A jó halászlé titka: a hal ne iszapízű legyen

Az Adony és Környéke Horgászegyesület két tagja vár bennünket a folyóparton, ezért kollégámmal elszántan gyalogolunk a sáros utakon, de főleg azok mellett a füvön. – No, elkezdődött a horgászszezon – gondolom. Ám lent a parton Nebucz Kálmán és Bodzán Gyula, a két iváncsai horgász felvilágosít, nekik egész évben horgászszezon van. Kijártak télen is, még ha törni kellett a jeget, akkor is. Nyugdíjasok, így idejük van rá.

Az iváncsai bekötő úttal szembeni Duna-ágnál beszélgetünk. Az új kotrásnak nevezett ág a kedvenc horgászhelyük. Ez a fentről a főággal kapcsolatban álló ág a kotrásnak köszönhetően több mint tíz méter mély. A folyó friss vize és a halak is betalálnak ide.

Nebucz Kálmán és Bodzán Gyula a számukra kedves dunai ágnál, ahova télen is mindig kijárnak. Fotó: Percsi Tibor

Kizárólag csónakból horgásznak, már csak azért is, mert a parton csak egy darabig lehet felmenni, mivel áttörték a partot. Pedig egy sor jó horgászhely van végig felfelé. Ők azonban csónakkal addig mennek fel, ameddig akarnak. Ám van kedvenc helyük, mutatják is, melyik vízfölé nyúló fa alatt szoktak megállni.

Azt mesélik, szinte minden vadvízi halat meg lehet fogni: pontyot, csukát, amurt, harcsát. Ők legtöbbször pontyra mennek. Igaz Nebucz Kálmán legnagyobb fogása egy 9 kilogrammos amur volt. Bodzán Gyula viszont egyszer kifogott egy 16,5 kilogrammos pontyot.

– Az a szerencse, hogy az egész család szereti a halat, így azután elfogyott – meséli.

Érdeklődünk a jó halászlé receptjéről, ám különös titkot nem mondanak, csak azt, hogy a dunai hal jó halászlének, mert az a fontos, hogy a hal ne legyen iszap ízű.

Megkérdezzük őket az év halának választott kecsegéről is. Válaszukból kiderül, hogy már évek óta nem fogtak belőle. – Talán a folyó fő sodrában lehetnek még – mondják. Azután indulnak a csónakokhoz, hogy horgászni kezdjenek.