Széll Kálmán Terv - válasz az ország legnagyobb problémáira?

Huszonhat pontban ismertette Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Széll Kálmán Terv intézkedéseit kedden Budapesten.
A felsorolás azzal kezdődik, hogy a törvénymódosítás hatályba lépésétől évi negyvenről húsz napra csökken a miniszterek szabadsága.
Április 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) konzultációkat folytat az érintettekkel egy hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakítása érdekében, az ehhez szükséges jogszabályokat július 1-jéig megalkotják. Navracsics Tibor megjegyezte, az Új Széchenyi Terv 298 milliárd forintot tartalmaz az egészségügy korszerűsítésére.
Közölte: július 1-jéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a Belügyminisztérium (BM) kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit.
Ugyancsak július 1-jéig az Országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt; elkészítik az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, és előkészítik a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat a BM, az NGM és a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésével.
Ugyaneddig a Nefmi koordinálásával megalkotják azokat a jogszabályokat, és létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek egy új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik. 2012. január 1-jéig egy új, átlátható rokkanttá nyilvánítási rendszer keretében "méltányosan és elvszerűen" felülvizsgálják a korábbi minősítéseket.
Felülvizsgálják a korengedményes nyugdíjak rendszerét, valamint a táppénz-folyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok megváltoztatására. Kidolgozzák az új közszolgálati életpályamodellt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben.
 Szintén július elejéig alkotják meg az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat.
Ezek után 2011 szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó törvényeket. A következő év szeptemberében hatályba lép az új közoktatási törvény, megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere.
December 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek, valamint azokat a lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkenéséhez vezetnek. A miniszterelnök-helyettes hozzátette: az Új Széchenyi Terv keretén belül további 516 milliárd forintot fordít a kormány vállalkozásfejlesztésre.
Ugyancsak az év végéig az NFM kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét. Jövő év január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Holding, és megkezdődik a közösségi közlekedés szervezeti konszolidációja. Az Új Széchenyi Terv 752 milliárd forint forrást tartalmaz közlekedési és közösségi közlekedési fejlesztésekre, felújításokra - mondta a miniszterelnök-helyettes.
A közigazgatási és igazságügyi tárcának az év végéig meg kell alkotnia azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárások gyorsításával és átláthatóvá tételével csökkentik a vállalkozások terheit.
2012. január 1-jével elindul a közmunkák új rendszere, és hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.
Navracsics Tibor bejelentette azt is, hogy befagyasztják a pártok nominális támogatásának értékét a 2011-es szinten addig, amíg az államadósság szintje jelentősen nem csökken.
 Az új alkotmány hatályba lépésével bevezetik az adósságfék intézményét, amellyel "bizonyos automatizmusokat" építenek be arra az esetre, ha az államadósság meghaladná az alkotmányban rögzített szintet - jelezte Navracsics Tibor.
 Közlése szerint 2013. január 1-től lép életbe a használatarányos elektronikus útdíjrendszer.
Huszonhatodik pontként pedig rögzítik: 2014-től kétszáz fős Országgyűlést választanak az állampolgárok.

A Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén - amelyen jelent volt Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja - Navracsics Tibor kifejtette: 2006 óta, a szocialista kormányok alatt hat megszorító csomag "sokkolta" a magyar gazdaságot, a társadalmat, ám a megszorítások politikája nem vezetett sehová, hiszen Magyarország a válságból nem jutott ki, sőt mélyebbre került. Megjegyezte, hogy 2006-ban olyan költségvetési hiánya volt az országnak, amely majdnem világrekordnak számított, csak Libanon "teljesített túl minket", ám Libanont abban az évben megtámadta Izrael, ami "nem volt jótékony hatással a költségvetési hiányukra". 2007-ben Magyarországon volt a legmagasabb a hiány az Európai Unión belül. Így 2008-ban, amikor valóban kitört a világgazdasági válság, Magyarország már egy válságoktól meggyötört ország volt - fűzte hozzá.
A Széll Kálmán Tervnek - mondta - három célja van: csökkenteni az államadósságot, megakadályozni annak újratermelődését és tartós lendületbe hozni a magyar gazdaságot.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter kifejtette: ehhez nem megszorításokra, hanem szerkezeti átalakításokra van szükség, amelyek sorát - a kormányzati szerkezet és az államigazgatás átalakításával, az ügyintézés egyszerűsítésével, az adócsökkentéssel, az arányos, munkaközpontú adórendszer megteremtésével és fejlesztési forrásokat megnyitó Új Széchenyi Terv elindításával - a kormány már megkezdte.
Közölte, ezeknek a lépéseknek és az ezután következő szerkezeti átalakításoknak a célja egy erős, versenyképes Magyarország, amely fel tudja venni a tempót versenytársaival.
Kifejtette: Magyarországnak újjá kell születnie, mert a szocialista kormányok nemhogy képtelenek voltak megoldani az előttük tornyosuló gondokat, de "vitatható motivációból" csak rontottak az ország helyzetén. Ezért olyan átalakításokat kell végrehajtani, amelyek célja, hogy megszakítsák az elmúlt nyolc év ördögi körét - közölte.
 Az államadósság csökkentéséről szólva elmondta: annak elsődleges közösségi céllá kell válnia, ezért lett a Széll Kálmán Terv alcíme az Összefogás az adósság ellen. "Egy kormány életbe tud léptetni intézkedéseket, de megvalósítani nem tudja őket összefogás nélkül" - mutatott rá.
Hozzátette: a gazdaság és a társadalmi ellátórendszerek szerkezetét úgy kell átalakítani, hogy az államadósság ne termelődjön újra, a gazdasági növekedés pedig fenntartható legyen.

 Lapozzon a részletekért!

OLDALTÖRÉS: Befagyasztják a legfontosabb rezsiköltségeket

Befagyasztják a legfontosabb rezsiköltségeket

OLDALTÖRÉS: Át kell alakítani a gyógyszertámogatások rendszerét

Át kell alakítani a gyógyszertámogatások rendszerét

 A Széll Kálmán Terv szerint át kell alakítani a gyógyszertámogatás rendszerét úgy, hogy a gyógyszerek ára ne emelkedjen, de az adófizetők pénzéből kevesebbet kelljen költeni rá. Mindezt egy többlépcsős folyamatban kell elvégezni, a támogatások korrupt és átláthatatlan jellegét pedig fel kell számolni - rögzíti a kedden ismertetett dokumentum.

