Kultúra

2011.05.04. 02:30

Nem fért ki az ablakon a festmény, nem vitték el a tolvajok

Székesfehérvár - Komoly összefogás a Bálványok és démonok című Csók István-emlékkiállítás, amelyre múzeumok, gyűjtők adták kölcsön féltve őrzött kincseiket. Csók Sándor is természetesnek tartotta, hogy a birtokában lévő műveket megismerhesse a közönség...

Gábor Gina

 

- Ő a Városligeti fasorban lakott, én pedig a Fasori Evangélikus Gimnázium diákja voltam. Majdnem szemben velük, a gimnázium internátusában laktam, és vasárnaponként náluk ebédeltem. Csodáltam Csók Istvánt, akit igen kedves, derűs, bohém embernek ismertem meg. Nagyszerűen adomázott, én pedig szívesen hallgattam az elbeszéléseit. Szerette a történelmet, különösen az ókor világát, de jól ismerte a magyar történelmet is: ez is kedvenc témái közé tartozott a beszélgetéseinken. Úgy éreztem, irodalmárnak is kiváló, hiszen élvezetesek voltak az írásai. A gimnáziumunkban működött a Benczúr kör, és a rajztanárunk a közvetítésemmel felkérte Pista bácsit, legyen az elnöke. Szívesen vállalta, sőt még egy festményt is ajándékozott a körnek - sorolta élményeit Csók Sándor, akit a rokoni kapcsolatról is faggattam. Kiderült: nagyapja, Csók Lajos és Csók István testvérek voltak...

 

- A 40-es években, egészen háború végéig Csók István sokat vendégeskedett nálunk, a rokonainál Dunaszentgyörgyön. Az apám ott volt orvos és földbirtokos: ez utóbbi később nem volt előny... A háború után ritkán találkoztunk, mert Csók István lánya, Züzü hozzáment egy dunaföldvári fiatalemberhez, és attól kezdve inkább oda jártak látogatóba - mesélte Csók Sándor, aki később - akár az apja - orvos lett: szülész-nőgyógyász főorvosként dolgozott.

Ismeretes - hiszen az újságok is megírták - néhány éve a lakását kirabolták, elvitték a birtokában lévő Csók-festményeket. Akadt, amelyik szerencsére megkerült. Az a festmény is, amely egy fehér ruhás lányt ábrázol, és igen kedves Csók Sándor számára, hiszen nagymamáját örökíti meg 16 évesen. Az a kép most nem szerepel a kiállításon, de Csók Sándor örömmel adta kölcsön a tulajdonában lévő két festményt a tárlatra. Igaz, a felesége és a két lánya hevesen tiltakozott, mert féltették a kedves családi kincseket. Ám ő szembeszállt a család hölgytagjaival:

- Elvégre én vagyok az úr a háznál, nem? - mosolygott huncutul a megnyitón, kihúzva magát, majd sietve hozzátette: - Na jó, vannak dolgok, amiben én engedek, de most úgy éreztem, kötelességem megmutatni a közönségnek a műveket.

 

Így a kiállításon láthatjuk a birtokában lévő darabok közül a Vetkőző modellt és a Mulató társaság pávával című monumentális munkát is. Az utóbbiról azt mesélte: meg se próbálták elvinni a tolvajok - nem fért ki az ablakon.

Ennek szívből örülünk, mert a tárlaton a Tavasz árkádiában című kép mellett kapott helyet, nem véletlenül, hiszen így érdekes összefüggéseket fedezhetünk fel. Ahogy a Révész Emese művészettörténész a tárlatvezetésében kiemelte: századforduló úgy tekintett a Theokritos által megénekelt Árkádiára, mint a boldogság elveszett szigetére. Csók István Tavasz Árkádiában című, 1912-es képének középpontjában az ifjúságot és újjászületést jelképező virágzó fa áll, amelynek tövében pihenő nőalakok hevernek. A Mulató társaság pávával című 1916-os kép viszont az Árkádia-téma ironikus hangú változata. A kompozíció már nem annyira idilli: a figurákból a dekadencia árad. A páva a halhatatlanság, de a gőg és hiúság szimbóluma is. Ezen a képen pedig egy tehetős, ledér társaság kíséretében pompázik...

Züzü a vásznon: a megfestett gyerekkor

Az emlékkiállításhoz kiegészítő programok kapcsolódnak. Ezek közé tartozik az a családi délután is, amelyet május 7-én, rendeznek meg a városi képtárban, Züzü a vásznon, avagy a megfestett gyerekkor címmel. A délután középpontjában Züzüről, azaz Csók Júliáról, a festő egyetlen gyermekéről készült sorozat áll majd. Szombaton 15 és 18 óra között kincskereső kalandtúra játékra invitálják a családokat. A résztvevők Csók István, Züzü és Coco kakas közreműködésével végtelen képregény rajzolásába is belefoghatnak...

