Líbia - Fegyverszállítási embargóról, vízumtilalomról döntött az unió (frissülő hír)

Obama és Erdogan a lehetséges intézkedésekről tárgyalt 

A líbiai erőszak leállítása érdekében szükségessé váló lehetséges intézkedésekről tárgyalt telefonon pénteken Barack Obama amerikai elnök Recep Tayyip Erdogan török kormányfővel.
Mint a Fehér Ház közölte, a két vezető mélységes aggodalmát fejezte ki a líbiai kormány által saját népe ellen alkalmazott "elfogadhatatlan" erőszak miatt. Megvitatták, hogy a nemzetközi közösség milyen választ adhat erre, azzal a céllal, hogy elszámoltassa a líbiai kormányt tetteiért. 
A török miniszterelnökkel folytatott konzultáció Obama több külföldi vezetővel a líbiai válság ügyében tartott tárgyalásai sorába illeszkedik. Az amerikai elnök beszélt már a brit, a francia és az olasz vezetőkkel az ENSZ Biztonsági Tanácsa, illetve Emberi Jogi Tanácsa pénteki rendkívüli ülése előtt. Washington támogatja azt a törekvést, hogy függesszék fel Líbia tagságát a világszervezet emberi jogi testületében, és nagyobb szankciós csomagot készít elő Moammer Kadhafi líbiai vezető ellen.

Az uniós tagállamok megállapodtak a Líbia elleni szankciókról

Megállapodás született az uniós tagállamok között a Líbia ellen hozandó szankciók tartalmáról - közölte pénteken az MTI-vel neve mellőzését kérő EU-forrás.
Eszerint a szakértői szintű egyeztetésen megegyeztek abban, hogy fegyverszállítási embargót mondanak ki Líbiára, valamint vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtják a Kadhafi család tagjait.
A szankciók bevezetésének időpontjáról és módjáról azonban egyelőre nem született megállapodás - tette hozzá az említett forrás.
A fegyverszállítási embargó rendészeti felszerelések szállítási tilalmára is kiterjed.
Egyes értesülések szerint néhány napig még nem várható a szankciós megállapodás hivatalos véglegesítése. Olyan értesülés is van, miszerint a vízumtilalom és a vagyonbefagyasztás által érintett személyi kör pontos meghatározása egyelőre várat magára, tehát elképzelhető, hogy nem csupán Líbia első számú vezetőjének családtagjai, hanem a rezsim prominens személyei is érintettek lesznek.

Külügyminisztérium: a magyarokért küldendő gép berepülési engedélyre vár

Az a repülőgép, amely a Líbiában rekedt magyarokat hozná haza, a líbiai hatóságok berepülési engedélyére vár, e nélkül nem indulhat el - mondta Pataki Eszter külügyminisztériumi szóvivő pénteken az MTI érdeklődésére.
Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön azt közölte: tudomása szerint mintegy 50-60 magyar állampolgár tartózkodik Líbiában, értük Magyarország repülőgépet küld. Hangoztatta, hogy eddig egyiküknek sem esett bántódása.
A belügyminiszter az MTI-nek Brüsszelben adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: "elsődleges feladatunk a Líbiában rekedt EU-állampolgárok hazahozatala az unióba". "Lehetőség van arra, hogy a tagállami felajánlások nyomán hajókkal Máltára szállítsák az uniós polgárokat, ahonnan aztán minden ország repülővel hazaszállítja saját állampolgárait" - fejtette ki.

Az unió állampolgárai kimenekítésére összpontosít - mondta Ashton

Az Európai Unió jelenleg az uniós állampolgárok Líbiából való kimenekítésére összpontosít - mondta Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteken Gödöllőn.
Az uniós tagállamok védelmi minisztereinek informális tanácskozását záró sajtótájékoztatón Ashton kiemelte, hogy jelenleg még kétezer uniós állampolgár van Líbiában, de közülük többen kettős állampolgárok, akik nem akarják elhagyni az észak-afrikai országot.
A főképviselő hozzátette, hogy a kimenekítés mellett az EU két másik feladatra fókuszál: próbál nyomás gyakorolni Tripolira az erőszak megszüntetéséért, és minél hatékonyabb nemzetközi együttműködésre törekszik a kérdésben.

