Ki az adósságcsapdából

Orbán Viktor újságíróknak elmondta: az állam átveszi a megyei közgyűléseknél eddig felhalmozódott mintegy 180 milliárd forintnyi adósságot is, amelynek rendezéséről, esetleges átütemezéséről tárgyalások kezdődnek a hitelezőkkel, azaz a bankokkal. A kormányfő az egységes fellépés remélt előnyét érzékeltetve közölte: az a véleményük, hogy ha az állam tárgyal, jobb feltételekkel tudják megoldani a kezelhetetlenné vált adósság sorsát, mintha ezeket a tárgyalásokat 19 megye széttagoltan folytatná. Hangsúlyozta:  a magyar bankrendszer vállára már sok terhet tettek, ezért óvatosan kell eljárniuk, a hitelintézetek szempontjait is figyelembe kell venniük, hiszen a gazdaság finanszírozásához hitelre és bankokra is szükség van.  A megállapodás végrehajtásáról szóló törvényeket  még az ősszel beterjesztik, az egészségügyi és oktatási intézmények átvételéről pedig ágazati jogszabályokban rendelkeznek. 

A kormányfő szerint a megyei önkormányzati intézmények állami kézbe vételéről szóló döntéssel egy húsz évvel ezelőtti, a rendszerváltáskor elkövetett hibát javítottak ki, és minden remény megvan arra, hogy a központi gazdálkodással a kincstár az adósság újratermelődését meg tudja majd  akadályozni.
Eddig az embereknek nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtó intézmények fenntartásáért felelős megyék kevesebb pénzt kaptak, mint amennyi a feladataik ellátásához kellett volna, a megyei közgyűlések emiatt nyakig eladósodtak; a megállapodás felszámolja ezt a tarthatatlan helyzetet - érvelt a rendszerváltáskor kialakított közigazgatási és kormányzati intézményrendszert átszervező, több mint féléves tárgyalássorozat eredményeként létrejött egyezség mellett Orbán Viktor miniszterelnök.
Hozzátette, a megyei önkormányzatok kiszabadulhatnak az adósságcsapdából és erőiket a településfejlesztésre fordíthatják, a fejlesztési források elosztásáról ugyanis a jövőben a megyei közgyűlések döntenek majd.
Az átszervezés szükségességét alátámasztó okként sorakoztatta fel a miniszterelnök azt is, hogy a jelenlegi rendszerben jelentős színvonalbeli különbségek alakultak ki az egyes megyék között a szolgáltatások tekintetében.    Kitért továbbá arra, hogy a megyei irányítású közintézmények sok tízezer embert foglalkoztatnak, akiknek a jövője bizonytalan volt. A kormányfő úgy fogalmazott: meggyőződése, hogy ennek a megállapodásnak az eredményeképpen jelentősen nő az érintett intézményekben dolgozók és azok biztonsága is, akik ezeket a szolgáltatásokat igénybe veszik.
 Szűcs Lajos, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, fideszes országgyűlési képviselő azt mondta, nem könnyű szívvel hozták meg a felek ezt a döntést, amely mögött különböző érdekek és egyéni sorsok állnak, de szükség volt a megállapodásra, amely annyit ér majd, amilyen tartalommal megtöltik. A részletekről - mint jelezte - még sok tárgyalásra lesz szükség.
- A döntéssel  a  feladatokat és a  közalkalmazottakat is elveszik, gyakorlatilag kiüresedik a megye. Másrészt a tájékoztatás hiánya miatt az érintett intézmények dolgozói semmit sem tudnak, SMS-ben terjedő pletykák alapján próbálnak tájékozódni - monda Szabadkai Tamás, a megyei közgyűlés MSZP frakciójának vezetője, aki kérdésünkre elmondta, a   korábbi hírek szerint a kulturális intézmények maradtak volna megyei fenntartásúak, most viszont  inkább csak arról hallani,  a megyék egyfajta területfejlesztési szerepet kapnak csak, s gyakorlatilag a kormányhivatal veszi át az intézményeket:  A megyei kormányhivatalt most az vezeti, aki az elmúlt ciklusban megyei elnök volt, s akinek az ideje alatt 20-ról 60 százalékra nőtt az intézmények eladósodottsága. Így nem vagyok benne biztos, hogy a kormányhivatal jó gazdája lesz az intézményeknek - tette hozzá Szabadkai.
- Már másfél éve halljuk azt az ígéretet a kormánytól, hogy megerősíti a megyéket - reagált Árgyelán János, a Jobbik frakcióvezetője.  -  Az elv  jó,  hiszen a történelmi Magyarország  erejét az erős vármegyék alapozták meg. Ám azt tapasztaljuk,  a kormány gyakorlatilag kisemmizi a megyei önkormányzatokat  januártól, hiszen kiveszi a kezükből az oktatási, a kulturális és az egészségügyi intézményrendszerek tulajdonosi jogát és irányítását. Ez lépés az önrendelkezésen alapuló önkormányzatiság felszámolása, a  diktatórikus kormányzati rendszer létrehozása felé. A döntéssel a megyei önkormányzatok hatásköre jelentősen csorbul, és a finanszírozás tekintetében eddig is borotvaélen táncoló, mégis   jól működő megyei intézményműködtetési rendszer a kukába kerül. Ennél is nagyobb gond, hogy a valós problémákra ez a terv nem ad megoldást, nem derül ki, hogy az intézmények alulfinanszírozottsága hogyan fog megszűnni. A eladósodást főleg az okozta eddig, hogy a megyei önkormányzatoknak nem volt, és ma sincs nagyobb volumenű önálló bevételük, az állam viszont nem biztosította még a kötelező feladatainak ellátásához szükséges összeget sem.