Poloskainvázióra számíthatunk? – Tönkreteszik a mustot a behurcolt kártevők

Nagy, lapos barna rovar, amely a lakásba jutva hangosan zümmög, ha megfogjuk, bűzös váladékot enged ki magából, egyébként pedig csendesen lapul a függönyökön, sarokban, bárhol, ahol meleget lel. Az emberek többsége nem kedveli az ázsiai márványpoloskát, pedig szerencsétlen jószág nem saját akaratából érkezett hozzánk. Ez a rovar ugyanis nem őshonos hazánkban, ittlétét a nagy áruforgalomnak köszönheti, amely a 21. században felgyorsította a „betelepítését”. Az elmúlt években lehetetett észrevenni az egyedszám erős növekedését, amely az őszi hűvösebb időszakban tetőződik. Takács Attila, a megyei kormányhivatal növényvédelmi szakügyintézője elárulta: a ma világméretű, tömeges és gyors áruforgalom hatására olyan élőlények is eljutnak hazánkba, amelyek eddig nem voltak az őshonos flóránk és faunánk részei. Azt ma már nehéz kideríteni, hogy hozzánk, hogyan jutott el az ázsiai márványospoloska, jöhetett akár egy kézipoggyászban, de használtautó importtal vagy szaporítóanyaggal is.

A márványospoloska eredeti hazája Japán, Korea, Kelet-Kína. 1996-tól az USA-ban, Európában 2004 óta ismert. Először Liechtensteinben, Svájcban, Németországban, majd Franciaországban és Olaszországban jelent meg, végül eljutott hozzánk is.

- Magyarországon először 2013-ban Budapesten találták meg. Azóta ez a jól repülő poloska faj az egész országban elterjedt. Országos terjedése nem csak repüléssel történhetett, hanem a szél vagy gépjárművek segítségével is. Így rövid idő alatt igen nagy távolságokra is képesek eljutni – magyarázza a szakember, aki mesél a fajról is: a majdnem mindenevő poloska gyakorlatilag minden gyümölcstermő cserjén és fán megél. A zöldségfélék közül a paprikán és a paradicsomon okozza a legtöbb kárt. Károsítja még a kukoricát, a szóját és szinte válogatás nélkül a dísznövényeket. A kertekben a gyümölcsfákon, főleg az almástermésűeken, mályvacserjéken, nyári orgonákon és a gyalogakácon szaporodott el eddig nagyobb tömegben. Kedvence még a juhar, a bálványfa, a szivarfa, a júdásfa, a kőris, a platán és a díszcseresznyék. Az egynyári és évelő dísznövények többsége alkalmas a táplálásukra. A kifejlett poloskák és a lárvák is a terméseket részesítik előnyben és ott szívogatnak.

A bortermelők sem lehetnek boldogok tőle: az augusztusban felszaporodó márványos poloskák szőlőültetvényben az érett fürtökön előszeretettel szívogatnak, így a fürtökkel együtt présbe került poloskák kellemetlen poloska ízt adhatnak a mustnak.

A márványos poloska szereti a meleget, így már az első hűvösebb időben elkezdi keresni az alkalmas telelőhelyeket: – Ez sok esetben lakóház, lakás, fészer is lehet. Jellemzően az ajtók, ablakok résein keresztül húzódnak be a lakásokba, főként a kertes házakba, faházakba és így igen kellemetlen lakótársakká válhatnak, mert bűzmirigyeik kellemetlen váladéka viszolygást kelthet – világít rá a sokak által tapasztalt kellemetlen élményre a szakember, aki a védekezés kapcsán kifejti:

- Hasonlóan más kártevő fajokhoz, az ázsiai márványospoloska esetében is nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, illetve a korai észlelésre. Ezek hiányában csak akkor vesszük észre őket, ha már tömeges jelen vannak, vagy a legrosszabb esetben már csak az általuk okozott gazdasági kár tűnik fel – tudjuk meg, ahogy azt is: a szívogató poloska elleni kémiai védekezésnél figyelembe kell venni a növény-egészségügyi előírásokat. Addig is azt tanácsolja Takács Attila: figyeljünk oda, hogy az ablakok jól záródjanak, és ne engedjük, hogy az ázsiai márványos poloskák lakásunk hívatlan vendégei legyenek.

Védekezés a poloska ellen

- A hatóanyagok tekintetében leghatékonyabbnak a széles hatásspektrumú szerves foszforsav-észterek és piretroidok egyes képviselői bizonyultak. Ezek okszerűtlen felhasználása azonban nagy környezeti és ökológiai kockázattal járhat.

- Környezetkímélő módszer lehet a csalétekként az USA-ban már bevált, az ázsiai márványospoloska hím egyedei által termelt kétkomponensű aggregációs feromon és egy szinergista hatású vegyület kombinációjának alkalmazása. Az így egy, a haszonnövényektől mentes területre összesereglett poloskák kis ökológiai kockázattal elpusztíthatók.

- Az ázsiai márványospoloskának ismert számos természetes ellensége is, ezen fajok adaptálása a hazai környezetbe a növényvédő szer mentes védekezés egyik módja lehet.