 

Így a kiállításon láthatjuk a birtokában lévő darabok közül a Vetkőző modellt és a Mulató társaság pávával című monumentális munkát is. Az utóbbiról azt mesélte: meg se próbálták elvinni a tolvajok - nem fért ki az ablakon.

Ennek szívből örülünk, mert a tárlaton a Tavasz árkádiában című kép mellett kapott helyet, nem véletlenül, hiszen így érdekes összefüggéseket fedezhetünk fel. Ahogy a Révész Emese művészettörténész a tárlatvezetésében kiemelte: századforduló úgy tekintett a Theokritos által megénekelt Árkádiára, mint a boldogság elveszett szigetére. Csók István Tavasz Árkádiában című, 1912-es képének középpontjában az ifjúságot és újjászületést jelképező virágzó fa áll, amelynek tövében pihenő nőalakok hevernek. A Mulató társaság pávával című 1916-os kép viszont az Árkádia-téma ironikus hangú változata. A kompozíció már nem annyira idilli: a figurákból a dekadencia árad. A páva a halhatatlanság, de a gőg és hiúság szimbóluma is. Ezen a képen pedig egy tehetős, ledér társaság kíséretében pompázik...

Züzü a vásznon: a megfestett gyerekkor

Az emlékkiállításhoz kiegészítő programok kapcsolódnak. Ezek közé tartozik az a családi délután is, amelyet május 7-én, rendeznek meg a városi képtárban, Züzü a vásznon, avagy a megfestett gyerekkor címmel. A délután középpontjában Züzüről, azaz Csók Júliáról, a festő egyetlen gyermekéről készült sorozat áll majd. Szombaton 15 és 18 óra között kincskereső kalandtúra játékra invitálják a családokat. A résztvevők Csók István, Züzü és Coco kakas közreműködésével végtelen képregény rajzolásába is belefoghatnak...

 

Ennek szívből örülünk, mert a tárlaton a Tavasz árkádiában című kép mellett kapott helyet, nem véletlenül, hiszen így érdekes összefüggéseket fedezhetünk fel. Ahogy a Révész Emese művészettörténész a tárlatvezetésében kiemelte: századforduló úgy tekintett a Theokritos által megénekelt Árkádiára, mint a boldogság elveszett szigetére. Csók István Tavasz Árkádiában című, 1912-es képének középpontjában az ifjúságot és újjászületést jelképező virágzó fa áll, amelynek tövében pihenő nőalakok hevernek. A Mulató társaság pávával című 1916-os kép viszont az Árkádia-téma ironikus hangú változata. A kompozíció már nem annyira idilli: a figurákból a dekadencia árad. A páva a halhatatlanság, de a gőg és hiúság szimbóluma is. Ezen a képen pedig egy tehetős, ledér társaság kíséretében pompázik...

Züzü a vásznon: a megfestett gyerekkor

Az emlékkiállításhoz kiegészítő programok kapcsolódnak. Ezek közé tartozik az a családi délután is, amelyet május 7-én, rendeznek meg a városi képtárban, Züzü a vásznon, avagy a megfestett gyerekkor címmel. A délután középpontjában Züzüről, azaz Csók Júliáról, a festő egyetlen gyermekéről készült sorozat áll majd. Szombaton 15 és 18 óra között kincskereső kalandtúra játékra invitálják a családokat. A résztvevők Csók István, Züzü és Coco kakas közreműködésével végtelen képregény rajzolásába is belefoghatnak...

 

Ennek szívből örülünk, mert a tárlaton a Tavasz árkádiában című kép mellett kapott helyet, nem véletlenül, hiszen így érdekes összefüggéseket fedezhetünk fel. Ahogy a Révész Emese művészettörténész a tárlatvezetésében kiemelte: századforduló úgy tekintett a Theokritos által megénekelt Árkádiára, mint a boldogság elveszett szigetére. Csók István Tavasz Árkádiában című, 1912-es képének középpontjában az ifjúságot és újjászületést jelképező virágzó fa áll, amelynek tövében pihenő nőalakok hevernek. A Mulató társaság pávával című 1916-os kép viszont az Árkádia-téma ironikus hangú változata. A kompozíció már nem annyira idilli: a figurákból a dekadencia árad. A páva a halhatatlanság, de a gőg és hiúság szimbóluma is. Ezen a képen pedig egy tehetős, ledér társaság kíséretében pompázik...

