Katar – a tűző nap árnyékában

Tavaly elkészült a 974-es stadion, amelyet először a világkupán próbálnak ki. Nevét Katar nemzetközi előhívó számából és az építéshez használt újrahasznosított hajózási konténerek számából kapta. A felépítés lehetővé teszi, hogy a 40 ezer férőhelyes stadiont a világbajnokság befejezése után szétszedjék, majd további használatra elszállítsák és újra összerakják. A stadion acélvázában módosított hajózási konténerekben vannak a mosdók, koncessziók, skyboxok és médiaszobák. A kialakítással létrehozott természetes szellőzés kiküszöböli a légkondicionálás szükségességét, míg az építés során alkalmazott vízhatékony módszerek révén a hagyományos stadionfejlesztéshez képest 40 százalékkal csökkent a vízfelhasználás. Ez a stadion egyike annak a nyolcnak, amelyet a világbajnokságra használnak. Az, hogy mozdítható, talán megóvja más világversenyek miatt felhúzott stadionok sorsától. Alig egy évvel a 2014-es brazíliai világbajnokság után Brazíliában egy 550 millió dolláros stadiont buszok tárolására használtak.

2015 novemberében ismét az újságok címlapjára kerültek a FIFA körüli botrányok. A FIFA, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség többek között azt dönti el, hogy olyan versenyekre, mint a labdarúgó-­világbajnokság, mikor és hol kerüljön sor. A botrány eredetileg akkor tört ki, amikor a FIFA 2010-ben meghozta döntését, hogy a 2022-es világbajnokság házigazdája Katar lesz. Mindenki a zsűritagok között elosztott többmilliós kenőpénzekről beszélt. Valóban nehéz volt értelmezni, miért választott a szervezet olyan államot, ahol a nyitott stadionban a játékok idején – nyáron – 50 fok feletti lehet a hőmérséklet. A biztosítékot az ütötte ki, hogy az esetleges korrupciógyanús pontok feltárását tárgyaló, 430 oldalas jelentés milyen hibákat tartalmazott.

A népesség száma Katarban az évszaktól függően jelentősen ingadozik, mivel az ország nagyban számít a vendégmunkásokra. 2017 elején Katar népessége 2,6 millió volt, de a többséget a külföldiek tették ki. Ekkor, 2017-ben 313 ezer fő, 12 százalék volt katari állampolgár, míg a fennmaradó 2,3 millió, 88 százalék emigráns volt. A férfi munkások beáramlása az országba felborította a nemek arányát, és 2020-as becslés alapján a nők csak a népesség negyedét teszik ki. A 2022. április elejei színpompás megnyitóünnepséggel egy időben több kritikus cikk foglalkozott kevésbé publikált adatokkal. Feltették a kérdést: kik és milyen körülmények között építették a csodás komplexumokat? A leggyakoribb kérdés az volt, hogy a több mint egy évtizede folyó építkezések során valóban meghalt-e több ezer vendégmunkás.