 Az Adósság és egészségügy című fejezet szerint ma Magyarországon az egészségügy a betegségből indul ki ahelyett, hogy az egészségre koncentrálna, és míg arányait tekintve összesen kevesebb közpénzt költ az állam erre a területre, addig a gyógyszerek támogatására fordított források messze meghaladják a régió átlagát. Rossz szerkezetben és indokolatlan mennyiségben fogynak a támogatott gyógyszerek - állapítják meg.
A Széll Kálmán Terv szerint a megoldás a gyógyszertámogatások rendszerének átalakításában van. Meg kell ugyanakkor vizsgálni azt is, mi indokolja a gyógyszergyárak által finanszírozott, gyógyszerfelíró orvosok részére egzotikus üdülőhelyeken szervezett továbbképzéseket és a jutalékok átláthatatlan rendszerét - olvasható az anyagban.
Az egészségügy rendszerét is át kell alakítani - folytatják -, mert miközben pénzhiánytól szenvednek a rendelőintézetek, a kórházak, az egészségügyben dolgozók pedig elfogadhatatlanul alacsony bérért dolgoznak, aközben az indokolatlan kiadások, a rossz szervezés és a feleslegesen elköltött milliárdok is részei az ágazat mindennapjainak.
 "A gyógyszergyárak extraprofitjához ezentúl nem járul hozzá feleslegesen a magyar adófizetők pénze. Több jut gyógyításra és egészségmegőrzésre, ezzel az emberek általános egészségügyi állapota is javulhat, csökkenhet a munkától betegség miatt távol töltött idő, amely összességében szintén jó hatással van az államadósság újratermelődésének megakadályozására" - ismertetik a terv várható eredményeit.
A társadalombiztosítási támogatással rendelkező gyógyszerek ára a gyógyszer gyártója által meghatározott termelői árból, a jogszabályban meghatározott nagykereskedelmi és kiskereskedelmi (gyógyszertári) árrésből, valamint az ötszázalékos áfából tevődik össze. A támogatott gyógyszerkészítmények ára és térítési díja az ország valamennyi gyógyszertárában azonos.
A jelenlegi szabályozás értelmében csak az adott gyógyszergyártó kezdeményezheti, hogy egy bizonyos szer támogatott legyen, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem. Amikor a pénztár egy gyógykészítmény támogatásának elbírálásában dönt, többek között megvizsgálja a termék árát a nemzetközi árakhoz képest, az adott gyógyszer költséghatékonyságát, szakmai és méltányossági szempontokat, valamint a termék befogadásának a gyógyszerkasszára gyakorolt hatását.
 Jelenleg a betegségek súlyossága, tartóssága, kezelhetősége és további szempontok alapján a támogatott gyógyszereknek több kategóriája létezik. Többek között a súlyos, élethosszig tartó kezelést, folyamatos gyógyszeres kezelést igénylő krónikus betegségekre vannak százszázalékos támogatási kategóriába sorolható gyógyszerek. Egy másik csoportot jelentenek a kiemelt támogatási kategóriába tartozó készítmények, ezekért a közfinanszírozás alapjául elfogadott ár és a 300 forint térítési díj különbözetének megfelelő összeget kell fizetni.
A bruttó ár 90, 70 vagy 50 százalékát kell fizetni az emelt támogatási kategóriába tartozó gyógyszerekért. Ezen kívül megkülönböztetik még az átlagon felüli (80 százalékos), átlagos (normatív 55 százalékos), illetve az átlag alatti (25 százalékos) támogatási kategóriába tartozó gyógyszereket. Továbbá léteznek 0 százalékos, támogatási érték nélküli gyógyszerek. Ezek kizárólag az egészségügyi szolgáltatók számára adhatók ki, illetve azok a gyógyszerek, amelyeket az OEP - ez irányú kérelemre - támogatási érték nélkül fogad be.
Az OEP honlapján olvasható tájékoztatás szerint a gyógyszerek térítési díja három okból nőhet. A gyógyszergyártók árversenyeztetése miatt; ha megszűnik a készítmény társadalombiztosítási támogatása; illetve ha az egészségügyi kormányzat egészségpolitikai okokból csökkenti a készítmény támogatási kulcsát.
Egy gyógyszerkészítmény társadalombiztosítási támogatása két okból szűnhet meg: az OEP szünteti meg, vagy a forgalmazó kéri a készítmény törlését a támogatott listáról.

OLDALTÖRÉS: Tizenöt éves korra szállítják le a tankötelezettség korhatárát

OLDALTÖRÉS: Tizenöt éves korra szállítják le a tankötelezettség korhatárát

Tizenöt éves korra szállítják le a tankötelezettség korhatárát

A jövő év szeptemberében életbe lépő közoktatási törvényben tizennyolcról tizenöt évre csökkentik az oktatási kötelezettség felső korhatárát. Ez a Széll Kálmán Tervből derül ki, amelyet kedden ismertettek. A dokumentum szól arról is, hogy az államnak vissza kell térnie az oktatás világába: nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől és eseti döntéseitől. Az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítaná meg a kormányzat.

A Széll Kálmán Tervben az olvasható, fel kell kínálni a 15. évüket betöltő fiataloknak: választhassanak, folytatják tanulmányaikat vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső határát 15 évre szállítja majd le.
A dokumentum helyzetértékelése szerint a közoktatásban problémát okoz, hogy az általános iskolák gyakran olyan tudással bocsátják el a tanulókat, ami nem elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Felvetik azt is, hiányzik az egészséges arány a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák között, ezt pedig súlyosbítja a 18 éves korig tartó tankötelezettség. Az adósság növekedésének egyik okaként a terv azt nevezi meg, hogy miközben a kétkezi szakmákban munkaerőhiány van, a gyerekeket sokszor feleslegesen hosszan és sokszor rossz irányba képzik.
 A tervben a többi között az olvasható, hogy a magyar oktatási rendszer egésze távol esik a gazdaság és a munkaerőpiac tényleges igényeitől; jelentős közpénzáldozattal olyan intézmények működnek, amelyek nem szolgálják a gazdaság érdekeit, és az államadósság növekedéséhez járulnak hozzá. Az egyetemek, főiskolák tömegével és drágán juttatnak fiatalokat olyan diplomákhoz, amelyek nem segítik bekapcsolódásukat a munka világába, a képzése szerkezete rossz, a reáltudományok és a műszaki ismeretek túl alacsony szinten szerepelnek a kínálatban.
Ehhez társul, hogy a munkaerőpiac számára hasznos területeken végzett hallgatók gyakran elhagyják az országot, a magyar adófizetők támogatásával megszerzett képzettségüket más országban kamatoztatják és ott fizetnek adót. Az ő képzésükre szánt pénz az államadósságot gyarapítja, hiszen a kiadásokat nem követik az elvárt bevételek - írják.
  Megoldásként a Széll Kálmán Terv azt javasolja: a felsőoktatási rendszerben tervszerűen érvényesítsék az ország egészének céljait, benne az államadósság csökkentését. A dokumentum alapján az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítja meg a kormányzat, a képzés belső összetételéről pedig szintén a kormány hozza meg a szükséges döntéseket, szem előtt tartva, hogy nagyobb arányban szerepeljenek a programokban a munkaerőpiacon keresett reál és műszaki ismeretek.
 (A felsőoktatási intézmények 53.450 hallgatót vehetnek fel idén államilag támogatott képzésre. A felvételi keretszám 2007 óta 56 ezer volt, 2006-ban pedig még 62 ezer diákot vehettek fel államilag finanszírozott képzésre az egyetemekre, főiskolákra.)
A terv alapján - mint azt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter közölte - idén szeptemberig elfogadják a közoktatási és a felsőoktatási rendszert szabályozó új törvényeket, 2012. szeptemberében pedig megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere és hatályba lép az új közoktatási törvény.

OLDALTÖRÉS: Meg kell szüntetni a korhatár előtti nyugdíjba vonulást

Meg kell szüntetni a korhatár előtti nyugdíjba vonulást

Meg kell szüntetni minden olyan jogcímet – a nők 40 éves munkaviszonya kivételével –, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek - ezt mondja ki a kedden bemutatott Széll Kálmán Terv.