Ashton rámutatott: a líbiai helyzet hatékony kezeléséhez együttes fellépés szükséges, és fontos, hogy legyenek olyan EU-tagállamok, amelyek hajlandóak konkrét segítséget nyújtani. Példa erre Franciaország, amely hajót küldött a térségbe a Líbiából távozni készülőknek.
A sajtóértekezleten a legtöbb újságírói kérdés az EU líbiai szerepvállalására vonatkozott, de Ashton ezekre kitérően válaszolt. Az esetleges szankciók ügyében például csak annyit mondott: a büntetőintézkedések akkor a leghatásosabbak, ha azokat a nemzetközi közösség egyöntetűen támogatja. A Líbia feletti esetleges repüléstilalmi övezetről pedig annyit közölt, hogy az rendkívül bonyolult lépés lenne, így előtte alapos vizsgálatra van szükség.
Az MTI kérdésére Hende Csaba honvédelmi miniszter nem tudott újabb információkkal szolgálni arról a bejelentésről, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter tett előző nap Brüsszelben. Pintér azt mondta, repülőgépet küldenének a Líbiában tartózkodó 50-60 magyar állampolgár kimenekítésére.

Törökország folytatja polgárai kimenekítését

Mintegy 8400 állampolgárát menekítette ki Törökország vasárnap óta a kormányellenes lázadás sújtotta Líbiából - közölte pénteken Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök hivatala.
A hivatal közleménye szerint Líbiából 8360 török állampolgárt szállítottak haza. A kimenekítést két hajóval és 26 repülőgéppel végezték; ez utóbbiak közül tíz menetrend szerint közlekedő utasszállító gép, 12 charterjárat és négy katonai szállítógép volt.
A folytatódó evakuálás részeként pénteken a tervek szerint összesen 12 török repülőgép érkezik Líbiába, Marmaris kikötőjéből pedig kifut egy másfélezer ember befogadására alkalmas hajó, amely a kelet-líbiai Bengázi felé veszi az irányt. Két, egyenként ezer fő szállítására alkalmas hajó pedig már úton van Líbia felé.
Az Anadolu Ajansi hírügynökség szerint egy második török állampolgár is meghalt Líbiában a kormányellenes lázadás múlt heti kirobbanása óta: egy 46 éves munkás a jelek szerint végzetes szívinfraktust kapott, miközben a kimenekítésére várt. A török sajtó szerint szerdán agyonlőttek egy 27 éves török munkást egy Tripoli közelében zajló építkezésen.

Az összeomlás szélén az élelmiszer-ellátás

Az összeomlás szélére jutott az élelmiszer-ellátás a kormányellenes lázadás sújtotta Líbiában - figyelmeztetett az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) pénteken Genfben. Emilia Casella, a WFP szóvivője sajtóértekezletén elmondta, hogy Líbia gyakorlatilag teljes élelmiszer-szükségletét importból fedezi, az ellátási lánc azonban mostanra az összeomlás szélére jutott. Egyetlen líbiai kikötőbe sem érkeznek élelmiszer-szállítmányok, a meglévő készletek szétosztását pedig az erőszakos cselekmények akadályozzák - tette hozzá.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője, Melissa Fleming pedig a szervezet abbéli aggodalmának adott hangot, hogy bár sokan szeretnének távozni a forrongó észak-afrikai arab országból, a harcok miatt kelepcébe jutottak, így nem tudnak kijutni Líbiából.

