Variációk a nyugdíjra - mikor járhat jobban? Kiszámoltuk!

Nem minden változtatáshoz kell azonban törvénymódosítás, van, amit    egyszerűen  csak rendelettel szabályozhatnak majd  ezek a részletek még teljesen ismeretlenek. A nyugdíjkorhatár  előbbre hozataláról  viszont a törvény  szól. Eszerint: a nyugdíjkorhatár évente hat hónappal nő; ez a lépés  először az 1952-ben születetteket érinti: az irányadó korhatár  tekintetében így 2014-ben kezdődne az emelés, de az előre hozott  nyugdíj miatt lesznek olyanok, akiket ez a változás már 2012-től  érint.
 Változnak az előre hozott nyugdíj szabályai is: az 1950-ben  született férfiak és 1952-ben, vagy 1953-ban született nők, akik  betöltötték a 60. illetve 59. életévüket, és 40 éves szolgálati  idővel rendelkeznek, előre hozott nyugdíjat kaphatnak.  
Ugyancsak jogosultak előre hozott nyugdíjra   amennyiben megvan a  40 év szolgálati idejük  az 1954-es nők 60 éves 183 napos korukban,  az 1955-ösök 61 évesen, az 1956-osok 61 éves 183 napos korukban, az  1957-esek 62 évesen, az 1958-asok 62 éves 183 napos korukban, az  1959-esek pedig 63 éves korukban. Az előre hozott korhatár   ugyanúgy, mint jelenleg, a korhatáremelés után is két évvel előzi  majd meg a ténylegest. Előre hozott  nyugdíjra jogosultak azok a férfiak is, akik legalább 42 év  szolgálati idővel rendelkeznek, és betöltötték a 60. évüket, ha  1952-ben, illetve 1953-ban születtek. Az 1954-esek 60 éves, 183  napos korukban  kérhetik az előre hozott nyugdíjat. 
Két korcsoport számára azonban most az is kérdés, kedvező lenne-e számukra  nyugdíjba vonulni: az 1951-es nők, illetve az 1949. december 31-ével bezárólag született férfiak. Jelenleg ők vannak, mondjuk úgy  döntési helyzetben, hogy élhetnek az előre hozott öregségi nyugdíjazással. (Itt most arra nem térünk ki, hogy ehhez  a szükséges szolgálati idővel is rendelkezniük kell.).  Bartucz Sándor jogászdoktort, akit  olvasóink jól ismernek  a nyugdíjazással kapcsolatos   írásaink sorozatából, most egy próbaszámításra kértük: akik már 2008. évben betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt és rendelkeznek a szükséges szolgálati idővel is, mikortól kérjék a nyugdíjuk megállapítását: 2008-tól vagy 2009-től. (Ha viszont  előre hozott  öregségi nyugdíjról beszélünk,  akkor  feltétlenül fontos azt tudni, hogy  ez a nyugdíj kizárólag akkor állapítható meg, ha az illető  az egyéb jogosultsági feltételekkel rendelkezik,  például megszüntette  a munkaviszonyát. Kivétel: aki  2008. január elseje előtt szerzett jogosultságot, még megilleti az  az előny, hogy  ha dolgozik az eredeti  munkahelyén, akkor  legfeljebb hat hónapra  visszamenőleg is kérheti nyugdíja megállapítását. Mindenki más csak akkor, ha  foglalkoztatójával megszünteti a jogviszonyát!)
 Lássuk a számokat:
A próbaszámítások elvégzésekor 40 év szolgálati idővel számoltunk (és betöltött  62. életévet), bérként 1988. január 1-jétől a nyugellátás megállapításáig minden évre a jogszabályban meghatározott minimálbér kétszeresét vettük alapul. Fentieket figyelembe véve, amennyiben a folyósítás kezdő időpontja 2008. november 1-je lenne, a nyugellátás alapját képező átlagkereset összege 91 627 Ft. 40 év után ennek 80 %-a az ellátás összege, vagyis 73 302 Ft,  amely összeg kerekítve 73 305 Ft. 2009. január 1-jétől a nyugdíjemelés 3,1 % 2009-ben az emeléssel együtt: 75 577 Ft, azaz kerekítéssel a nyugellátás összege 75 580 Ft lenne.
 A második számítás során 2009. május 1-jétől indulna  az ellátás folyósítása. A 181 nap plusz szolgálati idő,  nem befolyásolja az ellátás összegét, mert újabb teljes évet nem ad, csak a töredék napok száma növekedett, így ebben az esetben is 40 év szolgálati idővel kell számolni.
 A 2009-ben érvényes valorizációs szorzószámokkal a nyugellátás alapját képező átlagkereset jóval kedvezőbb: 97 272 Ft. 40 év után az átlagkereset 80 %-a 77 818 Ft, kerekítve a nyugellátás összege 2009. május 1-jétől 77 820 Ft lenne.
 Összegezve a számítások eredményét, az induló nyugdíj tekintetében mindenképpen jobban jár a nyugdíjas, ha az ellátás megállapítására 2009-től kerül sor.
A számítási  példában egyébként csak   a szemléletesség  kedvéért vettük alapul a  mindenkori minimálbér kétszeresét, a valóságban   a  tényleges, igazolt  bérekkel   számol a nyugdíjbiztosító.