Gazdaság

2011.08.11. 16:55

Munka törvénykönyve: a szakszervezetek folytatni szeretnék az egyeztetést

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megvizsgálja, hogy a szakszervezetek mely javaslatai építhetők be az új Munka törvénykönyvébe (Mt.), az érdekképviseletek pedig azt szeretnék, hogy - a munkaadókkal kibővítve - folytathassák a tárgyalásokat a minisztériummal és a kormánnyal a készülő jogszabályról.

MTI

Az NGM Kardkovács Kolos helyettes államtitkár vezetésével csütörtökön délelőtt tárgyalt az új Munka törvénykönyvéről a hat országos konföderáció - a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, és az Értelmiségi Szakszervezetei Tömörülés - képviselőivel.

A gazdasági tárca az MTI-vel azt közölte: megvizsgálják, hogy a szakszervezetek mely javaslatai építhetők be a tervezetbe. Az NGM hangsúlyozta: a tervezetbe már bekerültek a szociális konzultáción született döntések. A törvénykönyv így a jövőben is védelmet biztosít a munkáltatói rendes felmondás lehetőségével szemben mind az 55 évesnél idősebb, védett korban lévő, mind a várandós, a szülési, illetve a gyermek gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók esetében.

A csütörtöki egyeztetésen az NGM leszögezte: a munkavállalók személyhez fűződő jogainak védelme nem gyengül, sőt erősödik. Az új Munka törvénykönyve nem csökkenti az alapszabadság és az életkor alapján járó pótszabadság mértékét sem, valamint lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés a jövőben is korlátozás nélkül állapíthasson meg életkorhoz kapcsolódó pótszabadságot a munkavállaló javára - olvasható a közleményben.
A törvénykönyv tervezete a nemzetközi és európai uniós irányelveknek megfelelő szakszervezeti jogokat kíván biztosítani - hangsúlyozza a minisztérium. 

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke a megbeszélés után az MTI-nek hangsúlyozta: egységes volt a szakszervezetek igénye arra, hogy politikai vitát kell folytatni a Munka törvénykönyve módosításának szükségességéről, valamint arról, hogy ez milyen elvek mentén történjen. Elmondta: a tárgyaláson nem tudtak érdemi szakmai vitát folytatni a tervezett módosításokról, mert a tárca még nem dolgozta fel a tervezethez érkezett javaslatokat. A szakszervezetek kinyilvánították, hogy akár jövő héten is készek az érdemi vitára, most erre várják a minisztérium válaszát - mondta Pataky Péter.
Hangsúlyozta: a szakszervezetek tripartit módon, a munkaadók bevonásával szeretnék folytatni az egyeztetéseket.

Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke elmondta: a szakmai, szakértői javaslatokat csak politikai egyeztetés után lehet részletesen megvitatni, mert addig nem világos, hogy milyen irányok mentén alakítják át a munka világát. A szakszervezetek háromoldalú egyeztetést szeretnének, a munkaadók bevonásával tárgyalnának tovább - fűzte hozzá ő is.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke sikertelennek értékelte a délelőtti tárgyalást, amelyen azt szorgalmazta, hogy ki kell alakítani egy tárgyalási menetrendet.

Úgy vélekedett: háromoldalú, politikai egyeztetésre van szükség, a tervezet több hónapos szakmai egyeztetés után kerülhetne a kormány elé. Hangsúlyozta: meg kell vitatni, hogy egyáltalán szükség van-e egy teljesen új Munka törvénykönyvére, mivel az 1992 óta történt módosítások azt jelezték, hogy a jogszabály együtt élt a gazdaság és a munka világával, valamint az érdekegyeztetés rendszerével.

A tárgyalások során meg lehetne vizsgálni, hogy mi a mérlege a jelenleg hatályos törvénykönyv "működésének", és hogy az oldalak szerint hol van szükség módosításokra. Ezeket a javaslatokat - miután a kormány feldolgozta - szakmai szinten is megvitathatnák - fejtette ki Borsik János.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az MTI-nek elmondta: az egyeztetés ténye önmagában pozitív, de az érdekképviseletek szeretnék látni a törvénykönyv módosításának politikai indokait, ugyanis a tervezet álláspontjuk szerint nem szolgálja sem a foglalkoztatás bővülését, sem a gazdaság dinamizálását.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint is számos olyan pont - például a munkáltató felé való hangsúlyeltolódás, valamint az egyéni és kollektív jogok sérülése - van a tervezetben, amely politikai döntést igényel, az érdemi, szakmai egyeztetés csak ezután kezdődhet. Egyben reményét fejezte ki, hogy folytatódnak a háromoldalúvá bővülő egyeztetések.

