Lejárt verseinek szerzői jogi védelme, más alkotókkal együtt

Ez azt jelenti, hogy engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül jelenhetnek meg a versek könyv, hangoskönyv formátumban, sőt a mentesség a megzenésítésre is vonatkozik. Immár a közkincsbe kerültek más olyan alkotók művei is, akik 1944-ben hunytak el - mint a francia Saint-Exupéry író vagy a norvég Edvard Munch festőművész.

A most lejáró védelmű művészek közül kiemelkedik Radnóti Miklós (1909-1944) neve, aki a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. A második világháború végén zsidó származása miatt munkaszolgálatosként kegyetlen körülmények között dolgoztatták, majd Abda mellett kivégezték és tömegsírba helyezték. A Nem tudhatom, a Levél a hitveshez és sok más verse beleégett minden magyar ember emlékezetébe, jóval túlmenően a kötelező iskolai memoritereken.

Radnóti Miklós versei is felhasználhatók

A 70 éve elhunyt Radnóti Miklós verseit az év elejétől bárki szabadon, tehát engedélykérés és jogdíjfizetés nélkül felhasználhatja akár könyvkiadásról, internetes közlésről, megzenésítésről vagy éppen hangoskönyv készítéséről van szó. Az Artisjus adatbázisában közel 200 olyan dal szerepel, amelyek Radnóti műveire épültek: Bárdos Lajos kórusműveitől a Kaláka együttesen át a ma igen népszerű Szabó Balázsig, akinek koncertjein mindig különös csúcspontot jelent a Radnóti-versre írt Bájoló. Ezek a dalok mostantól felemás szerzői jogi védelmet élveznek: zenéjüket továbbra is védi a jog, szövegüket már nem. Tehát például lemezen történő kiadásukra vagy online zeneáruházas letöltésükre feleakkora jogdíj megfizetésével lesz lehetőség.

The Scream by Edvard Munch, 1893

A gyakorlat azt mutatja, hogy a művek kereskedelmi forgalmát nem lendíti fel a védelem lejárta. Nem valószínű tehát, hogy a könyvesboltban mostantól lényegesen több és olcsóbb Radnóti-kötettel találkoznánk. Természetesen a kiadók világán kívül is van rengeteg olyan elhivatott magánszemély vagy intézmény, akik mostantól könnyebben elérhetővé tudják tenni a műveket, ahogy ezt tavaly ilyenkor Rejtő Jenő műveinél is láttuk. Erre az internetes közeg valódi lehetőséget jelent magyarázza a védelmi idő lejártának hétköznapokban észlelhető hatását Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója.

Sain-Exupery

Akiknek a művei szintén szabadon felhasználhatók január 1-től. Külföldi művészek: Antoine de Saint-Exupéry, francia író (1900-1944), a Kis herceg alkotója. (Természetesen csak az eredeti, francia nyelvű változat használható, mert a fordítók szerzői jogait külön kell vizsgálni.). Edvard Munch, norvég expresszionista festő (1863-1944), egyebek között a Sikoly című kép alkotója.

Magyar művészek: Balogh Rudolf, fotográfus (1879-1944), a magyaros stílus egyik megteremtője. A róla elnevezett állami kitüntetés a magyar fotográfia legrangosabb szakmai díja. Dési Huber István, festőművész, grafikus (1895-1944). Horvay János, szobrász (1874-1944), a Kossuth-szobrok specialistája . Ő alkotta a melankolikus Kossuth-szoborcsoportot is a budapesti Kossuth-térre, amelyet 1952-ben eltávolítottak, majd Dombóváron állították fel 1973-ban. Most az Országház előtt ismét látható a csoport, amely az eredeti másolata. Róth Miksa, üvegfestő és mozaikművész (1865-1944). Művei megtalálhatók többek között az Országházban, a Szent István Bazilikában és a Zeneakadémián. Szomory Dezső, író, drámaíró (1869-1944), több máig népszerű színdarab, például a Hermelin és a II. József alkotója.