több oka is van

2018.03.20. 11:30

Nem indokolt a magas tojásár, mégis ki kell fizetnünk

Ha tojásról van szó, egy ideje már nem az a kérdés, hogy a tyúk volt-e előbb, hanem hogy mitől olyan drága? Az áremelkedéshez hozzászoktunk. Megtanultunk együtt élni vele. A szívünk mélyén azonban nem teljesen értjük, és még ha lemondóan legyintünk is, bosszant a dolog.

Sági Zoltán

Mi lesz a magyar termelőkkel?

Fotó: Pesti Tamás/Fejér Megyei Hírlap

Mostanára számos hazai és külföldi elemző megállapította: 2018 első negyedévének végére minden olyan kényszerítő körülmény elhárult, ami korábban a tojás árának drasztikus emelkedését okozta. Mint ifj. Pákozd Attila, a Fejér megyei Pák-To Kft. értékesítési vezetője is megerősítette, a multik tőlük már jó ideje az áremelkedés előtti alacsony áron vásárolják föl a tojást – a bolti ár azonban változatlanul magas. Miért? E kérdésre cikkünk nem kínál kész választ, azonban a sorok között olvasók minden bizonnyal érdekes támpontokat találnak saját válaszuk megfogalmazásához.

A kezdetek

Kezdjük 2015 tavaszánál, amikor az Egyesült Államokban madárinfluenzás eseteket észleltek, éppen a legnagyobb tojótelepeken, és a járványügyi hatóságok 32 millió tojó megsemmisítéséről döntöttek. Ez az észak-amerikai állomány egytizedét jelentette. Az amerikai piac, a kiesés pótlására, új beszállító után nézett, aminek következtében, ahogyan 2015 júliusában a német sajtó azt kissé bizarr módon megfogalmazta: „Európában beindult az amerikai tojásszivattyú”. Az Európát ellátó nagy német és holland termelők árait az újonnan támadt kereslet fölhajtotta. Ez az áremelkedés, bár beszivárgott hozzánk is, akkor csupán kis mértékben, 40 forint környékéig vitte föl a darabárat, részben azért, mert a 2016 eleji áfacsökkentés egy időre kompenzálta az emelkedést.

Mi lesz a magyar termelőkkel?
Fotós: Pesti Tamás/Fejér Megyei Hírlap

Tojásszivattyú

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a 2015 közepén megindult áremelkedés indoklásaként az uniós sajtóban 2 éven át mindössze az amerikai keresletnövekedés kerül szóba – miközben egy kiscsirkéből nagyjából 20-30 hét alatt lesz tojó. Életszerűen tehát a tengeren túli állományritkulás miatti keresletnövekedés maximum bő fél évig lehetett volna valódi oka a magasabb áraknak. Az újságíróknak nem róható föl, hogy nem értenek a tojóneveléshez, az azonban igen, hogy nem vetettek egy pillantást Amerika vonatkozó behozatali statisztikáira sem, amelyekből egyértelműen kiderült volna számukra, hogy a jenkik nem tudtak semmiféle „tojásszivattyúról”.

Fipronil-botrány

A tojás uniós ára 2017 első felében is épp lassan emelkedett – amikor júliusban kirobbant a Fipronil-botrány. A Fipronil egy széles spektrumú rovarirtó, amelyet az uniós rendelkezések szerint tilos élelmiszeripari célokra tenyésztett állatokon alkalmazni. Egy belga tojásfeldolgozó kisvállalat a saját laborjában, rutinvizsgálat során azonban Fipronil jelenlétét mutatta ki a beérkező mintában. Az ezt követő, több országban lefolytatott vizsgálatok eredményeképpen belga, holland és német tojótelepek állományait semmisítették meg, az árak pedig az egekbe szöktek. Mármint Magyarországon – ugyanis a nálunk is forgalmazó német láncok otthoni polcain a 10 tojásos dobozár maradt továbbra is 400 forint körül, persze az 1,29 eurót átszámolva.

Eközben Ukrajnában

Balszerencsés esetek különös sora, gondolhatnánk – ám ideje ezen a ponton egy pillantást vetni Ukrajnára. Miközben a napi sajtó forradalomról, orosz–ukrán harcokról, etnikai villongásokról, kisebbségellenes törvényekről és korrupcióról írt, Ukrajnában „hírárnyékban” – és a 2014 óta tartó uniós társulási tárgyalásokkal párhuzamosan – felépült egy EU-kompatibilis agrárbirodalom, az AvangardCo, többek között német befektetők pénzén, amelynek méretei egyszerűen lenyűgözőek. Hogy mást ne említsünk, egészen véletlenül éppen tojástermelés terén a nemzetközi statisztikák már most a világ harmadik legnagyobb előállítójaként említik. A cég honlapján pedig a 34 éves Natalia Vasziliuk (CEO) örömmel tájékoztatja a látogatókat, hogy az AvangardCo, Brüsszel friss döntésének köszönhetően, 2018. február 28-tól vámmentesen exportálhat tojást az EU területére. Kezdésként 1,8 milliárd darabra gondoltak, amelynek szállítmányozását márciusban el is kezdik. Ez utóbbi hírt egyébként a Baromfi Termék Tanács tojás ágazati vezetése is lapunktól tudta meg. Ennek nyomán azonnal felvették a kapcsolatot a megfelelő brüsszeli szervekkel, és amint hivatalos választ kapnak, mi is tájékoztatjuk olvasóinkat. Azt hiszem, összegzésül annyit kijelenthetünk: az unió tojáspiacát készakarva sem lehetett volna jobban előkészíteni az új szereplő lehengerlő antréjához. De mi lesz a többiekkel?

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában