Tocsogunk a transzzsírban - a magyarok a legelhízottabb európaiak

Írjunk a zsíros ételekről már valamit – kérte egy olvasónk. Nos, tessék – de nem biztos, hogy úgy, ahogyan azt ő szeretné A magyarok tényleg szeretik ezt a témát, de leginkább az asztalon viszontlátni – ez derül ki abból a 2012-es OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) kutatásból, amely kimutatta: a magyar az egyik legelhízottabb népség a kontinensen, a lakosság 28,5 százaléka kifejezetten elhízott (hvg 2013. augusztus 10.). Még a britek is kevésbé túlsúlyosak, s persze nem meglepő, hogy a legkarcsúbbak a svájciak. Az elhízáson túl azonban komoly egészségügyi gondot is okoz a zsíros étel fogyasztása. Azon belül is a transzzsír, amely számos szív- és érrendszeri betegség okozója. Mégis széles e világban elterjedt a használata

Altorjay András és a vaj (Fotó: S. Töttő Rita)

Az édesipari és sütőipari világnak ugyanis szüksége volt olyan növényi olajokra, amelyek szobahőmérsékleten is szilárdak maradnak. Így kezdődött a hidrogénezett zsírsavak karrierje – meséli Altorjay András, fehérvári kardiológus, aki leegyszerűsítve így írja le a transzzsír lényegét: gyakorlatilag egy természetes anyagból kémiai úton, hidrogénezéssel készítenek mesterséges anyagot. Ezeket hívjuk egy bizonyos szénmolekula állása miatt transzsíroknak.

– Az előnyük ezeknek az anyagoknak, hogy az avasodó zsíroknál tartósabbak, fantasztikus ízstabilitást adnak a készítményeknek és olcsó az előállításuk. Emiatt ma már szinte minden szaloncukorban, töltött ostyában, kekszekben, pattogatott kukoricában, gyorséttermi ételekben is megtalálható. De ez adja a csokoládés rudacskák roppanósságát is. Amíg az előnyeit kell nézni, kiváló anyagnak tűnik – így a kardiológus, aki azért ismeri az érem másik oldalát is:

– Utána azonban kiderült a fogyasztásával járó következmény is: egyszer csak elkezdtek emelkedni a szív- és érrendszeri halálozások. Ennek nyomába eredve mindenhol ott találták az emelkedett transzsír-fogyasztást. Kiderült, hogy a transzzsír növeli az érelmeszesedés mértékét, fokozza a koleszterin képzését. A rossz koleszterin hatását növeli, a védő koleszterinét pedig csökkenti. A véralvadási paramétereket fokozza és az érrendszerekben lezajló gyulladások, valamint a korai elbutulás, az Alzheimer-kór gyakoriságát is növelheti. Nem mellesleg a fogamzóképes korú nőkben a fogamzási képesség csökkenését okozhatja.

Dánia volt az első európai ország, amely meghatározta, hogy egy termék össz-zsír tartalmának kevesebb mint 2 százaléka lehet transzzsír. Magyarországon még nincs ilyen előírás, de lehet, hogy Ausztria és Svájc után, mi leszünk a következők, ahol szabályozzák ezt a kérdést, az őszi parlament ugyanis várhatóan foglalkozik a transzzsírok mértékével is. Addig sem árt odafigyelni, mit eszünk, mert a mondás továbbra is igaz: az vagy, amit megeszel.