Hende: minden opció az asztalon a líbiai helyzettel kapcsolatban

Hende: minden opció az asztalon a líbiai helyzettel kapcsolatban

A politikus - aki sajtóértekezleten összegezte a védelmi miniszterek találkozójának péntek délelőtti ülésén történteket - közvetve utalt arra, hogy napirenden szerepel a Líbia elleni fegyverembargó, az utazási korlátozások, valamint a líbiai számlák befagyasztása is. Megismételte ugyanakkor, hogy az ENSZ felhatalmazása nélkül "drasztikus szankciókat, kemény lépéseket" aligha lehet hozni.
Hende Csaba egyetértett Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral abban, hogy Líbiával kapcsolatban mind az atlanti szövetség, mind az Európai Unió óriási kihívás előtt áll. Ezzel összefüggésben az MTI-nek úgy értékelte, hogy a líbiai válsághelyzet, illetve az abból leszűrt tapasztalatok mindenképpen előrelendítik a két szervezet közötti együttműködést, és kimozdítják a holtpontról a sajátos problémák miatt hosszú idő óta elakadt együttműködési törekvéseket. Ez utóbbival összefüggésben a görög-török-ciprusi problémakörre utalt.
A miniszter elmondta, hogy a líbiai válság abszolút mértékben uralta a védelmi miniszterek tanácskozását. A részt vevő miniszterek már kora reggel brüsszeli videokapcsolat létesítésével tájékozódtak a legfrissebb fejleményekről, és minden felszólaló érintette a líbiai ügyeket. "Minden eshetőségre fel kell készülni" - hangsúlyozta a miniszter.  
Az EU legfontosabb feladatának Hende Csaba a Líbiában rekedt néhány ezer uniós állampolgár evakuálását nevezte. Utalt arra, hogy a tripoli repülőtéren válságos a helyzet, a légikikötő kezd egy menekülttáborhoz hasonlítani. Ezért különböző légi és vízi utakon, eszközökkel folyik az evakuálás előkészítése, illetve maga az evakuálás. Magyarország az unió soros elnökeként mindkét, Tripoliban állomásozó diplomatájával részt vesz e tevékenység koordinálásában.
A miniszter ugyanakkor az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a líbiai válság rendezését célzó erőfeszítésekben a soros elnöki tisztség ellenére Magyarország nem játszhat kezdeményező szerepet. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését, illetve az európai Külügyi Szolgálat felállását követően a soros elnökség tartalma megváltozott a külügyekben, illetve a védelempolitikában. Az elnöki funkciót nem a soros elnökök látják el, hanem Catherine Ashton, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője. Ez indokolja azt, hogy a gödöllői tanácskozáson is Ashton elnököl - jelentette ki a miniszter, utalva arra: ebből következően a magyar elnökségnek a líbiaihoz hasonló válsághelyzetekben nincs kiemelt szerepe a külpolitika meghatározásában.       
 Hende Csaba megerősítette, hogy a legfrissebb líbiai események megvitatására hivatott NATO-tanács rendkívüli ülésével párhuzamosan ugyancsak rendkívüli megbeszélést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa is. Értesülése szerint a testület már megkezdte az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket.

Dzurinda szerint a párbeszéd lenne a legjobb megoldás mindenki számára

A szlovák külügyminiszter szerint a demokratikus világnak továbbra is nyomást kell gyakorolnia Moammer Kadhafi líbiai vezető rendszerére, hogy állítsa le a tüntetők elleni erőszakot és kezdjen párbeszédet velük. "Továbbra is lehetőség van arra, hogy Kadhafi és rendszere megértsék: az erőszak alkalmazása nem vezet megoldáshoz" - jelentette ki Mikulás Dzurinda pénteki pozsonyi sajtótájékoztatóján.
"A párbeszéd nem csak a líbiaiak, hanem az egész régió és az egész világ számára is a legjobb megoldás" - vélekedett Dzurinda.
A szlovák külügyek irányítója nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, túléli-e a jelenlegi eseményeket Kadhafi rendszere, illetve szükség lesz-e szankciókat foganatosítani ellene.
"Ez az elképzelés nekem nem nagyon tetszik" - jegyezte meg Dzurinda. Az esetleges szankciókról a nap folyamán tárgyal az ENSZ Biztonsági Tanácsa, s a témát az Európai Unió tagállamai is megvitatják. A miniszter türelemre intett: "Minden eseménynél szükség van a folyamatosságra. A ma abszolút prioritása a Szlovák Köztársaság és az Európai Unió polgárai biztonságának a biztosítása" - jelentette ki a tárcavezető.
Az esetleges líbiai, illetve észak-afrikai menekülthullámmal kapcsolatban Dzurinda kifejtette: Szlovákia támogatni fogja, hogy az EU különítsen el nagyobb összegeket a menekültek és az őket befogadó országok számára. Dzurinda ezt sem akarná azonban elsietni.
"Várni kell. Létezik egy potenciális veszély, s nekünk egy lépéssel előbbre kell lennünk. Kizárólag csak a politikai menekültekkel kell foglalkozni. Ebben a kérdésben sem szabad sietni" - vélekedett Dzurinda.
 Daniel Lipsic szlovák belügyminiszter az uniós tárcavezetők tárgyalásai után úgy nyilatkozott, hogy Szlovákia nem kíván befogadni észak-afrikai menekülteket.

