2022.04.18. 09:08
Húsvéthétfő, amikor locsolkodni megyünk
Régebben – a locsolkodás szokására utalva – vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték.
Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolkodás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi.
![](https://cdnkpi.mediaworks.hu/2022/04/og26wzEPrjvK9AQ_0Zo1BGc47wMjczROoHtClTyh53Q/fit/1200/795/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2Y1N2VmN2NhZjg5MTQwMjk4MmI3YjRjZGE1ZTA3MDRm.jpg)
Forrás: Balázs Attila / MTI
A locsolkodó vers és a kölnivel locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól adatolható.
A húsvéthétfőt régebben – a locsolkodás szokására utalva – vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt, szabadban töltött szórakozással. Az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.
Borítókép: A hollókői néptánccsoport tagjai palóc népviseletben locsolkodnak / MTI / Komka Péter