Az elhunytak „jelentős része” a világbajnokságra ké­szülő infrastruktúra kiépítésén dolgozott, és csak azért voltak az országban, mert Katar elnyerte a foci-vb rendezési jogát – jelentette ki a brit Guardiannek egy jogvédő aktivista. Az országban nyolc stadiont építettek a vb-re, egy új repülőteret, szállodákat, utakat, tömegközlekedési projekteket és három új városrészt is. A hatalmas építkezések miatt özönlöttek a vendégmunkások Katarba. Míg 2010-ben másfél millió migráns dolgozott az országban, a számuk 2022-re több mint kétmillióra nőtt. Jogvédő szervezetek szerint Katarban embertelenül bánnak ezekkel a munkásokkal, akiket rabszolgasorban, méltatlan körülmények között tartanak, és „úgy kezelik őket, mint az állatokat”. A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség, az ITUC 2013-ban arra figyelmeztette a világot, hogy több ezer vendégmunkás életét is követelhetik a 2022-es katari építkezések. Mostanra kiderült, hogy a szám jóval magasabb lett, mint ahány áldozatot a legpesszimistábbak megjósoltak. A brit lap által megszerzett hivatalos kormányzati adatok szerint eddig már több mint 6500 vendégmunkás halt meg, amióta az arab országnak ítélték a 2022-es labdarúgó-­világbajnokság rendezési jogát. Ez a szám azonban még ennél is jóval nagyobb lehet. Az adatok ugyanis csak öt ázsiai országra – India, Pakisztán, Nepál, Srí Lanka és Banglades – vonatkoznak, de nem szerepelnek benne a Fülöp-szigetekről vagy a Kenyából érkezettek. A vendégmunkások rendszeresen hónapos késéssel kapják meg a fizetésüket, elveszik tőlük az útlevelüket, és kihasználják őket. Jogvédő szervezetek „kényszermunkaként” jellemezték a gyakorlatot, emlékeztetve arra, hogy sokan ezer euró feletti összeget is fizetnek a munkaközvetítőknek azért, hogy Katarban dolgozhassanak. Ezzel évekre adósságba verik magukat, így aztán hitelcsapdába esve kénytelenek elviselni a rossz körülményeket. Emellett a helyi törvények szerint a munkahelyüket és az országot sem hagyhatják el munkaadójuk engedélye nélkül. Sokaknak nem adtak hivatalos munkavállalói engedélyt, így illegális státuszba kerültek, bármikor letartóztathatták és kiutasíthatták őket az országból anélkül, hogy elmaradt bérüket megkapták volna. Így nem volt más választásuk, mint némán tovább dolgozni. A vendégmunkások életveszélyes körülmények között dolgoznak a sivatagi hőségben, és a halálesetek jelentős része is ezekhez köthető – írta a Guardian. A kritikák hatására a katari kormány 2015-től kezdve több reformot is bevezetett, és új törvényeket hozott a vendégmunkások védelmére. 2017-ben egyezményt írtak alá az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetével (ILO) azt ígérve, hogy javítanak a migráns dolgozók helyzetén. Nemzetközi jogvédő szervezetek azonban tavaly arra hívták fel a figyelmet, hogy az új törvény ellenére továbbra is kihasználják a szegény országból érkező dolgozókat a katari munkaadók, és a helyzet alig változott. A katari hatóságok semmiképpen sem szeretnék, ha a világ látná, milyen körülmények között élnek az országban dolgozó vendég­munkások.

A WDR német közszolgálati televízió stábja 2019-ben rejtett kamerákkal forgatott a nepáli vendégmunkások lakhelyein, ahol lelakott, csótányokkal teli épületben, kis, sötét szobákban nyolcan laktak. Az ott élők a WDR riporterét figyelmeztették, hogy civil ruhás rendőrök és biztonságiak járőröznek az épület körül, akiknek az a feladatuk, hogy megakadályozzák az újságírókat abban, hogy engedély nélkül interjút készítsenek a vendégmunkásokkal, illetve be­menjenek a táborba. Az ott tapasztalható életkörülmények ugyanis éles ellentétben vannak azzal, amit a hivatalos engedéllyel dolgozó újság­íróknak megmutatnak a katari hatóságok.

Az ARD német közszolgálati televízió is forgatott a vendégmunkásokról. Nekik azonban a hatóságok csak egy patyolattiszta munkásszállót mutattak, ahol csupán kiválasztott munkásokkal készíthettek interjút. Tolmácsuk pedig a felettesük volt. Meglepő, de egyikük sem panaszkodott semmire.

Katarban többnyire tűz a nap. Akkor is tűzött, amikor az építménycsodák készültek. Ha igazak azok a vádak, amelyeket az építkezések során a vendégmunkások elszenvedtek, akkor sötét árnyékok felhősítik Dohában a tűző napot.