Brit lap: több mint 30 milliárd dollár líbiai vagyon Londonban

Több mint 30 milliárd dollár ingó vagyona van Kadhafi líbiai vezetőnek és a líbiai rezsimnek Londonban - írta a bizalmas amerikai diplomáciai sürgönyöket tömegével kiszivárogtató WikiLeaks portálra hivatkozva a pénteki The Daily Telegraph. A legnagyobb brit konzervatív napilaphoz eljuttatott egyik diplomáciai távirat szerint a líbiai állami befektetési hatóság egy illetékese maga közölte az Egyesült Államok londoni nagykövetével, hogy Líbia 32 milliárd dollárt tart likvid eszközök formájában Londonban.
A Telegraph szerint a brit hatóságok már azonosították és "napokon belül" lefoglalják e vagyonokat. Az újság úgy tudja, hogy a brit pénzügyminisztériumon belül külön munkacsoport alakult Kadhafi nagy-britanniai értékeinek felkutatására.
A líbiai tulajdonú értékek között - a milliárdos bankbetétek mellett - kereskedelmi jellegű ingatlanok is vannak, köztük egy 10 millió font értékű londoni "kúria" - áll a tekintélyes brit lap pénteki ismertetésében.

Westerwelle szankciókat sürget Tripolival szemben

A német külügyminiszter szerint a nemzetközi közösségnek mielőbb szankciókat kell életbe léptetnie Líbiával szemben.Guido Westerwelle erről a WDR2 német rádióállomásnak beszélt kairói látogatása alkalmával. A péntek reggel sugárzott interjúban elmondta: Moammer Kadhafi líbiai vezető magatartása láttán elkerülhetetlennek tartja szankciók foganatosítását a tripoli rezsimmel szemben. 
 "Az emberi jogok ilyen mértékű megsértése, amint azt Líbiában tapasztaljuk, egyszerűen tűrhetetlen. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgősen foglalkoznia kell a líbiai helyzettel. A nemzeteknek közös döntésre kell jutniuk szankciók elrendeléséről" - fogalmazott a német külügyminiszter.
Első lépésként politikai jellegű intézkedésekre gondolt, például az uralkodó család tagjait sújtó beutazási tilalomra, valamint a rezsimhez tartozó vezető személyek külföldi vagyonának zárolására. Gazdasági szankciók elrendelése Westerwelle szerint nem lenne helyes, mert azok a líbiai népet is sújtanák.

OLDALTÖRÉS: Ashton: nem tervez katonai akciót az EU Líbia ügyében

Ashton: nem tervez katonai akciót az EU Líbia ügyében

Az Európai Unió semmiféle katonai akciót nem tervez a líbiai helyzettel összefüggésben, de megfontolja szankciók bevezetését - mondta pénteken Gödöllőn Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője. A főképviselő környezetéből származó információk szerint az EU repülési tilalmat, fegyverembargót és a Líbiából származó kőolaj- és földgáz szállítására, értékesítésére vonatkozó szankciókat is alkalmazhat. Az uniós védelmi miniszterek informális tanácsülése előtt Ashton újságíróknak elmondta: az EU megfontolja úgynevezett megszorító intézkedések bevezetését, hogy a "lehető legnagyobb erejű nyomást gyakorolja" az észak-afrikai arab országban eluralkodott erőszak megállítása érdekében.     Az utazási korlátozásoktól kezdve a külföldi számlák befagyasztásáig minden lehetséges szankció bevezetéséről tárgyalnak a következő napokban - tette hozzá.     A külügyi főképviselő hangsúlyozta: az EU szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal és az ENSZ Biztonsági Tanácsával (BT) az ügyben.     Az EU célja a demokratikus átalakulás előmozdítása a békés párbeszéd révén, nemcsak Egyiptomban és Líbiában, hanem az egész régióban. A legfontosabb az, hogy a helyi lakosság magáénak érezze a folyamatot, és ők határozzák meg, hogy merre tart hazájuk - mondta Catherine Ashton.     A külügyi főképviselő környezetéből származó információk szerint az EU repülési tilalmat, fegyverembargót és a Líbiából származó kőolaj- és földgáz szállítására, értékesítésére vonatkozó szankciókat is alkalmazhat. Ugyanakkor a gödöllői ülésen várhatóan még nem tárgyalnak konkrét szankciócsomagról, mert meg kell várni, hogy miként dönt a BT az ügyben.  

