DNS-izolálás segítségével beazonosíthatók királyaink csontmaradványai

Ahogy arról már múlt hónapban beszámoltunk, az Országos Onkológia Intézet progresszív kutatást folytat; az Árpádok csontjait, DNS-eit vizsgálják, nemzetközi erősítéssel. A Mátyás-templomban tárolt, de oda Fehérvárról elkerült tizenegy csontváz vizsgálata jelentette a feltárás első fázisát. Közismert, hogy ott őrzik III. Béla királyunk és felesége, Anna földi maradványait. Nóvum, hogy a további kilenc csontváz mindegyike Béla felmenője, így nem meglepő, hogy bizonyosan van köztük Árpád-házi is.

Kásler Miklós professzor csapata 2014-ben vett először mintát III. Béla csontjaiból.
A Mátyás-templomban őrzött csontok vizsgálatára Erdő Péter bíboros adott engedélyt a számukra. Még várat magára az eredményeket közlő tudományos publikáció, de az nem titok, hogy a székesfehérvári osszáriumban volna érdemes tovább kutatni.

- Körülbelül meg tudjuk mondani, hogy az Árpádoknak mi a leszármazási vonaluk, a világ melyik részéből származnak azok a génalcsoportok, amelyekből felépült az ő jellemzőjük. Ezt is publikálni fogjuk - mondta el lapunknak a professzor.

Kásler Miklós III. Béláról elmondta, hogy egészen elképesztő anatómiai tulajdonságokkal rendelkezett, rendkívül atletikus alkat volt. Csontjai vastagabbak, mint a mai embereké. 192 centiméteres magasságát az akkori átlagmagassággal, vagyis a 155 centiméterrel összevetve belátható, micsoda fellépése lehetett Fotók: Koppán Viktor, archív

Az Országos Onkológiai Intézet évente 7000 DNS-vizsgálatot végez el, ebben nagy rutinnal rendelkeznek.

- Külföldi partnereink közül nem mindenki tudta a DNS-t izolálni. Ez technikailag nem ugyanaz, mintha most egy csepp véremből DNS-t vennénk, hiszen ezek 800 esztendős csontmaradványok. Ennek vizsgálatára
az intézet képes - mutatott rá Kásler Miklós legfontosabb vívmányukra.

A külföldi partnerek elsősorban az eredmények kontrollja, hitelesítése érdekében vettek részt a vizsgálatokban. Ők egyelőre nem bemutathatóak, de a magyar kollégák közül többek nevét megtudhattuk: Melegh Béla (PTE, Általános Orvostudományi Kar), Benkő Elek (MTA, Régészeti Intézet), Szabados György (SZTE Történelemtudományi Doktori Iskola). Székesfehérvárról, a Szent István Király Múzeumból, Biczó Piroska működött közre. Az intézet két munkacsoporttal vett részt a munkában.

A kutatások folytatása pénzkérdés. Forrást a kormány Székesfehérvár projektjétől remélnek. Már korábban beadták pályázatukat, 600-700 millió forintra volna szükségük, hogy módszerükkel megvizsgálhassák azt a 15-30 ládányi csontot Székesfehérváron, amelyek valószínűsíthetően tartalmaznak királyi csontokat. Fehérváron temették el Habsburg Albertet, a két Anjout, Károly Róbertet és Nagy Lajost, Mátyást, Szapolyai Jánost is.

- Mátyás holttestét Bécsben heteken keresztül rohadni hagyták. Koporsóját, a bűzt enyhítendő, belülről bekátrányozták. A csontokon nem kizárt, hogy kátránynyomokat lehetne kimutatni. Sőt, Corvin Jánosnak volt egy Kristóf nevű fia, aki tízéves korában meghalt. Csáktornya környékén lett eltemetve. Ennek utána lehetne nézni. Így azonosítható lenne Mátyás - szólt  a távlatokról is a professzor.

2015 augusztusában megnyitották a királyok sírkamráját az érdeklődők előtt.

Kásler Miklós egy éve egyeztetett Spányi Antal megyéspüspökkel is.

- Beszéltem a püspök úrral, az ő részéről nincs ellenvetés, hogy hozzáférjünk bármilyen csonthoz, ami egyházi területen van - mondta.

Itt megjegyzendő, hogy bár a püspöki hozzájárulás feltétlenül sokat nyom a latban, az osszáriumban tárolt csontok fölött a múzeum rendelkezik, nem a püspökség.

Végezetül: a professzor úgy látja, hogy a kutatás első fázisát tartalmazó tudományos publikáció megjelenése után fordulhatnak erőteljesebben a közvélemény, egyszersmind a döntéshozók felé.

- Az én vízióm az, hogy
a magyarságnak is legyen egy nemzeti panteonja, mint annyi más népnek Európában, s ez nem lehetne máshol, csak Székesfehérváron. A nemzeti identitás szempontjából mindennek rendkívüli jelentősége volna.

Várjuk a publikációt.