Pázmándi lányok a tűzoltó olimpián

A múlt hét végén Alsó- Ausztriában, Lanzenkirchenben jártak a pázmándi lányok. Nagy nemzetközi versenyt, ifjúsági tűzoltó találkozót rendeztek ott - meséli Domak Tibor, a Pázmándi Önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnoka.

- Elsősorban azért mentünk, hogy a csapat kipróbálhassa magát éles helyzetben is, hogy a lányok szokják a hangulatot. Ötezer résztvevője volt a versenynek, azért az nem semmi! A gyerekeink - egyetlen lánycsapatként! - derekasan helyt álltak, több fiú csapatot is legyőztek, összességében igen jó helyen végeztek. A tartomány egyik vezető tisztségviselője külön is odajött hozzájuk gratulálni - büszkélkedik Tibor.

Joggal. A pázmándi lányok nem először szerepelnek nemzetközi versenyen, két éve Szlovéniában az ifjúsági olimpián is jártak már, igen szépen teljesítettek. Most pedig - a tavalyi gyulai országos versenyen megszerzett győzelemnek köszönhetően - a nagy tűzoltó olimpián is képviselik hazájukat - az ifjúsági fiúkkal, a felnőtt női és férfi, no meg a hivatásos tűzoltó csapatokkal együtt.

A Franciaországba utazó pázmándi küldöttség. Hátsó sor balról: Kratancsik Dóra, Németh Kriszta Fanni, Domak Enikő, Csurgó Dorina, Lőrincz László, Nagy Enikő, Veilandits Nóra, Kutai Adél, Nyárai Fanni, Domakné Zsuzsa. Alsó balról: Kolonics Dóra, Vagyóczki Petra, Zsigmond Gréta és Domak Kata. Fotó: Koppán Viktor

Pázmándon komoly hagyománya van az önkéntes tűzoltó egyesületnek - jövőre szép évfordulót ünnepelhetnek, hiszen éppen 130 éve lesz már, hogy léteznek - mondja Domak Tibor. - Az utánpótlással nincs gond, jelentkezők mindig akadnak. Jó hírünk van a faluban - mosolyog Tibor, no meg az is igaz, hogy felesége, Zsuzsa, aki óvónő, már az egészen kicsikben is igyekszik felkelteni az érdeklődést. Nem is sikertelenül: csütörtökön például, amikor a lányok főpróbát tartottak a szülőknek, a bemutatójuk után lelkes apróságok kapták kézbe a locsolócsövet, pumpálták a vizet és próbáltak beletalálni a tábla közepén levő lyukba.

A franciaországi versenyre már hosszú hónapok óta készülnek a lányok, míg tartott az iskola, hetente kétszer találkoztak, de amióta kitört a vakáció, naponta tartottunk edzést, néha kétszer is - ezt már Lőrincz László, az egyesület ifjúsági felelőse, a csapat egyik felkészítője meséli.

- Sem én, sem Tibor nem vagyunk profi edzők, de igyekeztünk egy jó alapozó-felkészítő programot összeállítani a lányoknak. Futottak a faluban, ugróköteleztek, erősítettek, de a legfontosabb az volt, hogy legyen belőlük igazi csapat - mondja László, aki arról is beszél: a felkészülésnek az is lényeges eleme, hogy minden posztra megtalálják a legmegfelelőbb embert. - Aki kis termetű, könnyebben bújik át például az alacsonyra tett léc alatt, a pumpáláshoz erős kéz kell, a futáshoz meg fürge lábak. Azt hiszem, sikerült megtalálni az ideális embert mindenhova - jegyzi meg László, akitől megtudom: 12-16 évesek a csapat tagjai, ez a korosztály indulhat az ifjúsági versenyeken. A kiírás szigorú: van például egy lányuk, aki tavaly betöltötte a 16. évét, ő sajnos már nem is indulhat Franciaországban, mégis, ennek tudatában is vállalta a gyulai versenyt - például ez is jelzi, mennyire fontos ez a dolog a gyerekek életében... Akik amúgy pont olyanok, mint a többi hasonló korú lány: mosolygósak, cserfesek, bár ez most kevéssé látszik, talán elfáradtak a főpróbán. Azért azt megtudom, hogy a többség már évek óta az egyesület tagja, van, akinek a testvére is itt van vagy volt korábban, Csurgó Dorina például két éve Szlovéniában még a nővérével együtt versenyzett. Ő mostanra kiöregedett, Dorina viszont a többiekkel együtt bizonyíthat majd Mulhouse-ban.

A verseny csütörtön lesz, addig még természetesen edzünk, de van más dolgunk is: pavilont kell állítani és feldíszíteni a többi magyar csapattal közösen - magyarázza László, aki azt mondja, sokat készültek, most tisztes helytállást vár a lányaitól, jó lenne legalább a középmezőnyben végezni - foglalja össze az elvárásokat. Úgy legyen, mi itthonról szorítunk majd értük!