Ashton: nem tervez katonai akciót az EU Líbia ügyében

Az Európai Unió semmiféle katonai akciót nem tervez a líbiai helyzettel összefüggésben, de megfontolja szankciók bevezetését - mondta pénteken Gödöllőn Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője. A főképviselő környezetéből származó információk szerint az EU repülési tilalmat, fegyverembargót és a Líbiából származó kőolaj- és földgáz szállítására, értékesítésére vonatkozó szankciókat is alkalmazhat. Az uniós védelmi miniszterek informális tanácsülése előtt Ashton újságíróknak elmondta: az EU megfontolja úgynevezett megszorító intézkedések bevezetését, hogy a "lehető legnagyobb erejű nyomást gyakorolja" az észak-afrikai arab országban eluralkodott erőszak megállítása érdekében.     Az utazási korlátozásoktól kezdve a külföldi számlák befagyasztásáig minden lehetséges szankció bevezetéséről tárgyalnak a következő napokban - tette hozzá.     A külügyi főképviselő hangsúlyozta: az EU szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal és az ENSZ Biztonsági Tanácsával (BT) az ügyben.     Az EU célja a demokratikus átalakulás előmozdítása a békés párbeszéd révén, nemcsak Egyiptomban és Líbiában, hanem az egész régióban. A legfontosabb az, hogy a helyi lakosság magáénak érezze a folyamatot, és ők határozzák meg, hogy merre tart hazájuk - mondta Catherine Ashton.     A külügyi főképviselő környezetéből származó információk szerint az EU repülési tilalmat, fegyverembargót és a Líbiából származó kőolaj- és földgáz szállítására, értékesítésére vonatkozó szankciókat is alkalmazhat. Ugyanakkor a gödöllői ülésen várhatóan még nem tárgyalnak konkrét szankciócsomagról, mert meg kell várni, hogy miként dönt a BT az ügyben.  

Az Európai Unió semmiféle katonai akciót nem tervez a líbiai helyzettel összefüggésben, de megfontolja szankciók bevezetését - mondta pénteken Gödöllőn Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője. A főképviselő környezetéből származó információk szerint az EU repülési tilalmat, fegyverembargót és a Líbiából származó kőolaj- és földgáz szállítására, értékesítésére vonatkozó szankciókat is alkalmazhat. Az uniós védelmi miniszterek informális tanácsülése előtt Ashton újságíróknak elmondta: az EU megfontolja úgynevezett megszorító intézkedések bevezetését, hogy a "lehető legnagyobb erejű nyomást gyakorolja" az észak-afrikai arab országban eluralkodott erőszak megállítása érdekében.     Az utazási korlátozásoktól kezdve a külföldi számlák befagyasztásáig minden lehetséges szankció bevezetéséről tárgyalnak a következő napokban - tette hozzá.     A külügyi főképviselő hangsúlyozta: az EU szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal és az ENSZ Biztonsági Tanácsával (BT) az ügyben.     Az EU célja a demokratikus átalakulás előmozdítása a békés párbeszéd révén, nemcsak Egyiptomban és Líbiában, hanem az egész régióban. A legfontosabb az, hogy a helyi lakosság magáénak érezze a folyamatot, és ők határozzák meg, hogy merre tart hazájuk - mondta Catherine Ashton.     A külügyi főképviselő környezetéből származó információk szerint az EU repülési tilalmat, fegyverembargót és a Líbiából származó kőolaj- és földgáz szállítására, értékesítésére vonatkozó szankciókat is alkalmazhat. Ugyanakkor a gödöllői ülésen várhatóan még nem tárgyalnak konkrét szankciócsomagról, mert meg kell várni, hogy miként dönt a BT az ügyben.  

Hende Csaba: az unió szoros figyelemmel követi a líbiai eseményeket, Rasmussen rendkívüli ülésre hívta össze a NATO tanácsát

