A végzett épületgépész-technikusok alapvető feladata a munkafolyamatok irányítása

Az oktató arról is beszélt, hogy jó kézügyesség kell ezekhez a szakmákhoz, s jól jön bizony az is, ha a diákoknak van némi, otthonról hozott szerszámtapasztalatuk.

– Rengeteget szereltünk, barkácsoltunk – mondta saját gyerekkoráról –, édesapám, bár egészségügyi szakember volt, mindent megjavított otthon. Mi gyerekként a bátyámmal tényleg folyton fúrtunk, faragtunk. Így történt, hogy én egy gépészeti profilú szakgimnáziumba mentem. Onnan egyenes út vezetett az egyetemre, mert megszerettem a szakmát – folytatta.

– A biciklink! – vágta rá arra a kérdésünkre, hogy mi volt az, amit testvérével együtt anno úgy igazán megszerelt… – Versenybiciklink volt, még az a régi orosz görbe kormányos. Azt mi darabokra szedtük, át is festettük gyerekkorunkban. Porszívóval festettük át. Volt az az orosz porszívó, amelyik az egyik végén szívott, mások végén fújt – mesélte.

– Gépgyártás-technológián végeztem a kolozsvári Műszaki Egyetemen. Amikor egyetem után átköltöztünk Magyarországra a feleségemmel, megismerkedtem annak a cégnek a főnökével, akiknek manapság is készítek épületgépészeti terveket – mondta.

Az aktuális középiskolai alapszakmákról szóló, országos érdekű tájékoztatót, ha citáljuk, megtudhatjuk, hogy az épületgépész-technikusok képzése jelenleg ötéves, érettségivel és technikusi szintű szakképzettséggel zárul. – Az épületgépész-technikus a családi házak, középületek, intézmények és ipari létesítmények ivóvíz-, szennyvíz-, szellőzés-, klímatechnika, hűtés-, központifűtés-, gázipari és épületfelügyeleti rendszereinek tervezési, előkészítési, kivitelezési, üzemeltetési munkáiban részt vevő szakember – olvasható a leírásban.

– Ők egy csoportot fognak vezetni, irányítani fogják a munkát – tette hozzá Bagoly László. A Vörösmarty Technikum oktatója kifejtette, a végzett épületgépész-technikusok a tervezésbe is belefolynak: a költségvetés elkészítésébe, az anyaggyűjtésbe.

A diákok az iskola laborjaiban tanulhatják meg a légtechnikát, a hidraulikát és az elektronikát. A műhelyekben a csőszerelést, hegesztést, s mindent, ami kell a szakmájukhoz. Az ágazati vizsga után léphetnek ki a duális képzésbe, ezután gyakorlatilag minden második hetüket egy gyakorlati helyen töltik, egy cégnél vagy egy egyéni vállalkozó mellett.

Nagyon keresettek az ágazat szakemberei. – Engem is sokszor megkeresnek, tudok-e ajánlani egy jó vízszerelőt, egy jó gázszerelőt – mondta Bagoly László; a szakember megjegyezte, ugyanakkor azt is, hogy a jellemzően alacsony kezdő fizetés eltántoríthatja a fiatalokat a szakmától. – Tartjuk a kapcsolatot a diákok nagy részével, az utóbbi időben nagyon sokan a szakmában maradtak, szerencsére – mondta végül.