Miért csúszik a reptér megvalósítása?

A Székesfehérvár központjától alig néhány kilométerre lévő egykori katonai reptér  több mint egy évtizede, 2001-ben, egy árverést követően, 280 millió forintért került az abai és a székesfehérvári önkormányzat tulajdonába. Ekkor még egy angol befektető, a Wiggins Group (későbbi nevén PlaneStation Ltd.) látott fantáziát abban, hogy a területen nemzetközi légibázis épüljön. Az angol befektető 2005-ben azonban csődbe ment, ezt követően szállt be a fejlesztésbe a Biggeorge's-NV Zrt., amelynek tulajdonosa Nagygyörgy Tibor és Nyíri Viktor.
A 2005-ös tervek szerint a befektetők tizenöt milliárd forintos fejlesztéssel és nyolc-tíz éven belüli megtérüléssel számoltak, a cél az volt, hogy 2009-re megvalósuljon a reptér. Közben azonban megérkezett a gazdasági világválság, s a létesítéshez szükséges különféle engedélyek is csúsztak. 2008-ban módosították az önkormányzat és a befektetők közötti szerződést, aminek az értelmében  viszont a cégek kötelezettséget vállaltak arra, hogy  megkezdik és 2012 július 17-éig befejezik a reptér építését. Ez a határidő igen közel van, nyilvánvaló, hogy a reptér eddig az időpontig nem épül meg. A fejlesztésről a fehérvári közgyűlésen is szó esett, több képviselő is elmondta véleményét, most Nyíri Viktor, a Biggeorge's-NV Zrt. társtulajdonosa nyilatkozott lapunknak szándékaikról.

- Kevés információt kap önöktől a közvélemény a reptérfejlesztésről. Mi az oka, hogy most mégis a nyilvánosság elé állnak?

- Az elmúlt időszakban megjelent híradásokban elsősorban Székesfehérvár polgármestere és az Albatrosz repülőegyesület képviselői nyilatkoztak. A nyilvánosság tájékoztatása érdekében átértékeltük azt az elvünket, amely szerint a tárgyalások a megállapodásig csak az érdekelt felekre tartoznak. 2005 szeptemberében kötöttünk szerződést a fehérvári önkormányzattal a reptér fejlesztéséről, amit 2008 őszén közös megegyezéssel módosítottunk. A megállapodásban kölcsönös együttműködést vállaltunk egy nemzetközi légikikötő megépítésére. Egy repülőtér engedélyeztetése nem szokványos eljárás. A szükséges környezetvédelmi engedélyt és zajgátló-védő határozatot a sorozatos fellebbezések miatt csak a tervezettnél 3 évvel később kaptuk meg. Az engedélyezés elhúzódása után új ütemezésben állapodtunk meg. 2008-ban még nem számoltunk a válság hatásaival, sem azzal, hogy a légtér kijelölésével kapcsolatos engedély megszerzése további két évet igényel, és az önkormányzat is késve ad ki bizonyos hozzájárulásokat. Hiába rendelkeztünk már létesítési engedéllyel, ha nem kaptunk légteret a repülőtérhez. Szakértőink álláspontja szerint olyan vis major helyzet állt elő, amelynek eredményeként a szerződés szerinti határidők automatikusan módosulnak. Szeretném megjegyezni, hogy a legfrissebb hírek fényében felmerült, az állami szervek időhúzása, amit a légtérkijelölés procedúrájánál tapasztaltunk, akár a Budapest Airport privatizációs szerződésének záradéka miatt is történhetett.
 
- Honnan lesz pénzük egy ekkora beruházáshoz?

- A pénzügyi hátteret részben saját forrásból, részben banki finanszírozásból, részben állami támogatásból tervezzük biztosítani. A gazdasági válság hatására alapvető változások következtek be a pénzügyi szektorban, Magyarország megítélésében, és ez megnehezíti a finanszírozáshoz jutást. A megvalósításához szeretnénk állami támogatást igénybe venni, a projekt munkahelyteremtő hatásai és a turizmus területén képződő közösségi bevételek miatt erre komoly esély látszik, de az egyeztetések lassan haladnak. Sajnos az utóbbi időben más nagyberuházások sem indultak a kockázatok miatt. Most nemcsak a finanszírozás járna jelentős többletköltségekkel, hanem a repülőtér tervezett felfutása is sokkal lassabb lenne, hiszen kevesebb pénze van az embereknek utazni. Mérlegelnünk kell, szabad-e ebben az időszakban egy ekkora beruházást elindítani. Megjegyzem, akkor sem tudtuk volna elkezdeni az említett objektív okok miatt, ha a gazdasági helyzet nem lenne kritikus.
 
