Amikor új életet kell kezdeni

2020.08.29. 10:00

Stroke után a fizikai gyógyulás mellett a pszichikai is legalább annyira fontos és lehetséges!

Sajnos szinte bárkivel bármikor történhet olyan balesetet vagy betegség, amely egyik pillanatról a másikra forgatja fel az ember életét és az soha többet nem lesz olyan, mint azelőtt volt. A fizikai gyógyulás mellett fontos, hogy lelkileg is fel tudjuk dolgozni a történteket.

Borsányi Bea

Ulicza Henriette pszichológus: A stroke-ot követően új, értelmes feladatokat találni nem egyszerű, de nem is lehetetlen

Fotó: Nagy Norbert / FMH-archív

A stroke – az agyi infarktusok, az agyvérzés és az agyérgörcs – igen gyakori Magyarországon. Statisztikák szerint évente 30-50 ezer embert érint, 10 percenként kerül egy beteg kórházba stroke miatt, és a szélütés következményeként minden félórában meghal valaki itthon. A Magyar Stroke Társaság adatai szerint a stroke ma már nem csak az idősek betegsége, egyre inkább sújtja a fiatalokat is. A férfiakat általában öt évvel hamarabb üti meg a guta, mint a nőket. A szélü tést túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12-18 százaléka beszédzavarban szenved, 22 százaléka járásképtelen, 24-53 százaléka részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka pedig depresszióval küzd.

Vajon hogyan lehet feldolgozni azt, hogy az ember egyik nap felelős beosztásban végzi a munkáját, másnap aztán annak is örülhet, ha önállóan képes ellátni magát? Pszichésen min megy keresztül, milyen kihívásokkal kell szembenéznie? – tettük fel a kérdést Ulicza Henriette pszichológusnak.

- A stroke bekövetkezte után, a kórházi ellátás idején a beteg a figyelem középpontjában áll. Ám ahogy hazakerül és ahogy telnek a hetek, hónapok, úgy csökken ez a figyelem, kevesebb orvosi kontrollra lesz szükség, a család és a barátok is visszazökkennek a saját mindennapjaikba. Eközben a stroke-on átesett betegek jó része mélyebb pszichés állapotba, sokszor depresszióba csúszik. Ez nem csak abból fakad, hogy megváltozott az életük, hogy bizonyos tevékenységeket nem tudnak elvégezni, pedig korábban kedvtelésből abból töltekeztek, vagy hogy elvesztik a munkájukat. A stroke miatt – attól függően, hogy mely terület érintett – megváltozik az agy hormontermelése, amelyek normális szintje pedig fontos lenne a derűlátáshoz, a vitalitáshoz – magyarázta Ulicza Henriette.

A depressziót súlyosbíthatja a beteg felismerése, hiszen számos veszteséggel szembesülnek a stroke-on átesettek a rehabilitáció időszakában. Például a mozgásteljesítmény romlásával, rokkantsággal, beszédzavarokkal és más szomatikus komplikációkkal, emellett pedig a szociális szerepek megváltozásából fakadóan is folyamatos frusztrációt élnek át. Nagyon zavaró az is, hogy az emberek bénaként, értelmi fogyatékosként tekintenek rájuk az utcán.

Természetes módon mindenki igyekszik egy betegség után visszanyerni a régi valóját és vannak, akiknek ez sikerül is, ám ha a stroke súlyosabb lefolyású, ez sajnos nem fog menni. Ezt elfogadni szintén nem egyszerű és bizony időbe telik. Ám elengedhetetlen feltétele annak, hogy a betegségen átesett ember új életet tudjon kezdeni.

- Meg kell gyászolni azokat a tevékenységeket, amelyeket már nem tud a beteg elvégezni, de egyúttal nyitni is kell és új élettervet készíteni. Ez nem könnyű azok esetében, akik még az életközepi produktivitás időszakában, vagy ettől korábban kapnak stroke-ot, mert ők tele voltak tervekkel, kitűzött célokkal. Új, értelmes feladatokat találni nem egyszerű, de nem is lehetetlen – mondta a pszichológus.

Ulicza Henriette pszichológus: A stroke-ot követően új, értelmes feladatokat találni nem egyszerű, de nem is lehetetlen
Fotó: Nagy Norbert / FMH-archív

A depresszió után a második leggyakoribb pszichés tünet stroke-ot követően a demencia, azaz a szellemi leépülés, amely a beteg életkorával is összefügg – minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel alakul ki nála a post stroke demencia. Lehetséges még szorongás kialakulása, de felléphet kórosan emelkedett hangulat, kényszersírás vagy kényszernevetés is. A hatékonyabb gyógyulás érdekében a pszichés problémák kezelését már a korai szakaszban el kell kezdeni.

– Az új életterv, némi kihívást is rejtő, de reális életcélok kitűzésében számos segítő szakma – mint például mentálhigiénés szakember, pszichológus, hasonló betegséggel küzdőket összefogó, támogató szervezet – jöhet képbe. Ajánlott is igénybe venni a segítséget – mondta Ulicza Henriette.

Az is előfordulhat azonban, hogy a beteg „beleragad” a helyzetbe, nem tud továbblépni. Ha azt látja a hozzátartozó, hogy az agyi infarktus után egy évvel még mindig bezárkózott, beszűkült az illető, nincsen semmilyen életkedve, vagy a viselkedése agresszívvé, kötözködővé vált, mindenképpen keressenek szakembert a megoldás érdekében.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában