2011.03.03. 06:02
Van, akit 36 évesen nyugdíjaznak - Ésszerűsítés vagy megszorítás a Széll Kálmán-terv?
Budapest-Székesfehérvár - A kedden ismertetett Széll Kálmán-terv az államadósságot hivatott csökkenteni, végrehajása azonban már csak az ellene tiltakozók miatt sem lesz könnyű.
A tűzoltók esetében a nyugdíjkorhatár szempontjából három kategóriát kell megkülönböztetni: a jelenleg dolgozó hat-hétezer tűzoltó alig hat százaléka - akik a legrégebben álltak munkába - mehet el 36 évesen nyugdíjba. Az 1996 után tűzoltónak álltak esetében ez a korhatár 45 év körül van, aki pedig most lép a tűzoltóság kötelekébe, 55 éves kora előtt szinte biztosan nem mehet nyugdíjba - mondta érdeklődésünkre Simon Csaba, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszerveztének székesfehérvári tagja, aki szerint az valóban vitatható, hogy 36 évesen valakit nyugdíjaznak, ám két évtizednyi, gyakorlatilag állandó készenlét igencsak megviseli az emberi szervezetet. Simon Csaba a szakszervezet álláspontját tolmácsolva elmondta, visszamenőlegesen véleményük szerint a szerzett jogot nem lehet eltörölni, a nyugdíjkorhatár emelését pedig csak fokozatosan szabadna bevezetni, hiszen annak idején nagy csábítást jelentett a tűzoltói munkában, hogy relatív fiatalon lehetett nyugdíjba menni az egyébként valóban megterhelő tűzoltói szolgálat után. A HTFSZ egyébként nyílt levelet írt az ügyben a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek, amelyben jelzik, igazukért a legfelsőbb fórumokig is hajlandóak elmenni.
A Széll Kálmán Terv egyik pontja, hogy a kormány megpróbálja az államilag támogatott felsőoktatásban a természettudományos és a műszaki irányba eltolni a hangsúlyt. Györök György, az Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetem Központjának igazgatója lapunk kérdésére elmondta, üdvözlik az elképzelést, hiszen a náluk végző villamosmérnököknek, informatikusoknak és műszaki menedzsereknek nincs elhelyezkedési gondjuk, ami azt mutatja, a munkaadóknak is igényük van az ilyen képzések erősítésére.
- Az államilag finanszírozott helyek csökkentésére korábban is voltak törekvések, mindez azonban nem érintette eddig sem a Kodolányit, mivel nagy az igény a képzésre: jelenleg 1600 fő körüli az államilag finanszírozott létszámunk, a közelmúltban újabb plusz 300 fő államilag finanszírozott helyet kaptunk a turizmus-vendéglátás, andragógia és szociális munka szakokon - fejtette ki véleményét Szabó Péter, a Kodolányi János Főiskola rektora.
A tervezett változatások érintik a közösségi közlekedést is: - Már régen meg kellett volna csinálni azt a közösségi közlekedési rendszer-összehangolást, amit most várhatóan a kormányzat megvalósít - véli Tóth István, az Alba Volán Zrt. vezérigazgatója, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (Stratosz) elnöke. A szakember szerint az állam ellátási felelőssége egyértelmű a helyközi és távolsági közlekedésben. Ezt a vasúttal és a közösségi buszközlekedéssel oldja meg - közszolgáltatói szerződés keretében. Eddig nem volt összehangolva, hogy hol célszerű a vasutat előtérbe állítani és hol kell prioritást adni a buszos közlekedésnek. Éppen itt van az ideje annak, hogy egy közös közlekedési koncepció keretében az állam végiggondolja ezt a munkamegosztást.
- Ma Budapestre szinte lehetetlen autóbusszal bejutni, meggyőződésem viszont, hogy a megyén belüli közlekedésben az autóbuszos közlekedés lényegesen olcsóbb és rugalmasabb -tette hozzá Tóth István, aki szerint a finanszírozás felülvizsgálata is elengedhetetlen. Ma se a tarifaszerkezet, se a kedvezmények rendszere nem megfelelő. Olyan helyzetbe kell hozni a közösségi közlekedésben lévő vállalkozásokat, hogy vonzó legyen a közösségi közlekedés, mert tiszta, rendes, pontos, kényelmes, korszerű. Úgy tűnik, hogy most mindez megvalósulhat.