Kultúra

2009.10.05. 02:29

Vajszív van a füle mögött

Székesfehérvár - Egy nehéz nap éjszakáján Sárbogárdi Jolán fellázad, és azért is saját pelikánjával eteti az Isten háta mögötti Ibusár szakadt vasútállomását. Szabadság-szerelem témában.

Szabó Zoltán

Nagy dolgok történnek ott az állomáson. Egyrészt láthatjuk Jolikát a maga kis szürke életében, másrészt megmutatják őt alkotás közben, s persze azt is megírták, mi van, ha ez a két dolog összeütközik. Segít ebben nekünk Parti Nagy Lajos, a magyar nyelv kivételes művésze és az ő pompás kis darabja, az Ibusár. A főszerepben Sárbogárdi Jolán jegykiadóval, aki szerzője ama bizonyos A test angyala című regénynek, melyet eléggé el nem ítélhető módon, álnéven, Parti Nagy vetett papírra. A dilettantizmus, a sznobéria pontos rajzát adja ama kisregény, s a félműveltség, a dilettantizmus, sznobéria sáros hajtányán próbál révbe érni a vasútállomásra, valamint a huszerettbe pottyantott Jolánka is. Próbálkozása nevetségesen kínos, drámája elgondolkodtató és szomorú. Ő már tudja, hogy nem a Libresse segít a nehéz napokon, sőt, még a Hubi (Hubertus!) szopása sem megoldás. Fellázad tehát, és súlyos függelemsértés keretében előadja éjeinek harapdált gyümölcsét, az általa írt operettet. Kusza gondolatai egymást tapossák, mint a súlyosan terpeszkedő őszi fellegek, és megelevenednek a képzelet strandpapucsnyi huszárai, miközben ő kicsinyég megőrül.

Ír, ír rendületlenül Jolán, ám hiába, mert nyelvi szempontú bajok miatt a Magyar Boldog című lap nem akarja az ő kéziratait. S ez a nyelv, a szerző bozontos, pompás mondatai sok mindent elmondanak. Hőseinkről, a korról, e világról, benne hőseinkkel. A sárról, a bogárról, a félkész Magyarországról, ottragadva a sárban. Az elvágyódásról és a röghöz közöttségekről. Marad a képzelet, melyet a szürke-ragadós környezet szereplői töltenek ki és szabnak szűkre. Klotild főhercegnő lesz Anyuskából, aki az állomásfőnököt és a paradicsomos káposzta illatú világot, libafasírttal képzeli Jolán mellé. Bajkállóy Richard huszárhőssé válik Kleisermann Mihály, a vidéki sutyerák bonviván jegykezelő. Talpighy gróffá avanzsál Vargányai Gusztáv állomásfőnök. Ő az, akinek vajszív van a füle mögött. Jénay Pál Istensegítsyvé változik és vissza, a részeg vasutasok pedig huszárokká. S persze Jolánka sem akárki. Ő Amália, az operett hősnője.

Az operett a való világgal keveredik, és megelevenedik Parti Nagy Lajos huszerettje a Pelikán Terem színpadán, Silló Sándor jó ritmusú, ötletes rendezésében. A környezetért is a rendező a felelős, abban az effektív (hú!) értelemben, hogy a jól funkcionáló díszletet ő tervezte. Azt hiszem, Závodszky Noémi eddigi pályafutásának egyik (ha nem a ) legkiválóbb alakítását láthatjuk Sárbogárdi Jolán szerepében. A nehéz szöveget lényegében hiba nélkül mondja, és gyakori átöltözései sem mindennapi teljesítményt követelnek. Bátor és jó alakítás Buch Tiboré (Mihály, Richard), aki eddigi operettszerepeinek paródiáját is bemutatja. Eleinte attól féltem, hogy Drahota Andrea (Anyuska, Klotild) iskolázottsága, habitusa nehezen talál utat az egyszerű figurához, de aztán egymásra találtak ő és a szerep. Akárcsak Bata Jánosnál. Parti Nagy talán fiatalabb figurát képzelt, de Bata meggyőz alakításával. Kelemen István (Jénay Pál) és a két huszár-vasutas (Gál Gergely, Cseh Richárd) is csak dicsérhető teljesítményéért. Szórakoztató-elgondolkodtató, parodisztikus-drámai előadást mutatott be a Vörösmarty Színház. Olyat, amely szerencsére igen ritkán csúszott át a bohózat határán.