- Fehérvár polgármestere egy sport- és üzleti célú kisrepülőtér megvalósítását szeretné.

- A megállapodásban viszont mi egy nemzetközi regionális repülőtér megvalósítására szerződtünk, ehhez szereztük meg a létesítési engedélyeket. A sport és üzleti repülés önmagában veszteséget termel és kérdés, ki finanszírozza ezt a veszteséget? Az országon belül számtalan példa van arra, hogy a kisrepülőterek nem működtethetők gazdaságosan, elenyésző hatásuk van a munkahelyteremtés és adófizetés szempontjából. A helyi önkormányzatok évente többszázmilliót fordítanak az ezekből keletkező veszteségeik finanszírozására. A polgármester kérésére mi ingyen bocsátjuk rendelkezésre az Albatrosz Egyesület számára a repülőteret, ami üzleti alapon több tízmilliós éves költséget jelentene nekik. Egy üzleti célú kisrepülőtér beruházási költsége mintegy másfél milliárd forint, és működtetése évi többszáz millió forint veszteséggel járna, így nem nehéz kiszámolni, hogy egy ilyen beruházás csak az önkormányzat folyamatos veszteségtérítése mellett térülhetne meg. Mi nem is erre szerződtünk. Az önkormányzatnak szerintünk az lenne az érdeke, hogy egy jelentős adóbevételt, munkahelyeket, turisztikai forgalmat biztosító nemzetközi repülőtér valósuljon meg és ne egy folyamatos pénzügyi támogatást igénylő kisrepülőtér.
 
- A legutóbbi tárgyaláson mit kértek-ajánlottak az önkormányzatnak?
 
- Az engedélyezések elhúzódása és a válság miatt a reptér befejezési határidejének 2017-re történő módosítását kértük, ami elfogadható a város számára. Szerettünk volna biztosítékot kapni arra, hogy a beépítetlen telkek után nem vetnek ki új adót, illetve arra, hogy a helyi építési szabályozást a szomszédos területeken a közeljövőben nem módosítják. Ez utóbbi kérdések körül alakult ki nézetkülönbség. Nem azt kértük, hogy a város vállaljon felelősséget a világgazdasági változásokért, hanem azt, hogy vegye figyelembe, rajtunk kívülálló okok miatt csúszott az engedélyezés, és ma gyökeresen más a gazdasági helyzet, mint 2008-ban.
 
- Sokan azt gondolják, hogy önök nem repülőteret akarnak fejleszteni.

- Szándékunk változatlan, nemzetközi regionális repteret szeretnénk megvalósítani. Erre van engedélyünk, aminek a megszerzésére eddig közel két milliárd forintot fordítottunk. A helyi építési szabályzatban a terület nagy részének a besorolása repülőtér. E szabályozástól nem tudunk eltérni, hiszen ennek megváltoztatása a közgyűlés jogosítványa. Szándékunk komolyságát jelzi, annak ellenére, hogy nem vagyunk felelősek a kialakult helyzetért, felajánlottunk az önkormányzatnak egy komoly összeget a határidő módosítás ellentételezéséként, és hajlandóak vagyunk további kötbér-feltételeket is vállalni. Szeretnénk a fejlesztést egy arra alkalmas időszakban megvalósítani. Ez nem csak a befektető érdeke, hanem mindenkié, hiszen nincs rosszabb egy félbemaradt vagy veszteségesen üzemelő beruházásnál!

A városnak kicsit mások az elképzelései

Mint lapunknak korábban Cser-Palkovics András, Fehérvár polgármestere elmondta, a város számára  elfogadhatatlan például, hogy felelősséget vállaljon a világgazdasági változásokért.  Vita van a kötbéren, a fájdalomdíjon, hogy  mekkora összeg járjon a városnak a későbbi befejezésért. A polgármester szerint Fehérvár érdekelt abban, hogy üzleti és sport célú repülőtér működjön itt. Ezért folytatják a tárgyalásokat, s ha dűlőre jutnak,  az önkormányzat és a nyilvánosság elé viszik az elképzeléseket.