Az ötvenes munkavállalók is értékesek

– Az ötvenes korosztály ugyanúgy jelen van a munka­erőpiacon, és aktívan érdekelt a munkahelyváltásban, mint a többi, legyen szó akár fizikai, akár szellemi munkáról – mondta el lapunknak Andavölgyi Vivien, a legnagyobb magyarországi álláskereső portál toborzási szakembere. Igaz ugyan, hogy az ötvenesek – szemben az Y generációval, vagyis az 1980 és 1995 között születettekkel – jóval óvatosabban „ugranak bele” egy munkahelyváltásba. Ezt viszont már nemcsak tapasztalatok, hanem tanulmányok is alátámasztják. Ennek egyértelmű magyarázata az élethelyzetbeli különbségben rejlik: a családosok számára a biztonság és a stabilitás fontosabb szempont, mint a fiatalabbaknak. Kérdés persze, hogy ha mégis a munkahelyváltás mellett döntenek, mennyire versenyképesek a munkaerőpiacon.

– Mindenképpen azok lehetnek, mert mondjuk a frissebb tudást vagy a digitális eszközök könnyebb használatát ellensúlyozhatja az a 20-30 éves munkatapasztalat, amelyet bizonyos szellemi pozíciók­ban kifejezetten keresnek a munkáltatók. A fizikai munkák terén pedig hangsúlyosan előnyben részesítik a közép­korú vagy idősebb munkavállalókat, akik nem mondanak fel apróságok miatt, megbízhatók, biztosan bejárnak a munkahelyükre, egyszóval más mentalitással dolgoznak, mint a fiatalabbak – magyarázta a szakember.

Ez egybevág az élethelyzet kapcsán fentebb már említettekkel. És ha már ismét ennél tartunk, jegyezzük meg, hogy a megbízható, nagy munkatapasztalattal rendelkezőket meg is kell(ene) fizetni. Ez újabb kérdést vet fel: lehet-e hátránya egy ötvenes munkavállalónak az, hogy magasabb bért kér az állásinterjún? Andavölgyi Vivien szerint azok a cégek, ahol valóban szükség van a tapasztalatra, ezt meg is adják. Tegyük hozzá, legyen bármilyen tehetséges is egy fiatal, 20 év tapasztalatot csak 20 év alatt lehet megszerezni. A munkatapasztalat azonban nem egyenlő az álláskeresési tapasztalattal, vagyis ha egy ötvenévesnek munkát kell keresnie, nem biztos, hogy tisztában van azzal, hogyan lehet egy önéletrajzot vagy egy motivációs levelet úgy megírni, hogy azzal azonnal meggyőzze a személyzetist, és bejusson legalább az első szóbeli interjúra.

– Ez valóban így van, de ma már rengeteg lehetőség van arra, hogy akár online, akár valamilyen direkt erre a célra szervezett workshopon a témával kapcsolatban „képbe kerüljön” az, akit ez érdekel. Az önéletrajzra és ­motivációs levélre azért érdemes nagy hangsúlyt fektetni, mert legtöbbször szó szerint néhány másodperc alatt kell ezekkel meggyőzni a kiválasztással foglalkozót arról, hogy behívja a jelentkezőt. Ezért jól átláthatón és átgondoltan összerakottnak kell lennie ezeknek a dokumentumoknak – húzta alá a toborzási szakember, aki azt is kiemelte, ha sikerül eljutni az első szóbeli interjúra, jöhet az önreklám, hiszen ott is el kell tudni adni magát a munkát keresőnek. Ezen a téren sem áll túl jól az ötvenes korosztály, akiket bizony bátorítani kell, merjék „fényezni magukat”, előadni a tapasztalataikat és ne szerénykedjenek az érdemeikkel. De mindent csak őszintén és óvatosan, mert ha elnyeri a vágyott pozíciót a jelölt, úgyis kiderül az igazság. De vajon milyen készségekre és képességekre van ma szükség, amelyeket már az önéletrajzban is fel szoktak tüntetni?

– Felmérések szerint a munkáltatók olyan embereket keresnek, akik beépíthetők a meglévő csapatukba, vagyis eljött a „soft skillek” ideje. Ilyen a nyitottság, a tanulni vágyás és a csapatmunka. Gondoljunk bele, hogy ma 18–60 év között akár négy generáció is együtt dolgozik a munkahelyeken, így nyilván szükség van arra, hogy tudjanak egymással dolgozni és adott esetben egymástól tanulni. Ám ha ezeket beírják az önéletrajzba, készüljenek arra, hogy a személyzetis rá is fog kérdezni, tehát előre gondolják át, milyen példákkal tudják majd alátámasztani a felsorolt képességeiket – hívta fel a figyelmet Andavölgyi Vivien, aki zárásként azt is megemlítette, aki szeretne állást váltani, annak most érdemes belevágnia, mert a munkaerőhiány a munkavállalóknak kedvez és a cégek is nyitottabbak. Tehát, hajrá ötvenesek!