Életműdíjat kap Agnes Varda

Íróként és rendezőként Agnes Varda napjainkban is a francia és az európai mozi, valamint a nemzetközi művészvilág fontos alakja. Első filmje, az 1954-es Párbeszéd című alkotás, minimális bemutatási lehetőséget kapott, de már megmutatta az alkotó egyedi stílusát, amellyel elnyerte a „francia újhullám nagyanyja" címet.

Agnes Varda francia filmrendező és író az akadémia díjazottja. Fotó: filmakadémia

Varda 1961-es Cléo 5-től 7-ig című filmjét bemutatták a cannes-i filmfesztiválon és elnyerte a francia kritikusok díját. Fontosabb filmjei közé tartozik továbbá az 1968-as Lions Love, a Los Angelesben forgatott Documenteur (1981), az 1976-os Az egyik énekel, a másik nem, valamint az 1990-ben készült A nantes-i Jacquot. A művész valamennyi filmjében vegyíti a fikciót a dokumentummal. Boldogság című filmjéért 1965-ben elnyerte a berlini Ezüst Medve-díjat, húsz évvel később Arany Oroszlán-díjat kapott a velencei filmfesztiválon a Sem fedél, sem törvény című munkájáért, a 2008-as The Beaches of Agnes című memoárjáért elnyerte a legjobb dokumentumfilm César-díját, míg 2000-ben Európai Filmdíjat kapott Kukázók című filmjéért.

A francia anyától és görög apától Brüsszelben született, idén 86 éves rendező munkásságát Carosse d'Or (Az aranyhintó) díjjal ismerték el a cannes-i filmfesztiválon, de díjazták már tiszteletbeli Césarral, és idén augusztusban megkapta az életműért járó Tiszteletbeli Leopárd-díjat a Nemzetközi Locarnói Filmfesztiválon.

Varda több mint harminc rövid-, dokumentum- és fikciós televíziós, illetve mozifilm alkotója. Emellett fotókiállítások és művészeti installációk is kötődnek a nevéhez: ezeket a 2003-as velencei biennálén, Párizsban és Los Angelesben is láthatta már a nagyközönség. A rendező a 27. Európai Filmdíjak díszvendége lesz december 13-án, Rigában.