Az Európai Unió szoros figyelemmel követi a líbiai eseményeket - hangsúlyozta péntek reggel a gödöllői királyi kastélyban az unió védelmi minisztereinek informális találkozóját megnyitva Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter. Közben Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár rendkívüli ülésre hívta össze délutánra az észak-atlanti szövetség tanácsát a líbiai helyzet megvitatására.  Rasmussen a gödöllői találkozó legmagasabb rangú vendége Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt. A NATO alapszerződése nem teszi lehetővé a líbiai beavatkozást - hangsúlyozta megnyitó beszédében Hende Csaba, emlékeztetve arra is, hogy az atlanti szövetség, illetve az Európai Unió esetleges szerepvállalására csakis ENSZ-felkérés alapján kerülhet sor. Mindennek alapján a miniszter elképzelhetetlennek nevezte, hogy magyar katonákat küldjenek a észak-afrikai országba.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Líbia mindennek ellenére a pénteki miniszteri találkozó egyik fő témája lesz. Az EU szoros figyelemmel kíséri a líbiai eseményeket - jelentette ki, utalva arra, hogy a legfrissebb adatok szerint mintegy 3600 unió állampolgár tartózkodik az országban, amellyel kapcsolatban egyéb "életbevágóan fontos" érdekekről is beszélt.
A magyar uniós elnökség programjában szereplő, nem hivatalosnak mondott védelmi miniszteri tanácskozás napirendjével összefüggésben a miniszter kiemelte az Európai unió és NATO, illetve az Európai Unió és az ENSZ közötti partnerség megvitatását. Az előbbi fontosságát, illetve időszerűségét húzza alá a NATO főtitkárának gödöllői jelenléte is. Mindezzel összefüggésben Hende Csaba úgy értékelte, hogy a két szervezet közötti együttműködés hatékonysága - elsősorban a Ciprussal kapcsolatos görög-török-ciprusi ellentétek miatt -  hagy kívánnivalót maga után, ennek ellenére - a párhuzamosságok kiküszöbölésével - konkrét lehetőségek nyílnak az együttműködés mélyítésére. A miniszter szavaiból kitűnt, hogy hatékonyabbnak tekinti az EU és az ENSZ partnerségi együttműködését, ezzel kapcsolatban a világszervezet békefenntartó misszióinak uniós támogatására utalt.
A gödöllői tanácskozás napirendjével összefüggésben a vendéglátó miniszter fontosnak nevezte a képességek összehangolását, mint mondta, a tagállamok összefogása, a katonai, védelmi képességek összehangolása, csoportosítása jóval hatékonyabb, illetve gazdaságosabb együttműködést tesz lehetővé. Mindez Magyarországnak is alapvető érdeke - jelentette ki a védelmi miniszter, aki reményét fejezte ki, hogy a gödöllői tanácskozás ezzel kapcsolatban is eredményes lesz.

"Rendkívüli ülésre hívtam össze a NATO tanácsát ma délutánra, hogy megvitassuk a gyorsan változó helyzetet. Emiatt néhány órán belül visszatérek Brüsszelbe" - közölte a brit hírügynökséggel a szövetség budapesti látogatáson tartózkodó főtitkára.
Hozzátette, hogy előtte még találkozik Gödöllőn az Európai Unió védelmi minisztereivel és megvitatja velük, hogyan segíthetnének valamilyen pragmatikus módon a bajba jutottaknak, és miképp korlátozhatnák a líbiai események következményeit.
 Mint mondta, a legfontosabb az evakuálás és a lehetséges humanitárius segítségnyújtás kérdése kell legyen.
"Kicsit korai még a részletekről beszélni, de köztudott, hogy a NATO-nak vannak eszközei, amelyekkel élhet egy ilyen helyzetben, s a NATO felléphet támogatóként és koordinátorként, amennyiben egyes tagállamok cselekedni akarnának - mondta.
  Rasmussen a francia hírügynökség szerint Twitter-oldalán is említést tett az Észak-atlanti Tanács délutánra való összehívásáról.
 Csütörtökön az Egyesült Államok közölte, hogy minden lehetőséget megvizsgál a líbiai eseményekkel kapcsolatban, beleértve egy repüléstilalmi övezet kikényszerítését, s nem zárta ki egy katonai akció lehetőségét sem válaszul az észak-afrikai országban kialakult válságra.
Liam Fox brit védelmi miniszter azt mondta, Nagy-Britannia konzultációt kezdett az észak-atlanti szövetség vezetésével arról, miképp tudnák jobban összehangolni erőfeszítéseiket, amelyek arra irányulnak, hogy különböző országok állampolgárait kimenekítsék Líbiából a következő napokban.
Brüsszelben vezető tisztségviselők arról beszéltek, hogy az Európai Unió számos változatot mérlegel 5-6 ezer még mindig Líbiában lévő uniós állampolgár, nagy részben olajipari munkások evakuálására, s hozzátették: az egyik lehetőség egy humanitárius célú katonai intervenció végrehajtása.

Az MTI úgy tudja, hogy a NATO tanácsának összehívása miatt változhat az uniós védelmi miniszterek tanácskozásának programja.

 Támadás ért kínai olajipari létesítményeket

A kínai CNPC nemzeti olajvállalat közölte, hogy Líbiában megtámadták egyes olajipari létesítményeit. A cég, tartva a további erőszakos cselekményektől, kimenekítette embereit az észak-afrikai országból.  A 391 kínai alkalmazott ép és egészséges, közülük 24 már hazatért - írta a CNPC az internetre csütörtök este feltett közleményében. A szövegből nem derült ki, hogy milyen jellegű támadás érte létesítményeiket, és hogy mekkora a kár.
 A kínai olajipari cég 2002 óta van jelen Líbiában, ahol gáz- és kőolaj-kitermelést folytat.
Kína csütörtökön közölte, hogy a Líbiában dolgozó 30 ezer állampolgárából már 4600-at evakuált tengeri, szárazföldi és légi úton.

Obama és Berlusconi telefonon tárgyalt egymással

Obama és Berlusconi telefonon tárgyalt egymással

A Chigi-palota, az olasz miniszterelnöki hivatal közlése szerint Barack Obama és Silvio Berlusconi csütörtök este telefonbeszélgetésen elemezte az észak-afrikai országban kialakult helyzetet. Megállapodtak abban, hogy a két ország vezetése folyamatosan konzultálni fog egymással a Líbiában zajló eseményekről.
Római közlés szerint Obama hívta fel az olasz miniszterelnököt, hogy ezzel is nyomatékot adjon annak a  washingtoni véleménynek, hogy Olaszországnak kiemelt szerepe lehet a válság rendezésében.  
Az amerikai elnök a nap közben konzultált David Cameron brit miniszterelnökkel és Nicolas Sarkozy francia államfővel is Líbia ügyében.

Egy brazil vállalat 446 alkalmazottját menekítette ki Líbiából

Az Odebrecht brazil vállalat megkezdte alkalmazottainak kimenekítését Líbiából, és az első szakaszban 446 dolgozója családtagjaikkal repülővel már megérkezett Máltára - közölték csütörtökön Brazília fővárosában.

A kimenekítésben résztvevő repülőgép még két fordulót tesz további 900 ember elszállítására, a cég többi alkalmazottjáért - még mintegy 2 ezer emberért - egy hajó indul rövidesen Tripoliba.
Az Odebrecht a líbiai főváros nemzetközi repülőterének a bővítését végzi, és utat épít Tripoli köré. A brazil cég korábban 5 ezer embert foglalkoztatott Líbiában, de dolgozóinak csak töredéke brazil. A múlt héten már elhagyta alkalmazottainak egy csoportja az afrikai országot.
A brazil külügyminisztérium közleménye szerint Bengáziban egy hajó vár arra, hogy fedélzetére vegyen számos külföldit, köztük 148 brazil állampolgárt.
Líbia brazíliai nagykövete, Szálem Ezubedi több kollégájával ellentétben nem tagadta meg a Kadhafi-rendszert. Állomáshelyén újságíróknak nyilatkozva azzal igyekezett igazolni a rendszer brutalitását, hogy a kormány a nemzet érdekeit védelmezi, miközben az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat meg akarja kaparintani Líbia keleti területeit, hogy onnan támadást indítson Európa ellen.

Románia kimenekítette ötven állampolgárát

Egy katonai repülőgép fedélzetén ötven román állampolgárt menekítettek ki Líbiából pénteken - közölte a bukaresti védelmi minisztérium.
A Hercules C-130-as típusú gépen 56-an utaztak, köztük bolgár állampolgárok, valamint egy líbiai.
A tárca tájékoztatása szerint egy második repülőgép, amely csütörtökön indult Bukarestből, megérkezett a máltai fővárosba, Vallettába, hogy onnét indulva pénteken újabb kimenekítéshez használhassák fel.
A bukaresti hatóságok szerint 500 román tartózkodott Líbiában a zavargások kirobbanásának kezdetén. Többségük a helyi olajiparban dolgozott. A román külügyminisztérium adatai szerint 48-an közülük már kedden elhagyták az észak-afrikai országot.