Vitatott hajléktalanszálló - lesz-e megegyezés?

A tavaly év elején még önkormányzati tulajdonban lévő Köfém lakótelepi Ráchegy Szállót Székesfehérvár vezetése eladta egy ingatlanfejlesztőnek 150 millió forintért. A budapesti cég tavaly év végén bejelentette: hajléktalanszállót üzemeltetne a felső szinteken. Ez a hír akkor derült égből villámcsapásként érte az önkormányzatot, a megyeszékhelyen működő hasonló feladatokat ellátó Kríziskezelő Központot, valamint a lakótelep lakóit, képviselőjét is. A város ugyanis úgy tudta,  munkásszálló létesül az épületben.  A jegyzői hatáskörbe tartozó szerződéskötés után azonban már arra sincs jogosultsága a városnak, hogy ha nem munkásszálló létesül a Ráchegy hotelben, akkor semmisnek tekintse a szerződést. 
A Kéznyújtás a Rászorultakért Közhasznú Alapítvány (amelynek  kuratóriumi elnöksége átfedésben van a szálló tulajdonosi körével) égisze alatt tervezett hajléktalanszállóhoz ekkorra már minden elvi engedélyt beszereztek, többekközt a Szociális és Gyámhivatalét is. Ezen engedélyek birtokában, illetve jogerőre emelkedésükkor,  az alapítvány elméletileg megkezdheti a hajléktalanszálló működtetését a városban. A város önkormányzatának hozzájárulása elviekben nem szükséges hozzá, hiszen magántulajdonról és engedélyezett működésről van szó. Ennek ellenére Székesfehérvár jegyzője, Bóka Viktor korábbi nyilatozatában azt mondta: megegyezésre törekszenek a tulajdonossal, hogy ne hajléktalanszállóként üzemeltessék a hotelt. Azóta a jegyző nem válaszolt lapunk Ráchegy Szállóval kapcsolatos kérdéseire, de egy biztos: a tárgyalások azóta is zajlanak, s a város álláspontját vélhetően azzal is nyomatékosítani akarta, hogy a Szociális és Gyámhivatal még nem jogerős elvi  engedélye ellen fellebbezést nyújtott be. Az új hajléktalanszálló így tehát addig biztosan nem kezdheti meg működését, amíg másodfokon a budapesti Foglalkoztatási és Szociális Hivatal ki nem mondja az ezzel kapcsolatos álláspontját. A fehérvári szociális és gyámhivatal vezetője azonban - ahogy lapunknak fogalmazott - nem tehetett mást: ha minden feltétel adott a szálló működtetéséhez, akkor nekik ki kell adniuk az engedélyt. A budapesti hivatal döntése után a vesztes fél még bíróságon is érvényt szerezhet vélt igazának, ám ez a szociális hivatal verdiktjén nem változtat - az végrehajtható. Bár tény, hogy a bíróság döntéséig kérhető a végrehajtás felfüggesztése.

Azóta a Ráchegy Szálló tulajdonosa sem nyilatkozott, de információink szerint továbbra sem sikerült megegyeznie a két félnek az együttműködésről. Tavaly év végén ugyanis szóban abban állapodtak meg, hogy munkásszállóként működik a felső négy szint, ahol 10 ezer forintos bérleti díjat, magyar állampolgárságot igazoló dokumentumot és munkaviszonyról szóló igazolást kérnek a jelentkezőktől. A hajléktalanellátásért járó normatíva azonban,  amelyet százötven főig finanszíroz az állam, ebben az esetben kérdésessé válik. Hiszen a munkásszállóként üzemelő hotel vélhetően így már nem hajléktalanszálló funkciót lát el. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium sajtótitkárságán kérdésünkre elmondták:  a  hajléktalan személyek átmeneti szállásának működtetése után járó normatívát nem veheti igénybe intézmény, amely nem hajléktalanokat lát el, hisz a támogatás - mint a neve is mutatja - a hajléktalan emberek átmeneti szállásán elhelyezett és ellátott emberek után jár.  A normatíva felhasználását a Magyar Államkincstár ellenőrzi, a szakmai munkát pedig a területileg illetékes szociális és gyámhivatal, illetve a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal.
Nem véletlen hát, hogy a szálló tulajdonosa még nem írta alá a megállapodást. Ha megteszi, akkor a  jelentkezők közt kell válogatnia, amely diszkriminatív eljárásnak tűnhet - információink szerint legalábbis ez a tulajdonos egyik érve arra, hogy miért nem látták el szignójukkal a város megállapodását.
 
Ettől függetlenül a fehérvári önkormányzat közgyűlése január 28-i ülésén tárgyalja (ha csak le nem veszik napirendről)  a Ráchegy Szálló üzemeltetőjével kötendő együttműködési megállapodásról szóló napirendet. A jegyző annyit azért elárult: jelenleg a napirend, az együttműködési megállapodás pontos szövegezése, a feltételrendszer kidolgozása, bizottsági egyeztetése zajlik.
Ez így is van, kedden a szociális bizottság tárgyalta a megállapodás-tervezetet, amely ekkorra már más pontokat tartalmazott, mint amiben szóban megegyeztek, illetve amit az első szerződés tartalmazott.  Éppen ezért módosítási javaslatok hangzottak el, amelyek figyelembevételét kérik majd a közgyűléstől: egyrészt kerüljön ki a megállapodásból az a kitétel, mely szerint az önkormányzat kötelessége igény esetén tájékoztatni a rászorultakat az üzemeltető tevékenységéről. Ez, ahogy elhangzott, ingyen reklámnak is felfogható. Másrészt döntse el a szálló tulajdonosa, hogy beengedi-e a város által kijelölt megbízottat a működés megtekintése céljából, vagy sem  a szerződésben ugyanis jelenleg az áll, hogy ha van rá jogi lehetősége, megteheti. Az igazság azonban az, hogy nincs. Emellett egy szóval sem szerepel a hajléktalanellátás kifejezés a tervezetben, ahogy a maximális férőhely szám sem.
A bizottsági ülésen is kiderült: a város, az adás-vételi szerződés megkötése után, küzd. Jelenleg úgy néz ki, hogy a megállapodás az egyetlen lehetősége arra, hogy - ahogy a bizottsági ülésen elhangzott - fékezze a vállalkozó tevékenységét. Vagy pedig - merült fel a lehetőség szintén az ülésen -, meg kellene vizsgálni, milyen módon lehetne az adás-vételt semmissé tenni.