A dokumentum megállapítása szerint ma Magyarországon nincs egyensúlyban a nyugdíjkassza, a kifizetett nyugdíjak minden harmadik forintját hitelből finanszírozzák, ami egy fenntarthatatlan rendszert eredményezett. A mai szabályok következtében sok olyan komoly munkaerőt jelentő, tapasztalt és életerős ember megy nyugdíjba, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, akinek még helye lenne az aktívak világában; az ő kifizetett nyugdíjuk is az államadósságot duzzasztja.
 A terv szerint a megoldás az, hogy a nyugdíjasok pénzét, amely az aktívak járulékbefizetéseiből áll össze, csak nyugdíjakra szabad elkölteni. Nyugdíj Magyarországon ezentúl csak az a járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítanak. Ehhez meg kell szüntetni minden olyan jogcímet – a nők 40 éves munkaviszonya kivételével –, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek. Egységessé kell továbbá tenni a nyugdíjszámítás módját is - rögzítik, hozzátéve, hogy azon foglalkozási csoportok esetében, amelyek eddig előnyösebb nyugdíjazási szabályokat élveztek, új életpályamodelleket kell kialakítani, amelyek más eszközökkel, nem a korai nyugdíjazással veszik figyelembe az elvégzett munka különböző sajátosságait.
Ezt az elvet követve - mint írják - a nyugdíjkassza egyensúlyba kerül: a járulékbefizetésekből teljes mértékben fedezhetőek lesznek a nyugdíjak. "A Széll Kálmán Terv révén nem csupán a nyugdíjak jelenlegi összegének kifizetése biztosított, hanem a járandóság vásárlóértékének megőrzése, az infláció mértékének megfelelő folyamatos nyugdíjemelés is" - teszik hozzá.
 Az intézkedések között említi a dokumentum azt, hogy július 1-jéig felülvizsgálják a korengedményes nyugdíjak rendszerét, valamint a táppénz-folyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok megváltoztatására, továbbá kidolgozzák az új közszolgálati életpályamodelleket. A táppénzzel összefüggésben megvizsgálják, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben.
2011. december 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek, a jövő év első napján pedig hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.

OLDALTÖRÉS: Meg kell nevezni az adósságért felelősöket

Meg kell nevezni az adósságért felelősöket

Az államadósság leküzdése nem lehet sikeres azok megnevezése nélkül, akik felelősek ezért az adósságért - rögzíti a kedden Budapesten bemutatott Széll Kálmán Terv Adósság és felelősség című fejezete. "Az, hogy nagy erőfeszítések árán előbb-utóbb sikeresen kimászunk a gödörből, egy pillanatra se feledtesse velünk, hogy kik löktek minket bele abba" - olvasható a dokumentumban, amely szerint a felelősségre vonás a legfontosabb biztosítéka annak, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg az, ami 2002 és 2010 között történt.
 "Azok, akik eladósították Magyarországot, felhatalmazás nélküli politikát hajtottak végre. Maguk is elismerték, hogy hazudtak az embereknek. Tudatosan mást mondtak a 2006-os választások előtt, mint utána. Évről évre meghamisították a költségvetést, megtévesztették a magyarokat, megtévesztették a külföldet, ezzel lerombolták Magyarország nemzetközi hitelét és tekintélyét" - bírálja a terv a szocialista kormányokat.
  Kitér arra is, hogy a száz leggazdagabb magyar közt számon tartott milliárdosok - Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Kóka János volt gazdasági miniszter, Veres János volt pénzügyminiszter és Bajnai Gordon volt miniszterelnök - állami vezetőként hatalmas hiteleket vettek fel, "aztán ez a sok pénz eltűnt, az adósság itt maradt nekünk, ők pedig úgy gondolják, hogy ezzel a dolog el van intézve". Ezt nem lehet annyiban hagyni - emeli ki a dokumentum, feltéve a kérdést: "hogy várjunk el bárkitől is felelősségteljes magatartást, munkavégzést Magyarországon, ha azokat nem vonjuk felelősségre, akik felhatalmazás nélkül, hazugsággal szerzett hatalmukkal visszaélve eladósították az országot?"
Ki kell tehát vizsgálni a hiteleket felvevők felelősségét, el kell őket számoltatni, az új alkotmányban pedig meg kell védeni az országot a hatalommal való visszaéléstől - zárul a felelősség kérdéséről szóló fejezet.

