Túszdráma - Papp István bántalmazástól, maláriától tart

Az ENSZ biztonsági kérdésekkel foglalkozó részlegének (DSS) szakértői elemzik a Szudánban elrabolt magyar ENSZ-békefenntartóval készült telefonos interjú hangfelvételét, azzal a céllal, hogy teljes bizonyossággal meg tudják állapítani: valóban Papp István hangja hallható a Dabanga dárfúri rádióban sugárzott beszélgetés során - közölte a New York-i magyar állandó ENSZ-képviselet. Részletek itt!

Kapcsolatba lépett a Dárfúrban elrabolt magyar ENSZ-békefenntartóval a Dabanga elnevezésű helyi rádióállomás. A szudáni rádió egyik hangfelvételéről  több forrásból megerősítették, hogy Papp István  beszélt. Honlapjukon  - ahol  rövid összefoglaló is található angol nyelven - így fogalmaznak: a telefonbeszélgetés Papp első kapcsolata volt a külvilággal, nem beszélhetett eddig senkivel, sem a családjával, sem az UNAMID-dal. Elmondja, nem tudja pontosan meghatározni, hol van, de egy táborhoz hasonlítja a helyszínt, amelyet több mint száz egyenruhás őriz. A telefonos interjúban Papp István azt állítja, elrablásához köze lehet annak a piramisjátéknak, amelyben  a túszejtők valószínűleg elvesztették pénzüket. Papp erről úgy tartja, elrablói az UNAMID közbenjárását várják a helyzet megoldásának érdekében.
Az interjúban a beszélő hangja  viszonylag nyugodt volt,  ám azt is elmondta, fél, hogy támadói esetleg bántalmazzák vagy megölik. Hozzátette, a maláriától is tart, amely láthatóan több fogvatartóját is kínozza.

A hangfelvétel valódiságát Papp István fia nem erősítette meg, s megkeresésünkre másról sem nyilatkozott: - Nem szeretnék semmit sem mondani, főként azért, mert nem is tudok semmit. A híreket bújom, azokat a tényeket ismerem én is, amik ott szerepelnek, mondta. Ifjabb Papp István a  Külügyminisztérium közleményéről - miszerint nem a sajtóból, hanem a tárcától  értesült a család a történtekről -  elmondása szerint nem tudott, a hírhez csak annyit fűzött hozzá: "a külügyminisztérium  velem nem lépett kapcsolatba, arról, hogy a nővéremnek mondtak-e valamit, nem tudok... "

 Papp István élete regényekbe illő. A kezdetekről korábban így beszélt: "Gyermekkorom nem mondható unalmasnak, elmondások szerint kövér, pufók gyerek voltam, de már akkor is minden lében kanál. Édesapám külföldi kihelyezései miatt gyakran váltogattam iskoláimat, voltam magántanuló is, de azért sikerült 1975-ben a budapesti Móricz Zsigmond gimnáziumban leérettségiznem. Később egy évig dolgoztam az idegenforgalomban, majd megkóstoltam a fizikai munkát az egyik fakereskedésben.  Következett a katonáskodás Szentendrén, a Kossuth Lajos  Katonai Főiskola csapatfelderítő szakán voltam tiszti hallgató, s 1980. augusztus 20-án a Kossuth téren avattak hadnaggyá. Szép négy év volt, csak a jóra emlékezem még  a fenyítések, kimaradás-megvonások ellenére is. De arra büszek vagyok, hogy a főiskola történetében elsőként tettem le a katonai szakmai anyaggal bővített angolnyelv-vizsgát.
Papp István 1981-ben nősült meg, s felesége, Jutka azóta is jóban-rosszban kitart mellette.  Biztosan sokat hiányzott otthonról, hiszen a fél világot bejárta a külföldi kiküldetések során. Több más mellett szolgált Irakban, a Sínai-félszigeten, Kuvaitban, Ruandában, Nyugat-Szaharában, Cipruson, Nepálban és Mozambikban...
Mozambikban 1994-ben egy évig Németh Lajossal szolgált együtt, aki aggódva hívta fel lapunkat, a fejlemények felől érdeklődve. Papp István  akkor a 21 fős magyar békefenntartó kontingens parancsnokaként a fővárosban, Maputóban az ENSZ helyi központjában kapott beosztást, mondta Németh Lajos. 
- Az önkéntesek fegyvertelen szolgálatot látnak el veszélyes környezetben. A veszélyt önmagában véve nem csak az esetleges fegyveres támadások jelentik, hanem számolni kell az  infrastruktúra, az élelmiszer és az ivóvíz, az alapvető életfeltételek hiányával és különösen Afrikában a betegségekkel. Tehát, ha úgy tetszik a szolgálattal egyfajta kiszolgáltatottságot is vállal, aki békemissziós részvételre adja a fejét.   Pista már 1994-ben  tapasztalt és jól felkészült békefenntartónak számított,  ezért  bízták rá a magyar katonák vezetését. Imponáló nyelvismerete, racionális gondolkodása pédamutató volt valamennyiünk számára.  Rövid időn belül elérte, hogy a magyar katonák sorra kapták a különféle vezetői beosztásokat.    Pista profi ezen a területen. Profi katona, profi tárgyaló és megítélésem szerint  profi diplomata is. Megtalálja a megfelelő hangot, kitalálja a mindenki számára elfogadható megoldást.  Számára életforma a békemisszió. Ebből él, ezért él. Éveken keresztül végzett odaadó munkát a rászorulókért. Most  ő  a rászoruló,  és remélem,  Pista szabadulásáért mindenki megteszi a tőle telhetőt. És bízom Pistában, aki eddig mindig helytállt másokért. Most azonban nem másokért, hanem önmagáért és  a családjáért kell, hogy helytálljon, kitartson és  túléljen. Valamennyien visszavárjuk...

Elrablásának helyszínéről, El-Faserből nemrégiben így üzent Papp István: "Aranyszabály, hogy barátok nélkül itt sem lehet élni... Azok mindig vannak és lesznek. Jó magyarnak lenni Szudánban is, el-Faserban Szulejmán, a török étterem vezetője például  testvérének tekint engem.  Talán kihúzom  itt az ENSZ-nyugdíjig, azaz 62 éves koromig. Szeretek itt lenni, mert a sivatag más, mint Nyugat-Szaharában vagy Egyiptomban.  Esős évszakban tiszta zöld minden, majd jön a homokvihar, és bújunk, ahová lehet, de úgy sem sikerül. Szóval most itt vagyok és jól érzem magam, ez a munkám, ami  a hobbim és hivatásom. Soha rosszabbat nem kívánok magamnak így 54 évesen."
Most elnyelte a sivatag.

Talpraesett, nagy tapasztalatú férfi

Papp István tagja a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) székesfehérvári szervezetének. Görög István ezredes, a HTBK  titkára lapunknak elmondta:  a pákozdi Mészeg-hegy Katonai Emlékparkjában lévő,  békefenntartásról szóló kiállításhoz mintegy hetven tárggyal, dokumentummal járult hozzá a rendkívül segítőkész  nyugalmazott katona. A vitrinek között tegnap felidézte emlékeit, s személyes véleményt is mondott Papp Istvánról.  Talpraesett, nagy tapasztalatú és sok nyelven beszélő férfi. Igen találékony és okos ember; ha valaki, akkor ő meg tudja oldani ezt a helyzetet, ha valaki, akkor ő szót tud érteni az őt elrablókkal, s képes épségben kikerülni élete eddigi legnagyobb kalandjából, mondta az ezredes, akivel sokéves barátságot ápol.