Kreatív kommandó akcióban

A fehérvári Fonalkommandó február végén csatlakozott az I. Fehérvári Színpompás Napok szervezőihez is: az ügyes hölgyek kezét dicsérte az összes horgolás, amellyel a Szent János közt kidíszítették két napra. De már korábban is találkozhattunk munkáikkal a belvárosban. Elég például, ha a Püspöki Palota előtt üldögélve felnézünk a „gömbfejű" fákra, s észrevesszük a kedves, himbálózó fonalalakzatokat.

De hogyan is alakult meg ez a különleges „kommandó" és hogy kapta a nevét?

– A Fonalkommandót jelenleg öt horgolni és/vagy kötni szerető, a világra nyitott székesfehérvári nő alkotja – mondja Dévényi Ágnes, az alapító ötletgazda. – Én szerencsés vagyok, mert engem a nagymamám tanított meg az alapokra és kislány korom óta kisebb-nagyobb lelkesedéssel, de horgolok és kötök. A különleges fonalakat és az egyszerű mintákat kedvelem. Sok mindent készítettem már, de leginkább a látványos kiegészítőket szeretem, mostanában is ez „köt" le igazán.

A kör tagja a mindig mosolygós, két gyermekes Albrecht Karola is, aki három éve, a kislánya születés után kezdett el horgolni tanulni.

– Főleg netes videókból tanulgattam, és egy kedves barátnőm édesanyja is segített párszor. Főként sálak, sapkák, kesztyűk, felsők, pulóverek, valamint takarók és párnák kerülnek ki a kezeim közül. Mintát is tervezek, jelent már meg leírásom például az Amelie magazinban is.

A fotó még a február végi Színpompás Napokon készült a lányokról: balról Szépvölgyi Viktória, Albrech Karola, Dévényi Ágnes, Buzsáki Nóra (igazoltan hiányzott Zseli Erika), az egyik célkitűzésük akkor a Fő utca kopasz fáinak feldíszítése volt. Fotó: Nagy Norbert

Buzsáki Nóra hasonló módszerekkel sajátította el a horgolás alapjait négy éve.

– A dolog pikantériája az, hogy echte balkezes vagyok és ezek a videók és leírások főleg jobbkezeseknek készültek, így mondhatjuk, hogy megdolgoztam a tudásért. Régi vágyam egy ágytakaró elkészítése és vonz a különböző ruhadarabok horgolása is, de a legnagyobb szerelmem a figurák horgolása, az amigurumi készítés Került már ki maci, bagoly, póni, kisördög és apró szörnyecskék és királylány is a kezeim közül. Régi terv, hogy megtanulok kötni is, de ahhoz még gyűjtöm a lelkesedésem.

Az említett kis horgolt királylány a Színpompás Napok egyik fő attrakciója volt: a lányok kitalálták, hogy a kedves kis figura az utca elején, a ciszterci templom és a szemközti polgárház kampóin csüngjön, mintha hintázna, s e célból pompás, szintén horgolt virágos füzért is készítettek neki.

A csapat neve korántsem véletlen. A kissé militáns, ám nagyon is beszédes elnevezés akcióik jellegére is utal, mondja Ági.

– A gerillahorgolás/gerillakötés/fonalbombázás egy néhány éve Amerikából indult street-art forma, és mint minden ilyen utcai művészet üzenni, nyomot hagyni akar. Eredeti célja az volt, hogy értékes kézimunkával takarja el a köztéri csúfságokat. Ma már nem csak dekorációs elemként, hanem komoly morális, akár provokatív üzenethordozó eszközként, sőt marketing célokra is használják szerte a világon. A fonalkommandó nyitott minden kötni és horgolni tudó aktív gerilla-jelölt csatlakozására.

A csapat következő nagyobb, s minden bizonnyal igen látványos megmozdulása a néhány hét múlva kezdődő Kortárs Művészeti Fesztivál egyik eleme lesz.

– A Kortárs Művészeti Felsztiválon a 16. Jam-Bory rendezvényen veszünk részt, ahol a Bory-vár központi, százoszlopos udvarában kaptunk lehetőséget a díszítésre. Terveink szerint itt az érdeklődők bevonásával fogunk munkálkodni, de részleteket még nem árulok el, inkább találkozzunk ott személyesen!

A lányok beleszerettek a műfajba, s a közös alkotás élménye mellett időről-időre másokat is mosolyra fakasztanak horgolótűikkel.

Elrejteni a csúnyát, szépen

A főváros látványos és mély nyomot hagyó street art akciója volt tavaly, amikor egy eléggé elhanyagolt teret anyukák, lányok, asszonyok szálltak meg kötő- és horgolótűikkel és egyszerűen körbehorgolták-kötötték a megkopott utcabútorokat, unalmas oszlopokat. Színes, jópofa és igazán megszokható-megszerethető dekorációk születhetnek így, reméljük, mifelénk is. Stockholmban láttam: ott a fatörzseket is így díszítették.