy az árverést, amikor már elvitték az autót.  Munkám ezért tűzoltó jellegű, de nem eredménytelen. Azok az emberek, akik ilyen helyzetbe kerültek,  elszegényedtek.  Aztán amikor azzal szembesülnek, hogy egy ügyvédi irodában 25 ezer forint az óradíj, rájönnek,  ilyet nem tudnak igénybe venni. Segítségre azonban szükségük van.  Egy szerényebb díjazást azonban könnyebb szívvel elfogadnak. 
Dobai Lajos úgy véli, az ügyek - amelyeknek körülbelül másfél-két év az átfutási idejük - kilencven százalékában eredményt ér el a károsultak  érdekében. Azoknak a kérelmeknek, amelyekkel a végrehajtások felfüggesztését kérte, helyt adott a bíróság.

Dobai Lajos második éve  ír keresetleveleket hitelkárosultak részére  különböző bankokkal szemben (Fotó: Gregority Antal)

- Mindenki tapasztalatát megszívlelem, aki hozzám hasonlóan  a hitelkárosultak ügyeivel foglalkozik,  felhasználom az érveiket, azokat beépítem a keresetlevelekbe. 

Alapvetően két fontos pillérre építi a keresetlevelet. Az egyik az, hogy a magyar polgári törvénykönyv pontosan meghatározza, hogy mi az a  hitelszerződés. Egyszerűsítve:  az, hogy kapok valamit, és azt kell visszafizetnem. Ha mindenki forintot kapott kölcsön, akkor forintot kell visszafizetnie. Mindaz, ami ezen kívül esik  - az árfolyamkülönbség, a nem létező valuta át-  és visszaszámításának díja - az már nem hitelszerződés, az már  valutával való kereskedés.

A másik fontos érv a 2011-es "árfolyamgát törvény". Akkor jelent meg a magyar jogban először ez a fogalom. E törvénynek a meghatározása szól arról, hogy mi az a deviza alapú hitelezés. Ha azt megelőzően a magyar jog ezt nem ismerte, akkor  korábban milyen alapon alkalmazták?  

- Arról már van jogerős döntés, hogy semmis az a kikötés, amellyel egyoldalúan módosíthatta a bank a szerződést. Semmis az a kikötés is, hogy  vételi árfolyamon adja a bank a hitelt, de eladási árfolyamon kell törleszteni. A Kúria állásfoglalása azt mondja:  vélelmezni kell, hogy mindaz, ami  az általános szerződési feltételekben szerepel, az egyedileg  nem volt megtárgyalva, vélelmezni kell azt is, hogy a szerződő felek abban nem állapodtak meg. Ez azért nagyon fontos, mert - főleg 2008-tól - nyilatkozatokat írattak alá a bankok arról, hogy az adós  megkapta a kioktatást kockázatának várható mértékéről,  de ő ennek ellenére így kéri a hitelt. Ezt a papírt mindenkivel aláíratták, de persze az általános szerződési feltételeket sokan  a mai napig nem olvasták el. Sőt, akik nálam jártak, egytől egyig elismerték, hogy magát a kölcsönszerződést sem olvasták el. Ezt elvileg a közjegyzőnek elejétől a végéig fel kellett volna olvasnia, de ez gyakran nem történt meg. De ha felolvasta volna, az átlag ügyfél akkor sem érti. 

Dobai Lajos emlékeztetett arra, hogy elismerték: már 2004-ben a Svájci Nemzeti Bank elnöke  jelzett a Magyar Nemzeti Bank felé arról, hogy nálunk  valami nagyon nincs rendben. Elismerték, hogy már 2008-ban az IMF is jelzett a Magyar Nemzeti Banknak azzal, hogy figyelmeztetésüket továbbítsák  a kormány felé. A hibát szinte mindenki belátja. 

- Hol árulja el magát  a politika? Még egy hónappal ezelőtt is a televízióban   a kormány és a Bankszövetség közösen hirdette az árfolyamgátat. Ez azért megdöbbentő, mert ha valaki azt a törvényt figyelmesen elolvassa, akkor abból kiderül: azt állítják, hogy a kamat egy részét a bank és az állam átvállalja,  de egy fillért sem vállalnak át. Ha valaki az állami garanciavállalásról hall, annak megörül, mert  az jót jelent. De ez valójában csak azt jelenti, hogy az állam a bank kockázatát vállalja át. Ha az adós nem fizeti ki az eredeti hitelét, akkor az állam svájci frank alapon átszámítva fizet a banknak. De két hét múlva az adóhatóság jelentkezik az adósnál, és a pénzt adó formájában behajtja.

Kormánypárti buzdítás

Május 31-éig meghosszabbította az árfolyamgát igénylésének határidejét  az Országgyűlés. A fideszes Dióssi Csaba erről szóló  indítványát a képviselők  260 igen szavazattal fogadták el.  Így május 31-ig lesz igényelhető az árfolyamgát, amelynek keretében egy svájci frankot 180, az eurót 250, a japán jent pedig 2,5 forinton lehet törleszteni minimum három éven át, de  a jelenlegi szabályok szerint  legkésőbb 2017 június végéig. 

A javaslatot a magyar Bankszövetség is támogatta, és arra biztatott minden érintett devizahitelest, hogy minél előbb vegye igénybe a megoldást. Az árfolyamgát végső határideje ugyanis a mostani módosítással nem változott (továbbra is 2017. június), így minél később csatlakozik valaki, annál rövidebb ideig élvezheti a védelmet és a támogatást.

A programban való részvétel eddig messze elmarad a korábbi várakozásoktól, egyelőre 29 százalékos, ezért néhány héttel ezelőtt a kormány, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Bankszövetség közös kommunikációs kampányt indított az árfolyamgát népszerűsítése érdekében. 

A legfontosabb,  hogy minél többen belépjenek az árfolyamgátba - hangsúlyozta Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője is, aki minden érintettet arra biztatott, vegye igénybe ezt a lehetőséget.