Az NGM korábban közölte, hogy a törvénykönyv tervezetéhez a konzultáció első szakaszában 150 érdemi javaslat érkezett, amelyeket feldolgoznak, de a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel külön is egyeztetnek. A munkaadói szervezeteket pénteken várják az NGM-be.

A konzultációsorozat után kezdődik meg a közigazgatási egyeztetés, míg a tervezetről várhatóan ősszel születik kormánydöntés, a törvényjavaslat pedig ezután kerül az Országgyűlés elé.

A csütörtöki egyeztetésen részt vettek azok a szakszervezetek is, amelyek korábban a LIGA felhívására hirdettek sztrájkot többek között a korkedvezményes és korengedményes nyugdíj megtartása miatt. Ezek a szakszervezetek július 4-én már egyeztettek a kormánnyal sztrájktárgyalás címén - mondta el az MTI-nek Gaskó István.

A Vasutasok Szakszervezete csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleményében sérelmesnek nevezte, hogy a szakmai egyeztetésre a kormány őket nem hívta tárgyalóasztalhoz csütörtökön, pedig már korábban  jelezték a miniszterelnöknek, hogy a megegyezés szándékával szeretnének tárgyalni a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjról.

Borsik János azt mondta az MTI-nek: a tárgyaláson megállapodtak abban, hogy a Munka törvénykönyve és a nyugdíjak kérdését külön tárgyalásokon kell kezelni.

 Lapozzon!





OLDALTÖRÉS: LMP: a tervezet védtelenné teszi a megváltozott munkaképességűeket

LMP: a tervezet védtelenné teszi a megváltozott munkaképességűeket

LMP: a tervezet védtelenné teszi a megváltozott munkaképességűeket

LMP: a tervezet védtelenné teszi a megváltozott munkaképességűeket

 Az LMP szerint a munka törvénykönyve tervezetének a megvalósulásával a kormány védtelenné tenne csaknem egymillió, megváltozott munkaképességű embert, mert a szövegből hiányzik az egyenlő bánásmódra vonatkozó előírás.

Kaufer Virág, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága rehabilitációs albizottságának LMP-s elnöke csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján közölte: a tervezet alapján a rokkantnyugdíjasokat is indoklás nélkül lehetne elbocsátani. Kiemelte, hogy a megváltozott munkaképességű emberek egyébként is nehezebben tudnak maguknak munkát találni és őket fenyegeti a leginkább az elbocsátás.
Az LMP nevében ezért arra kérte a kormányt, hogy tartsa fent a jelenleg életben lévő védelmi szabályokat, illetve a munka törvénykönyvébe emelje be a Magyarország által is ratifikált nemzetközi egyezmények vonatkozó szabályait.     Utóbbiak között említette az úgynevezett ésszerű alkalmazkodás elvét, amely előírja, hogy a munkaadónak a munkavállaló szükségletei szerinti feltételeket kell biztosítania a munkavégzéshez.
 Kaufer Virág egyúttal felszólította a kormányt, hogy hozza létre a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedését segítő támogatási rendszert.






OLDALTÖRÉS: Az NGM a szakszervezetekkel egyeztet











Az NGM a szakszervezetekkel egyeztet

Az országos szakszervezeti konföderációk vezetőivel egyeztet csütörtökön délelőtt 9 órától az új Munka törvénykönyve tervezetéről a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az MTI információi szerint az egyeztetésen a minisztérium részéről többek között Kardkovács Kolos helyettes államtitkár vesz részt, a szakszervezetek oldaláról pedig a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, és az Értelmiségi Szakszervezetei Tömörülés tárgyal. 
Az érdekképviseletek több ponton kifogásolták az új Munka törvénykönyvének július végén nyilvánosságra került minisztériumi tervezetét. 
Az NGM korábban azt közölte: az augusztus 5-ig tartó első konzultációs szakaszban 150 érdemi észrevétel érkezett a tervezethez, ezeket feldolgozzák, de a szakszervezetekkel és a munkaadókkal külön is tárgyalnak a javaslatokról. 
A munkaadói szervezetekkel pénteken egyeztet a tárca.
A kormány elé a közigazgatási egyeztetés, a javaslatok feldolgozása, és az egyeztetések után kerül a tervezet, várhatóan ősszel.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!