Javaslat az Európai Bizottságtól az uniós romastratégiára

Hozzátette, hogy e közösség jobb gazdasági és társadalmi beilleszkedése ugyanakkor parancsolóan fontos is.
Viviane Reding alapjogi biztos a stratégiát ismertetve - az Andor Lászlóval, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi bevonásért felelős biztossal közösen tartott sajtótájékoztatón - azt hangoztatta, hogy ideje túllépni a jó szándék kinyilatkoztatásán, immár cselekedni kell.
Andor László egyebek között annak fontosságát emelte ki, hogy a romák társadalmi bevonásába az uniós szervek, a tagországok kormányai, a helyi hatóságok és a civil (köztük roma) szervezetek egyaránt kapcsolódjanak be. Az alapvető okok, gyökerek kezelésének érdekében össze kell hangolni a tagállamok stratégiáit - tette hozzá.
Az uniós keretstratégia vitája ezt követően megkezdődik a tagországok kormányait képviselő tanácsban, amelynek elnöke ebben a fél évben Magyarország.

A bizottság adatai szerint uniós átlagban 1,18 százalékra becsülhető a roma lakosság aránya. Magyarországon a most közzétett adatok szerint 400 ezer  és egymillió fő közé tehető a roma népesség nagysága, azaz átlagértéken a teljes lakosság mintegy 7 százalékára. Az EU-n belül a becslések szerint Romániában és Bulgáriában a legnagyobb a roma közösséget, átlagosított arányuk ott 8,3, illetve 10,3 százalékra tehető. 
Az előterjesztés szerint a tagországoknak még idén elkészítendő terveikben nemzeti célkitűzéseket kell megállapítaniuk, amelyek "arányban állnak lakosságukkal és területükkel", és függnek az egyes tagországok kiinduló helyzetétől is. Már jövőre meg lehet ítélni, hogy a célok teljesíthetők-e, betartásukat pedig a bizottság szándékai szerint rendszeresen ellenőrzik - mondta Reding kedden, 
Andor László rámutatott arra is, hogy a stratégia sikere összefügg a következő tíz évre vonatkozó, átfogó gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai EU-program, az Európa 2020 sikerével. Egyes országok nem tudják teljesíteni az Európa 2020-ban lefektetett célokat, ha nem érnek el áttörést a romák integrációjában - emelte ki a biztos.
Az MTI-nek korábban adott interjúban Andor László arra is felhívta a figyelmet, hogy hasznosítja a stratégia a bizottság korábbi tapasztalatait is az uniós pénzalapok használatáról. Jelezte: bízik abban, hogy a stratégiának köszönhetően a tagállamok több forrást fordítanak majd roma célokra. 

Az Európai Parlament a múlt hónap elején már elfogadta Járóka Lívia (Fidesz) e témához kapcsolódó jelentését, amely szerint az európai romák helyzetének javítása, a munkahelyhez, a lakhatáshoz, a minőségi oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz fűződő jogok biztosítása csak akkor lehetséges, ha a tagállamok számszerűsített és számon kérhető kötelezettségeket vállalnak, az EU pedig az eddiginél jobban célzott programokra ad pénzt, és e pénzek felhasználását hatékonyabban ellenőrzi. Az EP szerint az uniós stratégiának foglalkoznia kell az alapvető jogok megsértésének minden formájával, köztük a diszkriminációval, a szegregációval, a gyűlöletbeszéddel, az etnikai alapú megkülönböztetéssel, az ujjlenyomatok jogellenes rögzítésével, a jogellenes kilakoltatással és kiutasítással.
A keddi strasbourgi sajtótájékoztatón kérdést intéztek Andor Lászlóhoz a romák elleni magyarországi erőszak témájáról. A magyar biztos leszögezte, hogy az ilyen jellegű esetekről Magyarországról, de más tagállamokból is érkező hírek aggasztóak, és az effajta cselekedetek ellen fel kell lépni. A rasszizmust egyetlen demokráciában sem tolerálhatják, az idegengyűlölet ellen pedig kampányt kell folytatni - emelte ki. A rasszizmus erősödése egyes térségekben a politikai és társadalmi stabilitást is fenyegeti - fűzte hozzá. 
Redinget pedig arról kérdezték, hogyan látja most a helyzetet Franciaországban, ahonnan tavaly nyáron romák számos csoportját toloncolták ki, kiváltva ezzel a bizottság éles ellenzését is. A biztos azt hangoztatta, hogy a tavalyi eseményeknek fontos "ébresztő" hatásuk volt, mindenekelőtt arra hívták fel a figyelmet, hogy az alapvető jogokat Európa-szerte tiszteletben kell tartani.