Züzü a vásznon: a megfestett gyerekkor

Az emlékkiállításhoz kiegészítő programok kapcsolódnak. Ezek közé tartozik az a családi délután is, amelyet május 7-én, rendeznek meg a városi képtárban, Züzü a vásznon, avagy a megfestett gyerekkor címmel. A délután középpontjában Züzüről, azaz Csók Júliáról, a festő egyetlen gyermekéről készült sorozat áll majd. Szombaton 15 és 18 óra között kincskereső kalandtúra játékra invitálják a családokat. A résztvevők Csók István, Züzü és Coco kakas közreműködésével végtelen képregény rajzolásába is belefoghatnak...

 

Züzü a vásznon: a megfestett gyerekkor

Az emlékkiállításhoz kiegészítő programok kapcsolódnak. Ezek közé tartozik az a családi délután is, amelyet május 7-én, rendeznek meg a városi képtárban, Züzü a vásznon, avagy a megfestett gyerekkor címmel. A délután középpontjában Züzüről, azaz Csók Júliáról, a festő egyetlen gyermekéről készült sorozat áll majd. Szombaton 15 és 18 óra között kincskereső kalandtúra játékra invitálják a családokat. A résztvevők Csók István, Züzü és Coco kakas közreműködésével végtelen képregény rajzolásába is belefoghatnak...

 

Züzü a vásznon: a megfestett gyerekkor

Az emlékkiállításhoz kiegészítő programok kapcsolódnak. Ezek közé tartozik az a családi délután is, amelyet május 7-én, rendeznek meg a városi képtárban, Züzü a vásznon, avagy a megfestett gyerekkor címmel. A délután középpontjában Züzüről, azaz Csók Júliáról, a festő egyetlen gyermekéről készült sorozat áll majd. Szombaton 15 és 18 óra között kincskereső kalandtúra játékra invitálják a családokat. A résztvevők Csók István, Züzü és Coco kakas közreműködésével végtelen képregény rajzolásába is belefoghatnak...

 

Züzü a vásznon: a megfestett gyerekkor

Az emlékkiállításhoz kiegészítő programok kapcsolódnak. Ezek közé tartozik az a családi délután is, amelyet május 7-én, rendeznek meg a városi képtárban, Züzü a vásznon, avagy a megfestett gyerekkor címmel. A délután középpontjában Züzüről, azaz Csók Júliáról, a festő egyetlen gyermekéről készült sorozat áll majd. Szombaton 15 és 18 óra között kincskereső kalandtúra játékra invitálják a családokat. A résztvevők Csók István, Züzü és Coco kakas közreműködésével végtelen képregény rajzolásába is belefoghatnak...

 

Züzü a vásznon: a megfestett gyerekkor

Az emlékkiállításhoz kiegészítő programok kapcsolódnak. Ezek közé tartozik az a családi délután is, amelyet május 7-én, rendeznek meg a városi képtárban, Züzü a vásznon, avagy a megfestett gyerekkor címmel. A délután középpontjában Züzüről, azaz Csók Júliáról, a festő egyetlen gyermekéről készült sorozat áll majd. Szombaton 15 és 18 óra között kincskereső kalandtúra játékra invitálják a családokat. A résztvevők Csók István, Züzü és Coco kakas közreműködésével végtelen képregény rajzolásába is belefoghatnak...

 

Az emlékkiállításhoz kiegészítő programok kapcsolódnak. Ezek közé tartozik az a családi délután is, amelyet május 7-én, rendeznek meg a városi képtárban, Züzü a vásznon, avagy a megfestett gyerekkor címmel. A délután középpontjában Züzüről, azaz Csók Júliáról, a festő egyetlen gyermekéről készült sorozat áll majd. Szombaton 15 és 18 óra között kincskereső kalandtúra játékra invitálják a családokat. A résztvevők Csók István, Züzü és Coco kakas közreműködésével végtelen képregény rajzolásába is belefoghatnak...

 

Az emlékkiállításhoz kiegészítő programok kapcsolódnak. Ezek közé tartozik az a családi délután is, amelyet május 7-én, rendeznek meg a városi képtárban, Züzü a vásznon, avagy a megfestett gyerekkor címmel. A délután középpontjában Züzüről, azaz Csók Júliáról, a festő egyetlen gyermekéről készült sorozat áll majd. Szombaton 15 és 18 óra között kincskereső kalandtúra játékra invitálják a családokat. A résztvevők Csók István, Züzü és Coco kakas közreműködésével végtelen képregény rajzolásába is belefoghatnak...

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!