Lehet aggódni? A panelszigetelés veszélyei

- Kevesen tudják, hogy a panelházaknak nem az a tartószerkezete, amit kívülről látunk: az csak az úgynevezett panelkéreg. Bevett gyakorlat a panelek hőszigetelésénél, hogy a szigetelőanyag rögzítése miatt átfúrják a panelkérget, ám ezzel annak belső oldala kagylósan kiszakad (ezt pedig nem látjuk). Ez az úgynevezett függesztett paneleknél jelenthet elsősorban veszélyt, ugyanis ezeknél egy, a falba tett függesztővas tartja a külső panelkérget. Ha történetesen az átfúrás ezeknél a függesztő elemeknél történik, akkor a panelbeton leszakadása is bekövetkezhet, hiszen az átfúrással a tartóelemek meglazulhatnak - hívta fel a figyelmet Tóth György a néhány hete történt miskolci paneltüzet követően. A panelházak szerkezetével évtizedek óta foglalkozó szakember hozzátette, nem pánikot akar kelteni, csak arra akar rámutatni, hogy a panelépületek bonyolult műszaki kérdéseinek megoldása nem mehet úgy, ahogy ma már sajnos ez bevett gyakorlattá vált.


Tóth György a helyes szigetelés mikéntjéről is beszélt
Fotó: FMH

A szakember azt is elmondta, vannak speciális műszerek, melyekkel a beton mögötti vaselemek helyét ki lehet mérni, és ennek tudatában ki lehetne jelölni azokat a területeket, ahová nem szabad befúrni a dübeleket, ám ezt tudomása szerint egyetlen felújításánál sem teszik meg.

- Egy ilyen panelkéreg másfél-két tonnát nyom, ezért fontos, hogy megfelelően legyenek az épület tartószerkezetéhez rögzítve. Az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet még 1985-ben megkezdte a panelek állékonysági vizsgálatát, ám ez elhalt, így nem tudjuk, jelenleg milyen állapotban vannak ezek a függesztő szerkezetek - folytatta Tóth, aki egyébként saját szabadalommal rendelkezik arra, milyen technikával lehet ezeket a függesztett panelokat megerősíteni. Svájcban egyébként már a nyolcvanas években végeztek panelkéreg-megerősítéseket, éppen azért, hogy azok elbírják a rájuk kerülő külső hőszigetelést: - Tőlünk nyugatabbra a drágább, ám tűzveszélyességi szempontból sokkal biztonságosabb kőzetgyapot szigetelést használják, melyre vakolat helyett lapokból álló külső réteg kerül. Ez a technológia kint már bizonyított - fogalmazott Tóth.

Visszatérve a miskolci paneltűzre, a lapunk által megkérdezett tűzvédelmi szakértő szerint nagyban segíthetett a tűz terjedésében a régi panelfal és a hungarocell táblák közti légrés, melynek egyesek szerint szellőztető szerepe van. Csakhogy - mutat rá Tóth György - az ország talán legelső panelhőszigetelését éppen Fehérváron, a Toronysor két, 1967-ben épült házán végezték el még 1978-ban, s akkor nem ragasztópogácsákkal rakták fel a szigetelőtáblákat, hanem az épület teljes homlokzatát beragasztózva. Azaz így sehol nincs belső légrés, a tűz nem tudja hátulról, a panelfal és a külső vakolat között megtámadni és elolvasztani a hőszigetelést.

- A hőszigetelő rendszerek gyártói kézikönyveikben is előírják, hogy ezeket a polisztirol táblákat felrakáskor a szélükön teljes hosszban be kell ragasztózni, és csak belül lehetnek ragasztópogácsák, mert így nincs folyamatos és összefüggő légrés. Más kérdés, hogy a gyakorlatban ez legtöbbször nem így történik, így ha folytatódik a gyakorlat, lesz ok aggodalomra - vélekedett Tóth György, aki szerint az említett problémák legfőbb oka, hogy eddig még nem zajlott le olyan kutatás-fejlesztés panelszigetelés ügyben, mely segíthetné az egységes, hatékony módszer elterjedését. (A dunaújvárosi Solanova kísérlet célja inkább egy passzív ház létrehozása volt, semmint tömegesen elterjeszthető hőszigetelési gyakorlat kialakítása.)

Érdekességek:

1978-ban Székesfehérváron, a Toronysoron szigeteltek le - az országban legelsőként - kísérleti jelleggel két panelházat.

1985-ben jelent meg először a panelfelújításról szóló gyakorlati kézikönyv.

1992-ben Németországban szakmai konferenciát tartották a panelépületek külső panelkérgének megerősítési lehetőségeiről, miként lehet azok lezuhanását elkerülni.

2005-ben megjelent az Építésügyi Minőség-ellenőrzési Intézet panelfelújítási kézikönyve.