Romák elleni támadások: nincs információ kitervelőről

Nincs erre vonatkozó információja a rendőrségnek - válaszolta Bencze József országos rendőrfőkapitány egy keddi budapesti sajtótájékoztatón az MTI-nek arra a kérdésére, hogy keresnek-e olyan személyt, aki a romák elleni támadássorozat kitervelője lehetett, miután hétfőn nyilvánosságra került egy dokumentum, amely szerint az elfogott négy személy - szellemi képességeik alapján - nem alkalmas egy ilyen bűncselekmény-sorozat kitervelésére. 
Ugyancsak újságírói kérdésre, miszerint vizsgálják-e, hogy belső rendőrségi forrás állhat-e a nyilvánosságra került irat hátterében, azt mondta: ő "nem lát ilyet". 
    
Bencze József ismertette: amikor a gyanúsítottak képbe kerültek és amikor elfogták őket, megkeresték az illetékes szolgálatokat. "Kértük azt a segítséget, hogy nézzék meg irattáraikban, hogy a személyekkel kapcsolatban bármi felmerült-e korábban, bármilyen információ, s ha az államtitkot képez, akkor abba adjanak a rendőrségnek betekintést". 
Hozzátette: egyelőre itt tartunk. "Korábban ilyen típusú információ, ami a lapban megjelent, a rendőrséghez nem jutott el". 

A Magyar Nemzet hétfőn számolt be arról, hogy belső vizsgálatot rendeltek el a Nemzetbiztonsági Hivatalnál azt követően, hogy a világhálóra került egy, a romagyilkosságokkal összefüggésben készült írásos anyag.
A dokumentum szerint az egyik feltételezett elkövetőt már korábban is figyelték a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, ám amikor fegyverek megvásárlásába kezdett, megszüntették a titkos adatgyűjtést. A másik gyanúsított állítólag a Katonai Biztonsági Hivatal "titkos kapcsolata" volt. A feljegyzés - bennfentes információkkal rendelkező - szerzője kemény kritikával illeti Laborc Sándort, az NBH leköszönő főigazgatóját, majd felteszi a kérdést: kinek, illetve kiknek állhatott érdekében a romák körében elkövetett gyilkosságsorozat. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a soron következő ülésén foglalkozik az üggyel.
A Nemzetbiztonsági Iroda még hétfőn közleményt adott ki az üggyel kapcsolatban, amely szerint a nyilvánosságra került irat nem dokumentum, hanem a hivatal belső információiból, valamint a cikk szerzőjének ezekből levont következtetéseiből álló  összeállítás.
(MTI)