OLDALTÖRÉS: Vélemények a Matolcsy-csomagról

OLDALTÖRÉS: Vélemények a Matolcsy-csomagról

OLDALTÖRÉS: Vélemények a Matolcsy-csomagról

Széll Kálmán Terv - LMP: ködösítés és hitegetés a bejelentett csomag

Matolcsy György  bejelentése "ködösítés és hitegetés" volt, az ugyanis nem egy reformcsomagot takart - reagált a nemzetgazdasági miniszter által kedden, a Széll Kálmán Terv ismertetésekor elmondottakra az LMP sajtótájékoztatón. Scheiring Gábor szerint Orbán Viktor kormányfő "nem mert" beszélni saját csomagjáról és Matolcsy Györgyre hagyta ezt a "szemmel láthatóan hálátlan" szerepet. Megjegyezte, hogy a bejelentések után zuhanni kezdett a forint és a tőzsdeindex is.
Szavai szerint ködösítés és hitegetés volt az is, hogy átmeneti lesz a bankadó, mert kiderült, hogy meghosszabbítják annak időtartamát. Hozzátette, korábban azt mondták, hogy egyéni számlák lesznek a nyugdíjrendszerben, most viszont napvilágot látott, hogy körülbelül ezer milliárd forintot folyó kiadási célokra "tapsolnak el", az "einstandolt" háromezer milliárd forintnyi nyugdíj-megtakarításból.
 Ködösítésnek és hitegetésnek nevezte továbbá, hogy majd hat százalékos lesz a gazdasági növekedés.
Scheiring Gábor azt mondta, hogy ezekkel a kormány és Matolcsy György saját gazdaságpolitikájuk hiányáról, illetve a "kiszivárgott megszorító csomag" részleteiről próbálta elterelni a figyelmet.

Jobbik: ez egy kíméletlen megszorító csomag

A Jobbik elnöke szerint a kedden bejelentett kormányzati Széll Kálmán Terv egy "széllelbélelt" kísérlet a magyar gazdaság megmentésére, de valójában csak egy a betegeket, nyugdíjasokat és munkanélkülieket sanyargató megszorító csomag.  Vona Gábor keddi sajtótájékoztatóján leszögezte: a Széll Kálmán Terv megvalósulása esetén bár valóban csökkenteni fogja az államadósságot, de csak ideiglenesen, és az újratermelődését sem fogja megakadályozni, a "megszorításokkal elérendő tartós növekedés pedig csak délibáb".     Az ellenzéki pártelnök szerint a bejelentett intézkedések fő áldozatai a lecsúszás előtt álló középosztály tagjai és a már lecsúszott csoportok lesznek. Vona Gábor hangsúlyozta: az Orbán-kormány ráadásul az előző nyolc év kormányainak megszorító csomagjaira teszi rá a saját intézkedéseit és ezzel olyan áldozatot vár el a magyar társadalomtól, amelynek teljesítésére az "már régen nem képes".  Az ellenzéki pártelnök szerint a Széll Kálmán Tervnek "IMF-diktátum szaga van" és a kormány ezzel feladja a meghirdetett gazdasági szabadságharcot.     A Jobbik ezen intézkedések helyett kitart amellett, hogy újra kellene tárgyalni az államadósságot; a 4-6 százalékos gazdasági növekedés érdekében talpra kellene állítani a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart; illetve a segélyek helyett a közmunkák kifizetésére be kellene vezetni országosan a szociális kártyát és ennek hátteréül a szociális bolthálózatot is.

