Eredményes volt a Szingo közgyűlése

- Változnak a körülmények, és mellesleg öregszem, január 27-én leszek 57 éves. Negyven éve az életformám a kerékpározás, ebből hét évig a Videoton versenyzője voltam, majd később számtalan amatőr és szenior verseny résztvevőjeként tekertem. Egyszer összeszámoltam a megtett távot, s nagyképűség nélkül mondhatom: legalább ötször benne van a lábamban az Egyenlítő. De nagyon sokat terepkerékpároztam versenyszerűen is, ami óriási élmény 2000 méteres magasságban a szlovák Tátrában, de nagyon gyönyörű volt a hazai Kék Túra is - mondta Baltavári Tibor.

- Ám ön mégiscsak az országúti szakág harcosa...

- Így igaz, ez a szívem csücske, a gyorsaság, a mezőny- vagy a háztömbkörüli versenyek. Itt versenyezni izgalmas, taktikus és szép dolog, főleg ha a mezőnyben erős vagy, ott tudsz maradni az első bolyban, beleszólni a végjátékba, pláne nyerni!

- Melyik volt az itthoni kedvenc versenye?

- A Tour de Pelso, a Balatonkör 204 kilométeren át, ahol 40 kilométer/órás az élboly átlaga, s a 900 indulóból 40-45-en megérkezünk az elején. Ez nekünk, az ötveneseknek már nem örömbiciklizés, hanem harc az életért öt órán keresztül. De vannak olyan amatőr rendezvények, amelyek a jobb színvonal érdekében nyíltak, így minden korosztály és az igazolt, a profi versenyzők is együtt indulhatnak. Minimum száz induló, és előfordul az 55-60 kilométeres tempó, késhegyre menő csata zajlik 3-4-5 órán át, hogy az élmezőnnyel hazaérj. Mert az ilyen versenyeken egyéni harcosok vannak, a starttól megy a csata, a lószok , s aki ott leszakad, annak annyi. Száguld a boly, mint a méhraj, százszor is előrébb kell tolnod 20 centit - ami akkor ott rengeteg - 50-es tempónál a kormányodat a melletted bringázónál, hogy tudja: az ott a te helyed, a te szélárnyékod. Ez a verseny egyik szépsége, de ebben a korban már abnormális. A fiatalok kétszer-háromszor is csúcsra járatnak, a veterán viszont megpusztul, nem tud regenerálódni. Úgy gondoltam, hogy az utóbbi évek szerencsés eredményeivel, jó érzéssel abbahagyom, mint szanaszét veretem vagy összetöröm magam a verseny végére. Bosszankodhatnak is a szenior riválisaim, hogy nem sikerült a skalpomat elvinniük.

- Végleges a szándéka?

- Ha kisüt a nap, nem bírok magammal, s nyomom tovább. De az idei szenior ob-n még segítek Pikasszónak.

- A Tour de Pelso, a Balatonkör 204 kilométeren át, ahol 40 kilométer/órás az élboly átlaga, s a 900 indulóból 40-45-en megérkezünk az elején. Ez nekünk, az ötveneseknek már nem örömbiciklizés, hanem harc az életért öt órán keresztül. De vannak olyan amatőr rendezvények, amelyek a jobb színvonal érdekében nyíltak, így minden korosztály és az igazolt, a profi versenyzők is együtt indulhatnak. Minimum száz induló, és előfordul az 55-60 kilométeres tempó, késhegyre menő csata zajlik 3-4-5 órán át, hogy az élmezőnnyel hazaérj. Mert az ilyen versenyeken egyéni harcosok vannak, a starttól megy a csata, a lószok , s aki ott leszakad, annak annyi. Száguld a boly, mint a méhraj, százszor is előrébb kell tolnod 20 centit - ami akkor ott rengeteg - 50-es tempónál a kormányodat a melletted bringázónál, hogy tudja: az ott a te helyed, a te szélárnyékod. Ez a verseny egyik szépsége, de ebben a korban már abnormális. A fiatalok kétszer-háromszor is csúcsra járatnak, a veterán viszont megpusztul, nem tud regenerálódni. Úgy gondoltam, hogy az utóbbi évek szerencsés eredményeivel, jó érzéssel abbahagyom, mint szanaszét veretem vagy összetöröm magam a verseny végére. Bosszankodhatnak is a szenior riválisaim, hogy nem sikerült a skalpomat elvinniük.

- Végleges a szándéka?

- Ha kisüt a nap, nem bírok magammal, s nyomom tovább. De az idei szenior ob-n még segítek Pikasszónak.

- A Tour de Pelso, a Balatonkör 204 kilométeren át, ahol 40 kilométer/órás az élboly átlaga, s a 900 indulóból 40-45-en megérkezünk az elején. Ez nekünk, az ötveneseknek már nem örömbiciklizés, hanem harc az életért öt órán keresztül. De vannak olyan amatőr rendezvények, amelyek a jobb színvonal érdekében nyíltak, így minden korosztály és az igazolt, a profi versenyzők is együtt indulhatnak. Minimum száz induló, és előfordul az 55-60 kilométeres tempó, késhegyre menő csata zajlik 3-4-5 órán át, hogy az élmezőnnyel hazaérj. Mert az ilyen versenyeken egyéni harcosok vannak, a starttól megy a csata, a lószok , s aki ott leszakad, annak annyi. Száguld a boly, mint a méhraj, százszor is előrébb kell tolnod 20 centit - ami akkor ott rengeteg - 50-es tempónál a kormányodat a melletted bringázónál, hogy tudja: az ott a te helyed, a te szélárnyékod. Ez a verseny egyik szépsége, de ebben a korban már abnormális. A fiatalok kétszer-háromszor is csúcsra járatnak, a veterán viszont megpusztul, nem tud regenerálódni. Úgy gondoltam, hogy az utóbbi évek szerencsés eredményeivel, jó érzéssel abbahagyom, mint szanaszét veretem vagy összetöröm magam a verseny végére. Bosszankodhatnak is a szenior riválisaim, hogy nem sikerült a skalpomat elvinniük.

- Végleges a szándéka?

- Ha kisüt a nap, nem bírok magammal, s nyomom tovább. De az idei szenior ob-n még segítek Pikasszónak.

- Végleges a szándéka?

- Ha kisüt a nap, nem bírok magammal, s nyomom tovább. De az idei szenior ob-n még segítek Pikasszónak.

- Végleges a szándéka?

- Ha kisüt a nap, nem bírok magammal, s nyomom tovább. De az idei szenior ob-n még segítek Pikasszónak.

- Végleges a szándéka?

- Ha kisüt a nap, nem bírok magammal, s nyomom tovább. De az idei szenior ob-n még segítek Pikasszónak.

- Végleges a szándéka?

- Ha kisüt a nap, nem bírok magammal, s nyomom tovább. De az idei szenior ob-n még segítek Pikasszónak.

- Ha kisüt a nap, nem bírok magammal, s nyomom tovább. De az idei szenior ob-n még segítek Pikasszónak.

- Ha kisüt a nap, nem bírok magammal, s nyomom tovább. De az idei szenior ob-n még segítek Pikasszónak.