2018.04.28. 14:05
Közös dalolásra hív a gyógyszergyáros
Megjelent Béres József eddigi két daloskönyvének összevont, bővített és javított kiadása. A Szép magyar ének című kötet nyolcszáz oldalán 646 dal várja, hogy a magyar családok, közösségek újra az ajkukra vegyék őket.
SAMSUNG CAMERA PICTURES
A könyvet és az annak nyomán született dokumentumfilmet, Petényi Katalin és Kabay Barna alkotását április 26-án mutatták be a fővárosi Duna Palotában. Béres József, a Béres Gyógyszergyár elnöke a magyar népdal és népzene elkötelezett rajongójaként, szakértők segítségével 2009-ben állította össze a Szép magyar ének első, majd 2016-ban a második kötetét is. Míg az előbbi főként magyarországi népdalokat, népies dalokat és egyházi énekeket kínált az énekszeretőknek, addig az utóbbi főleg erdélyi gyűjtésekkel gazdagította a repertoárt.
![](https://cdnkpi.mediaworks.hu/2021/09/2htDuQQff8UwjFiMcU018t4KYKdykCneOWLmKY_uguA/fill/1920/1080/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50Lzc4NjUzNjc2OGMzODRkOTY4NmRkZTYyYzNmMzExNjAw.jpg)
Béres József a bemutatón a magyar népdalt a népünk lelkéből eredő „lelki termékének” nevezte, amellyel ha élünk, istápol és gyógyít bennünket. Elmondta: ha egy könyv megér egy filmet, a magyar népzene és néptánc megér száz filmet is. Szerinte mindenhonnét ezt kellene sugározni, nem pedig a „silány kulturális, pontosabban kulturálatlansági termékeket”.
„Attól vagyunk magyarok, hogy vannak ilyen énekeink, és attól nemes a lelkünk, hogy ezekkel táplálkozunk”
– hangsúlyozta a Béres Gyógyszergyár elnöke, aki Kodályra hivatkozva hozzátette: ne szégyelljük a hangunkat, mert nem az a kérdés, hogy tudunk-e énekelni, hanem az, hogy érdekel-e minket a dalaink, táncaink lelki világa.
A vállalatvezető végül meggyőződésének adott hangot, miszerint igenis van jövője a magyar népdalnak és néptáncnak, mert gyökeret vert a magyar ifjúságban, amit bizonyítanak a könyv születéséről készült film válaszúti néptánctáborról szóló percei is.
![](https://cdnkpi.mediaworks.hu/2021/09/L80zEtipo0soorvTgXHkv89s75yDzwHF9A2cOY3XL3c/fill/1920/1080/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzIyODgyMzI2ZGVlZTQxMjg4YzY4NDc1ZjVhZGUwZGY2.jpg)
Petényi Katalin arról beszélt, hogy a népdal a magyar lélek tükre, tehát ezekben az énekekben a magyar ember tisztasága, gondolatvilága, érzelmei, vágyai, öröme és bánata tükröződik.
„Az élet teljessége van benne ezekben a dalokban a bölcsőtől a koporsóig”
– hangsúlyozta a film készítője, aki végül ugyancsak Kodály gondolatait idézve rámutatott: a népzene iránti érdeklődés jele a nemzet élni akarásának és a kulturális azonosságát fenntartó erejének.
![](https://cdnkpi.mediaworks.hu/2021/09/vhQN9f1_mMga4qXlFtZ0JYQnCJw2hrW546_Q8PqFbTM/fill/600/392/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzI4N2FlNzY5NWNlMzQ1OTNhMDY2YjhiMjdmZDdhM2Zl.jpg)
A Szép magyar ének egymást követő köteteinek, hangzó anyagának születését és a hozzájuk kapcsolódó koncepció kibontakozását végigkísérő filmben megszólalnak a daloskönyv alkotói, a szerkesztő Béres József mellett Almási István, Bereczky János és Kallós Zoltán népzenekutató, valamint Bubnó Tamás egyházzenész. Erdélyi parasztemberek és budapesti fiatalok énekelnek, zenélnek benne – olykor maga a vállalatvezető is csatlakozik hozzájuk –, és a sok-sok muzsikát hallgatva szebbnél szebb tájakon röpíti a nézőt a kamera.
Az alkotást a Duna Tv fogja vetíteni, de ennek az időpontja még nem tudható.
Borítóképünkön Béres József (j) és fia, Béres Merse (j2) széki parasztemberekkel beszélget