Az MSZP megszorításokra és adóemelésekre számít

A szocialista párt a kormány keddi bejelentéseinek pozitívumaként érkeli, hogy rájöttek a strukturális reform és a költségvetési hiány csökkentésének szükségességére, ugyanakkor az MSZP hiányolja a konkrét lépések megnevezését. Mesterházy Attila arra számít, hogy a bejelentések megszorításokban és adóemelésekben öltenek majd testet. A nemzetgazdasági miniszter és a közigazgatási tárcavezető keddi, a Széll Kálmán Tervről szóló bejelentéseit követően az MSZP elnöke újságírók előtt azt mondta, hogy most is csak egy "bulvár közgazdasági előadást" lehetett hallani, konkrétumok nélkül. Mesterházy Attila ugyanakkor pozitívan értékelte a strukturális reform és a költségvetési hiány lefaragásának igényét a kormányzat részéről. Hangsúlyozta, hogy az előző szocialista kormányok is ezt az utat választották. "Az előző 20 évben felgyülemlett strukturális problémákat próbálta az előző kormány is kezelni" - tette hozzá.
 Mesterházy Attila azt mondta, hogy ha a mostani kormányzat ilyen irányba haladna tovább, az egészen biztosan jót tenne az országnak. A gond szerinte az, hogy nem derült ki a bejelentésekből: a kormányzat konkrétan mit szándékozik tenni.
A szocialisták elnöke egészen biztos abban, hogy a "most még ki nem bontott Orbán-csomag" megszorító és adóemelési csomag lesz. "Hiszen a hét említett terület közül legalább hat az emberek zsebét fogják érinteni és az adóemelések is nehezíteni fogják az emberek sorsát" - fűzte hozzá.  
Mesterházy Attila az eddigi bejelentések alapján egyértelműen megszorítást és adóemelést lát a következő lépések között. Azt is mondta: semmiféle strukturális reformelképzelést nem lehetett kihámozni az elhangzottakból. Véleménye szerint baj, hogy a kormányzat az eddigi rossz gazdaságpolitika árát is az adófizetőkkel akarja megfizettetni.
Elhangzott az is, a szocialisták a maguk részéről partnerek lennének abban, hogy valós strukturális reformokat hajtsanak végre, de ehhez látni kellene a konkrét terveket. "Ha a kormány a valós strukturális reformokra határozza el magát, akkor mi ehhez partnerek leszünk" - mondta Mesterházy Attila.

Fidesz: válasz az ország legnagyobb problémájára

Fidesz: válasz az ország legnagyobb problémájára

A Fidesz szerint a kedden bemutatott Széll Kálmán Terv választ ad Magyarország legnagyobb problémájára, az eladósodottságra. Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint ma a magyarok számára a legnagyobb veszélyt az eladósodottság jelenti, ugyanis ha továbbra is úgy alakul az államadósság pályája, ahogyan az elmúlt években, akkor "az adósság meg fogja fojtani Magyarországot és bizonyos értelemben a magyar embereket is". Ezért az államadósságot mindenképpen csökkenteni kell, és az ország számára jó hír, hogy a kormány elszánta magát erre - mondta a képviselő az MTI-nek.
 Rogán Antal hozzátette, tisztában vannak azzal, hogy heves ellenzéki támadások lesznek elsősorban a szocialisták részéről, akik az elmúlt nyolc évben "az ország mértéktelen eladósításának a politikáját folytatták". Álláspontja szerint az MSZP soraiban kell keresni annak felelőseit, hogy Magyarország ide jutott az elmúlt nyolc évben.
A gazdasági bizottság fideszes elnöke üdvözölte, hogy a kormány úgy lát hozzá az államadósság-csökkentéshez, hogy nem fűnyíróelvszerűen alkalmazza a költségvetési kiadások csökkentését, hanem alaposan megvizsgálja, melyek azok a területek, ahol szerkezeti átalakításokkal lehet elérni költségmegtakarításokat. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy utóbbiak esetében egyeztetések szükségesek "minden létező területen", de reálisnak tartja, hogy a kabinet által kitűzött területeken végre lehet hajtani a költségvetési kiadások csökkentését, és meg lehet állítani az államadósság növekedését. Ha ez sikerül - folytatta -, akkor "talán nyolc év alatt eljutunk oda, hogy az államadósság annyival csökken, amennyi pénzt a szocialisták valójában felvettek az elmúlt nyolc esztendőben".
Arra a kérdésre, milyen társadalmi fogadtatásra számítanak, Rogán Antal úgy válaszolt: szerinte az emberek tisztában lesznek azzal, hogy az államadósság óriási veszélyt jelent az országra nézve, és közös erőfeszítésekre van szükség a csökkentés eléréséhez.  Ezért - még ha az egyes intézkedéseket övezi is majd vita - összességében kedvezően fogják fogadni a Széll Kálmán Tervet az állampolgárok - mondta a képviselő.