Rendőrökre támadó jobbikos képviselőt ítéltek el (frissítve: mentelmi jog)

A másodfokú bíróság nagyrészt helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság által 2010 októberében első fokon kiszabott tíz hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztést és a 300 ezer forintos pénzbüntetést. Ugyanakkor annyiban súlyosította a korábbi döntést, hogy mellőzte a büntetett előélet alóli előzetes mentesítést, a csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak vádpontjában pedig még a társtettesi elkövetést is megállapította.
A tényállás szerint a vádlott 2008. március 15-én este a Belvárosban a tömegből a rendőrök felé dobott tárgyakat, és egy rendőr pajzsába belerúgott. Néhány hónappal korábban pedig garázdaságot követett el, amiért 2008 szeptemberében jogerősen 45 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte a bíróság. 
Samu Tamás Gergő - aki a 2010-es tavaszi választásokon került a parlamentbe a Jobbik Magyarországért Mozgalom színeiben - a nyomozás során még tagadott. Az elsőfokú bírósági tárgyaláson azonban már elismerte a terhére rótt cselekményeket, és akkor az utolsó szó jogán hangsúlyozta, hogy megbánta tettét, sőt már a cselekmény helyszínén érezte, hogy helytelen, amit csinál, ezért önként abbahagyta. Ugyanakkor azonban nem érezte magát bűnösnek, és elsődlegesen védője is felmentést indítványozott, arra hivatkozva: a vádlott alappal gondolhatta, hogy a rendőrség jogszerűtlenül lép fel a tüntetőkkel szemben.
Az első- és másodfokú bíróság is kiemelte, hogy a tényállást, a pajzs megrúgását és a dobálást kétséget kizáróan bizonyítják a tévés, illetve rendőrségi videofelvételek és más bizonyítékok.
Samu Tamás jobbikos országgyűlési képviselő rendkívüli jogorvoslattal él a Legfelsőbb Bíróságnál a Fővárosi Bíróság őt érintő ítélete miatt - közölte az MTI-vel a Jobbik.
A párt közleménye szerint az évekkel ezelőtti állami és rendőrterror, illetve koncepciós jellegű, egyértelműen hamis ítéletek miatt fogadta el idén az Országgyűlés a semmisségi törvényt.
Az ellenzéki párt hozzáteszi: a 2006-os események folyományaként még évekkel később is utcai tüntetésekkel fejezték ki elégedetlenségüket a tiltakozók; Samu Tamás is egy ilyen jellegű eseményen vett részt 2008-ban a Művészetek Palotájánál, "ahol éppen a még mindig szabadlábon lévő Gyurcsány Ferenc mondott beszédet". 
"A mentelmi jog mögé soha nem bújtak a Jobbik képviselői, bár jellemző, hogy az Országgyűlés is csak három jobbikos képviselő mentelmi jogát függesztette fel ebben a ciklusban, míg az igazi politikusbűnözőknek nem kell elszámoltatástól tartaniuk" - olvasható a kommünikében, amely tájékoztat arról is: a Jobbik vezető testületei az érintett képviselővel közösen áttekintik a kialakult helyzetet, s ennek értékelése után hozzák meg "a megfelelő döntést".
A Fidesz szerint az Országgyűlés egészének tekintélyét is rombolja, ha bármely parlamenti képviselővel szemben jogerős ítélet születik, amelyben megállapítják bűnösségét. Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője emlékeztetett: a képviselők jogállásáról szóló törvény kimondja, hogy összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát, akit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélnek.
"Úgy gondoljuk, hogy ha a Jobbik a törvényes rend pártja, akkor az egyébként 1990 óta változatlan törvényeket nekik is tiszteletben kell tartani" - tette hozzá.
Rubovszky György, az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának KDNP-s elnöke az összeférhetetlenségi eljárás részleteiről az MTI érdeklődésére elmondta: a bíróságnak haladéktalanul meg kell küldenie az ítéletet az Országgyűlés elnökének, aki továbbítja azt a mentelmi bizottságnak, amelynek elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi eljárást.
A mentelmi bizottságnak a tájékoztatás kézhez vételétől számítva 30 napja van az ügy kivizsgálására, illetve határozati javaslata megtételére - ismertette Rubovszky György. Annak kapcsán, hogy Samu Tamás Gergő rendkívüli jogorvoslattal él az ellene hozott ítélettel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróságnál, a mentelmi bizottság elnöke rámutatott: ha az Országgyűlés előbb dönt a képviselő mandátumának megszüntetéséről, annak visszaállítása akkor sem lehetséges, ha a Legfelsőbb Bíróság esetleg megváltoztatná a Fővárosi Bíróság döntését. (A mandátum ettől még marad a Jobbiké, amely küldhet mást a Békés megyei területi listájáról parlamentbe került Samu Tamás Gergő helyére.)
Rubovszky György felidézte: 19 éves pályafutása alatt volt már ilyen eset, Várhegyi Attila volt fideszes képviselőt például szintén szabadságvesztésre ítélték, ő azonban lemondott képviselői mandátumáról, még mielőtt az eljárás elindult volna.
Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát, akit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek.

    A másodfokú bíróság nagyrészt helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság által 2010 októberében első fokon kiszabott tíz hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztést és a 300 ezer forintos pénzbüntetést. Ugyanakkor annyiban súlyosította a korábbi döntést, hogy mellőzte a büntetett előélet alóli előzetes mentesítést, a csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak vádpontjában pedig még a társtettesi elkövetést is megállapította.
    A tényállás szerint a vádlott 2008. március 15-én este a Belvárosban a tömegből a rendőrök felé dobott tárgyakat, és egy rendőr pajzsába belerúgott. Néhány hónappal korábban pedig garázdaságot követett el, amiért 2008 szeptemberében jogerősen 45 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte a bíróság.
    Samu Tamás Gergő - aki a 2010-es tavaszi választásokon került a parlamentbe a Jobbik Magyarországért Mozgalom színeiben - a nyomozás során még tagadott. Az elsőfokú bírósági tárgyaláson azonban már elismerte a terhére rótt cselekményeket, és akkor az utolsó szó jogán hangsúlyozta, hogy megbánta tettét, sőt már a cselekmény helyszínén érezte, hogy helytelen, amit csinál, ezért önként abbahagyta. Ugyanakkor azonban nem érezte magát bűnösnek, és elsődlegesen védője is felmentést indítványozott, arra hivatkozva: a vádlott alappal gondolhatta, hogy a rendőrség jogszerűtlenül lép fel a tüntetőkkel szemben.
    Az első- és másodfokú bíróság is kiemelte, hogy a tényállást, a pajzs megrúgását és a dobálást kétséget kizáróan bizonyítják a tévés, illetve rendőrségi videofelvételek és más bizonyítékok.
    Samu Tamás jobbikos országgyűlési képviselő rendkívüli jogorvoslattal él a Legfelsőbb Bíróságnál a Fővárosi Bíróság őt érintő ítélete miatt - közölte az MTI-vel a Jobbik.
    A párt közleménye szerint az évekkel ezelőtti állami és rendőrterror, illetve koncepciós jellegű, egyértelműen hamis ítéletek miatt fogadta el idén az Országgyűlés a semmisségi törvényt.
    Az ellenzéki párt hozzáteszi: a 2006-os események folyományaként még évekkel később is utcai tüntetésekkel fejezték ki elégedetlenségüket a tiltakozók; Samu Tamás is egy ilyen jellegű eseményen vett részt 2008-ban a Művészetek Palotájánál, "ahol éppen a még mindig szabadlábon lévő Gyurcsány Ferenc mondott beszédet".
    "A mentelmi jog mögé soha nem bújtak a Jobbik képviselői, bár jellemző, hogy az Országgyűlés is csak három jobbikos képviselő mentelmi jogát függesztette fel ebben a ciklusban, míg az igazi politikusbűnözőknek nem kell elszámoltatástól tartaniuk" - olvasható a kommünikében, amely tájékoztat arról is: a Jobbik vezető testületei az érintett képviselővel közösen áttekintik a kialakult helyzetet, s ennek értékelése után hozzák meg "a megfelelő döntést".
    A Fidesz szerint az Országgyűlés egészének tekintélyét is rombolja, ha bármely parlamenti képviselővel szemben jogerős ítélet születik, amelyben megállapítják bűnösségét. Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője emlékeztetett: a képviselők jogállásáról szóló törvény kimondja, hogy összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát, akit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélnek.
    "Úgy gondoljuk, hogy ha a Jobbik a törvényes rend pártja, akkor az egyébként 1990 óta változatlan törvényeket nekik is tiszteletben kell tartani" - tette hozzá.
    Rubovszky György, Az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának KDNP-s elnöke az összeférhetetlenségi eljárás részleteiről az MTI érdeklődésére elmondta: a bíróságnak haladéktalanul meg kell küldenie az ítéletet az Országgyűlés elnökének, aki továbbítja azt a mentelmi bizottságnak, amelynek elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi eljárást.
    A mentelmi bizottságnak a tájékoztatás kézhez vételétől számítva 30 napja van az ügy kivizsgálására, illetve határozati javaslata megtételére - ismertette Rubovszky György. Annak kapcsán, hogy Samu Tamás Gergő rendkívüli jogorvoslattal él az ellene hozott ítélettel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróságnál, a mentelmi bizottság elnöke rámutatott: ha az Országgyűlés előbb dönt a képviselő mandátumának megszüntetéséről, annak visszaállítása akkor sem lehetséges, ha a Legfelsőbb Bíróság esetleg megváltoztatná a Fővárosi Bíróság döntését. (A mandátum ettől még marad a Jobbiké, amely küldhet mást a Békés megyei területi listájáról parlamentbe került Samu Tamás Gergő helyére.)
    Rubovszky György felidézte: 19 éves pályafutása alatt volt már ilyen eset, Várhegyi Attila volt fideszes képviselőt például szintén szabadságvesztésre ítélték, ő azonban lemondott képviselői mandátumáról, még mielőtt az eljárás elindult volna.
    Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni annak a képviselőnek a mandátumát, akit szándékos bűntett miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek.