2009.10.29. 05:21
Csodás menekülés a halál torkából!
Székesfehérvár - Újraélesztéshez kérek mentőt! - ez a kulcsmondat, amit az elsősegélyt nyújtónak kiáltania kell, hogy a körülötte álló közül valaki hívja a 104-et. A szolgálatvezető ebből tudja, hogy rohamkocsit kell indítania.
Elméletben, de csakis elméletben nagyon sokan tudnak életet menteni. A gépjárműoktatás része az elsősegélynyújtás, ám az úgynevezett laikus életmentéshez az ott szerzett tudás, néhány órás gyakorlás bizony kevés. Az Esélyek Háza és az Egészségügyben Dolgozók Nyugdíjas egyesülete a minap senior elsősegélynyújtó továbbképző tanfolyamán, amelyet Pápai Imre megyei vezető mentőtiszt tartott, olyan emberekkel találkoztunk, akiknek nem okoz gondot, ha segíteni kell valakin, aki bajban van.
- Csecsemőápoló voltam, emellett a városi orvosi ügyeleten is dolgoztam húsz évig - meséli Lipp Sándorné, Zsuzsa aki mostanában már csak elsősegélynyújtóként találkozik leggyakrabban segítségre szorulóval. Egy emlékezetes esetét említi:
- Ünnepségen, a Fekvő katona emlékműnél történt: egy hölgy összeesett, rögtön nyilvánvaló volt számomra, hogy infarktusa van. Szürkés-sápadt volt az arcszíne, a pulzusát alig éreztem, leesett a vérnyomása. A földre fektettem és megkezdtem a szívmasszázst. Természetesen azonnal hívtuk a mentőt is. Az alföldi hölgy szerencsére életben maradt, később értesített is, hogy már hazamehetett a kórházból.
A nyugdíjas egyesület elnöke, Vadas Pálné, Zsuzsa szintén gyakorlott elsősegélynyújtó, igaz, az őt háttere is az egészségügy, hiszen intenzív szakápoló, mentőtiszt, sőt a mentő helikopteren is dolgozott. Legutóbb egy operatőr rosszulléte miatt kellett akcióba lépnie sikerrel. A fiatalember hirtelen lett rosszul súlyos keringési és vérnyomásproblémák keletkeztek.
Szerencsére másutt is vannak jól képzett önkéntesek, sőt őket műszer, defibrillátor is segíti. Két életet is megmentettek az önkéntes újraélesztők, nem túl távol egymástól. Felcsúton májusban, Tordason a múlt héten hoztak vissza a halál torkából egy-egy férfit, akiket a mentő kiérkezése előtt az önkéntes beavatkozó lélekjelenléte és szakértelme nélkül elveszítettek volna. A kajászói újraélesztő csoportnak pedig Sáska Lajos helybéli agrárius szakember vásárolta meg a defibrillátor készüléket, bár szabódik erről beszélni. Pedig fontos momentuma az önkéntes újraélesztési mozgalomnak, hogy számos készülékhez adományként jutnak hozzá, miként az ügyeletet vállalók is ingyen állnak helyt. Olykor az orvosi ügyelet felől érdeklődnek tőlük, s a községben mindenki tudja, hogy szívkatasztrófa esetén éjjel-nappal hívhatók. Folyamatosan képzik magukat, vizsgáznak, mintaszerű a tevékenységük. Sáska Lajos a felcsúti Puskás Futball Akadémiának is adományozott egy életmentő készüléket, nem utolsósorban az utóbbi idők sportolóinak hirtelen halála okán. Nagy fizikai megterhelésnek kitett fiatalok is veszélyben foroghatnak, véli az adományozó, aki egyébként a sportra, az amatőr sportolókra is régóta áldoz, csöndesen.
A felcsúti életmentőknek a készüléket a helyi vállalkozók vették meg, itt kissé alábbhagyott a lelkesedés az önszerveződésben. Lachenbacher Andrea elnökletével indultak, májusban egy helybéli férfi életét mentette meg Andrea és egyik társa a készülék segítségével. A hölgy elköltözött, megfogyatkozott a létszám is, ám az új elnök, Borsos Zoltán tűzoltó kilencedmagával ad napi 24 órás ügyeletet. A nehezedő megélhetésre hivatkozva többen nem merik vállalni a felelősséget, az idejük lefoglalását. Tordason Szollár László vállalkozó is adományként vásárolt defibrillátort, ő az elnöke a tordasi újraélesztők tizennégy fős csapatának. A múlt héten egy harmincnyolc esztendős férfi életét mentette meg az önkéntes ügyeletes, Czifka Jánosné a készülék, s persze tudása, lélekjelenléte révén. A kiérkező mentős szakember határozott állítása szerint elhunyt volna a fiatalember, ha nincs a gyors segítség!