Sógyurmából seb, cukorszirupból művér

- A baleset-szimulációs képzési programon, vagy másként imitátor képzésen olyan önkénteseket képeznek, akik a tanfolyam elvégzése után rendelkeznek alapvető elsősegélynyújtó ismeretekkel és – ez az igazán izgalmas - színvonalas imitációt tudnak lebonyolítani. Magyarán, hitelesen tudnak eljátszani valamilyen betegséget vagy sérülést, amihez élethű környezetet tudnak kialakítani és szükség esetén a sebeket is el tudják készíteni. Az imitátor, akárcsak egy igazi sérült, reagál az ellátásra, sőt az arcán meg tudja jeleníteni a betegséghez vagy sérüléshez társuló érzelmeket is – foglalta össze a lényeget Szemlédy Ida, egészségügyi oktató, maga is képzett imitátor.

A híradásokban leggyakrabban katasztrófavédelmi gyakorlatokról hallhatunk, de manapság már légitársaságok, a hadsereg vagy a terrorelhárítás is igénybe veszi az imitátorokat egy-egy gyakorlat során, hogy a lehető legjobban tudjanak felkészülni a feladatuk ellátására. – A katasztrófavédelmi gyakorlatokon minden érintett szerv jelen van. Az alkalomra percre pontosan lebontott forgatókönyv készül, hogy a résztvevő imitátorok tudják, milyen feladatra kell készülniük és mikor mentik őket. A gyakorlaton résztvevő szakemberek persze nem tudják, pontosan mi vár rájuk a katasztrófa helyszínén. Ha egy 30 méteres csőből kell kimenteni egy kézsérült sebesültet, akkor az imitátor felteszi magára az előre elkészített, az előírt kézsérülésnek megfelelő sebeket, bemászik a csőbe a forgatókönyvben megadott időben és várja, hogy kimentsék. Pont úgy, ahogy ez a való életben történne – magyarázta Határhegyiné Véber Gabriella, a Magyar Vöröskereszt Fejér Vármegyei Szervezetének elsősegély koordinátora. 

Na, de kiből lesz jó imitátor? Kell ehhez valamilyen előképzettség vagy készség? Némi színészi képesség ugyan nem árt, de alapból nem igényel előzetes tudást, hiszen a tanfolyamon mindent megtanítanak. Egy jó imitátor tisztában van az elsősegélynyújtás alapjaival, illetve a betegségek és a sérülések tüneteivel, hiszen akkor tud jól eljátszani valamit, ha azt ismeri. Ha például vérzése van, amit csillapítanak, tudnia kell, hogy nem lesz sokkos tünete, vagyis ezt nem kell produkálnia. Mindez persze, sok más mellett, benne van a képzés anyagában. Fontos a szabályok betartása is! Az imitátor nem kellemetlenkedhet, azt kell játszania, amit a forgatókönyv előír és megfelelően kell reagálnia a kellően jó ellátásra. 

– Egészségügyi oktatóként elsősorban a sebkészítésre voltam igazán kíváncsi, hogy magam is képes legyek szemléltetni a sérüléseket oktatás közben vagy egy bemutató során. Nem csalódtam! Megtanultuk többek között a művérkészítést, a véraláfutás vagy a különböző fokú égési sérülések elkészítését – árulta el Ida. A művér például cukorból, citromsavból, lisztből, vízből és ételfestékből áll, sebeket pedig az idősebbek által ismert só-liszt gyurmából állítanak elő, amit színezni is lehet. Ebből aztán a sérülésnek megfelelően készíthető szakított, vágott, repesztett, amputált seb. Léteznek persze „profi” eszközök és szerek is, de ezek általában nagyon drágák. Mint kiderült, házilag sok minden elkészíthető, kisebb trükkökkel pedig tartósíthatók vagy éppen elérhető, hogy – mondjuk – a földön fekvő, vérző sérültet, vagyis az imitátort, ne lepjék el a hangyák a cukros lé miatt.

Tegyük hozzá: az imitátorok nem csak magukat sminkelik, hanem a környezetüket is. Hogy ez mit jelent? – Olyan kárhelyet készítünk, ahol ott van pl. a sérülést okozó tárgy, vagy vért öntünk ki, hogy abból a vérveszteségre tudjon következtetni a mentő vagy az elsősegélynyújtó. 

Az imitátorok minden esetben önkéntesek, a 40 órás képzést a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatósága végzi. Ezt követően aztán tőlük kapnak a végzett imitátorok információt arra vonatkozóan, mikor, hol, milyen gyakorlatra és milyen sérülésekre keresnek nőket, férfiakat vagy éppen gyerekeket. – Fontos megjegyezni, hogy 16 éves kor alatt nem lehet jelentkezni imitátorképzésre. Az érdeklődés a tanfolyamokra általában nagy, mert akik elsősegély képzésre, illetve ezzel összefüggésben versenyekre járnak, egészen biztosan tudnak a lehetőségről. Aki pedig egyszer részt vesz egy versenyen, annak az elsősegélynyújtás örök szerelem marad! – mondta Határhegyiné.

Az imitátorok önkéntesek, vagyis nem kapnak anyagi juttatást a munkájukért, de a gyakorlatokon, elsősegély versenyeken általában teljes ellátást biztosítanak számukra. Imitátorokkal – fehérváriakkal is - legközelebb szeptember 16-án találkozhatnak az Országos Elsősegélynyújtó Verseny döntőjének résztvevői Szolnokon.