Szekszárdon született, 1953-ban Parti Nagy Lajos. Gyermekkorát Tolnán, Kaposváron és Székesfehérváron töltötte, ahol 1972-ben tett érettségi vizsgát. A pécsi tanárképző főiskola magyar-történelem szakán végzett, majd könyvtárosként dolgozott. A Jelenkor folyóirat és a JAK füzetek szerkesztője volt, 1986-tól Budapesten él, szabadfoglalkozású. Az egyik legeredetibb, legnépszerűbb kortárs író, számos elismerést kapott, köztük 2007-ben Kossuth-díjat.

Az operett a való világgal keveredik, és megelevenedik Parti Nagy Lajos huszerettje a Pelikán Terem színpadán, Silló Sándor jó ritmusú, ötletes rendezésében. A környezetért is a rendező a felelős, abban az effektív (hú!) értelemben, hogy a jól funkcionáló díszletet ő tervezte. Azt hiszem, Závodszky Noémi eddigi pályafutásának egyik (ha nem a ) legkiválóbb alakítását láthatjuk Sárbogárdi Jolán szerepében. A nehéz szöveget lényegében hiba nélkül mondja, és gyakori átöltözései sem mindennapi teljesítményt követelnek. Bátor és jó alakítás Buch Tiboré (Mihály, Richard), aki eddigi operettszerepeinek paródiáját is bemutatja. Eleinte attól féltem, hogy Drahota Andrea (Anyuska, Klotild) iskolázottsága, habitusa nehezen talál utat az egyszerű figurához, de aztán egymásra találtak ő és a szerep. Akárcsak Bata Jánosnál. Parti Nagy talán fiatalabb figurát képzelt, de Bata meggyőz alakításával. Kelemen István (Jénay Pál) és a két huszár-vasutas (Gál Gergely, Cseh Richárd) is csak dicsérhető teljesítményéért. Szórakoztató-elgondolkodtató, parodisztikus-drámai előadást mutatott be a Vörösmarty Színház. Olyat, amely szerencsére igen ritkán csúszott át a bohózat határán.

Szekszárdon született, 1953-ban Parti Nagy Lajos. Gyermekkorát Tolnán, Kaposváron és Székesfehérváron töltötte, ahol 1972-ben tett érettségi vizsgát. A pécsi tanárképző főiskola magyar-történelem szakán végzett, majd könyvtárosként dolgozott. A Jelenkor folyóirat és a JAK füzetek szerkesztője volt, 1986-tól Budapesten él, szabadfoglalkozású. Az egyik legeredetibb, legnépszerűbb kortárs író, számos elismerést kapott, köztük 2007-ben Kossuth-díjat.

Az operett a való világgal keveredik, és megelevenedik Parti Nagy Lajos huszerettje a Pelikán Terem színpadán, Silló Sándor jó ritmusú, ötletes rendezésében. A környezetért is a rendező a felelős, abban az effektív (hú!) értelemben, hogy a jól funkcionáló díszletet ő tervezte. Azt hiszem, Závodszky Noémi eddigi pályafutásának egyik (ha nem a ) legkiválóbb alakítását láthatjuk Sárbogárdi Jolán szerepében. A nehéz szöveget lényegében hiba nélkül mondja, és gyakori átöltözései sem mindennapi teljesítményt követelnek. Bátor és jó alakítás Buch Tiboré (Mihály, Richard), aki eddigi operettszerepeinek paródiáját is bemutatja. Eleinte attól féltem, hogy Drahota Andrea (Anyuska, Klotild) iskolázottsága, habitusa nehezen talál utat az egyszerű figurához, de aztán egymásra találtak ő és a szerep. Akárcsak Bata Jánosnál. Parti Nagy talán fiatalabb figurát képzelt, de Bata meggyőz alakításával. Kelemen István (Jénay Pál) és a két huszár-vasutas (Gál Gergely, Cseh Richárd) is csak dicsérhető teljesítményéért. Szórakoztató-elgondolkodtató, parodisztikus-drámai előadást mutatott be a Vörösmarty Színház. Olyat, amely szerencsére igen ritkán csúszott át a bohózat határán.

Szekszárdon született, 1953-ban Parti Nagy Lajos. Gyermekkorát Tolnán, Kaposváron és Székesfehérváron töltötte, ahol 1972-ben tett érettségi vizsgát. A pécsi tanárképző főiskola magyar-történelem szakán végzett, majd könyvtárosként dolgozott. A Jelenkor folyóirat és a JAK füzetek szerkesztője volt, 1986-tól Budapesten él, szabadfoglalkozású. Az egyik legeredetibb, legnépszerűbb kortárs író, számos elismerést kapott, köztük 2007-ben Kossuth-díjat.

Szekszárdon született, 1953-ban Parti Nagy Lajos. Gyermekkorát Tolnán, Kaposváron és Székesfehérváron töltötte, ahol 1972-ben tett érettségi vizsgát. A pécsi tanárképző főiskola magyar-történelem szakán végzett, majd könyvtárosként dolgozott. A Jelenkor folyóirat és a JAK füzetek szerkesztője volt, 1986-tól Budapesten él, szabadfoglalkozású. Az egyik legeredetibb, legnépszerűbb kortárs író, számos elismerést kapott, köztük 2007-ben Kossuth-díjat.

Szekszárdon született, 1953-ban Parti Nagy Lajos. Gyermekkorát Tolnán, Kaposváron és Székesfehérváron töltötte, ahol 1972-ben tett érettségi vizsgát. A pécsi tanárképző főiskola magyar-történelem szakán végzett, majd könyvtárosként dolgozott. A Jelenkor folyóirat és a JAK füzetek szerkesztője volt, 1986-tól Budapesten él, szabadfoglalkozású. Az egyik legeredetibb, legnépszerűbb kortárs író, számos elismerést kapott, köztük 2007-ben Kossuth-díjat.

Szekszárdon született, 1953-ban Parti Nagy Lajos. Gyermekkorát Tolnán, Kaposváron és Székesfehérváron töltötte, ahol 1972-ben tett érettségi vizsgát. A pécsi tanárképző főiskola magyar-történelem szakán végzett, majd könyvtárosként dolgozott. A Jelenkor folyóirat és a JAK füzetek szerkesztője volt, 1986-tól Budapesten él, szabadfoglalkozású. Az egyik legeredetibb, legnépszerűbb kortárs író, számos elismerést kapott, köztük 2007-ben Kossuth-díjat.

Szekszárdon született, 1953-ban Parti Nagy Lajos. Gyermekkorát Tolnán, Kaposváron és Székesfehérváron töltötte, ahol 1972-ben tett érettségi vizsgát. A pécsi tanárképző főiskola magyar-történelem szakán végzett, majd könyvtárosként dolgozott. A Jelenkor folyóirat és a JAK füzetek szerkesztője volt, 1986-tól Budapesten él, szabadfoglalkozású. Az egyik legeredetibb, legnépszerűbb kortárs író, számos elismerést kapott, köztük 2007-ben Kossuth-díjat.

Szekszárdon született, 1953-ban Parti Nagy Lajos. Gyermekkorát Tolnán, Kaposváron és Székesfehérváron töltötte, ahol 1972-ben tett érettségi vizsgát. A pécsi tanárképző főiskola magyar-történelem szakán végzett, majd könyvtárosként dolgozott. A Jelenkor folyóirat és a JAK füzetek szerkesztője volt, 1986-tól Budapesten él, szabadfoglalkozású. Az egyik legeredetibb, legnépszerűbb kortárs író, számos elismerést kapott, köztük 2007-ben Kossuth-díjat.

Szekszárdon született, 1953-ban Parti Nagy Lajos. Gyermekkorát Tolnán, Kaposváron és Székesfehérváron töltötte, ahol 1972-ben tett érettségi vizsgát. A pécsi tanárképző főiskola magyar-történelem szakán végzett, majd könyvtárosként dolgozott. A Jelenkor folyóirat és a JAK füzetek szerkesztője volt, 1986-tól Budapesten él, szabadfoglalkozású. Az egyik legeredetibb, legnépszerűbb kortárs író, számos elismerést kapott, köztük 2007-ben Kossuth-díjat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!