Szétfoszlott ellenségkép – Zrínyi Miklós fontosnak tartotta a török barátokat

1664. február 2-án gyújtatta fel Zrínyi Miklós horvát bán az eszéki hidat. Téli hadjárata során seregeivel mélyen benyomult az oszmán hódoltság területére. A Dráva felett húzódó átkelő megsemmisítésével a törökverő Zrínyi a Habsburg-török háború egyik legfényesebb hadi sikerét aratta. Ennek hatására Zrínyi Miklóst nemcsak a Habsburg Birodalomban, de egész Európában hősként ünnepelték: alig akadt uralkodó, aki ne küldött volna gratuláló üzenetet a „magyar Marsnak”, míg a francia király pairi címmel, Spanyolország pedig aranygyapjas renddel tüntette ki a hadvezért. Órási tisztelet övezte Zrínyi hadi sikereit rátermettsége okán. A török áfium ellen való orvosság szerzőjének ünneplésekor felmerül bennünk a kérdés: hogyan lehetséges, hogy ma a Törökországba látogató magyarokat testvérként szereti ez a nép? Hogyan lehetséges, hogy a mai Törökország emlékművet állít a magyar hősöknek, és az izmitiek Thököly-Zrínyi kultuszt emlegetnek? Törökbúzánk, törökszegfűnk, törökborsunk van, valamint bizonyítottan közös szavaink, dalaink, népszokásaink. Gamauf András székesfehérvári történész számos cikket publikált már országos szaklapokba a török-magyar barátságról a közös türk gyökerekről. Szerinte e kapcsolat barátsággá, sőt testvéri szeretetté szelídült, amit megtapasztalhat az, aki magyarként török földre lép.

A 1848-as szabadságharc után a magyar emigránsok közül többen a török hadseregben harcoltak. Az I. világháborúban is a törökökkel egy oldalon álltunk – mondta a történész.

Hunyadi Mátyás halála véget vetett hazánk nagyhatalmi státuszának. A 16. században Európa politikai egyensúlya a Habsburg-dinasztia javára részben hódításai, részben házassági politikája révén felbillent. Franciaország szövetségest keresett és nyert az Oszmán Török Birodalom révén. Magyarország szerencsétlenségére a keleti és a Habsburg Birodalom közötti ütközőzónába került és közel két évszázadon keresztül súlyos küzdelmek színtere lett. Nagy Szulejmán, amikor Spanyolország királya Károly és bécsi kormányzója Ferdinánd ellen francia kérésre hadba vonult, kinyilatkozta, hogy ő hazánkon csak átvonulni kíván nyugat felé. II. Lajos és a magyar főrendek azonban ehhez nem járultak hozzá. Nem fogadták el az ajánlatot. Gamauf András szerint Mohács után megfigyelhető egyfajta törökorientációs politika. Nádasdy Ferenc országbíró 1660-ban írta az Elmélkedések című munkájában, hogy országosan kell a törökhöz hajolni, mert barátságuk nélkül nincsen békesség és csendesség. Magyar emigránsok több hullámban kaptak menedékjogot Törökországba: a 18. századi kuruc emigráció, valamint a 19. századi Kossuth emigráció tagjai.

Mint kiderült, a Kossuth-emigráció egyik jeles tagja Lóródy Ede, aki az 1848-as forradalom és szabadságharc előtt Székesfehérvár főjegyzője volt, ugyanezen év októberében részt vett a városi népfelkelésben. A történésztől azt is megtudtuk: a szabadságharc végén Lóródy is segédkezett Szemere Bertalannak a koronázási ékszerek elrejtésénél, majd a forradalom leverését követően ő is Törökországba menekült.

Gamauf András találta meg a Thököly Imre kuruc király emlékére, az eredeti sírhelyére állított márvány obeliszk egy darabját. Izmit (Kocaeli) város ezt követően Thököly Imre és Zrínyi Ilona emlékének ápolására emlékházat hoztak létre. Gamauf András végigjárta az Izmit körüli helyeket. Az ő kutatásainak köszönhetően lett ismert, hol is volt a Virágok mezeje, Thököly Imre és Zrínyi Ilona utolsó lakhelye. Ez a látogatás lett elindítója Izmit–Székesfehérvár testvérvárosi kapcsolatának.

Ma a török állam fekvését, nagyságát, történelmi szerepét tekintve komoly érdekérvényesítő, és befolyásos hatalomnak számít. A NATO tagországok sorában a második legnagyobb haderővel rendelkező nagyhatalom. Gazdasági helyzete a kedvező földrajzi fekvés következtében stabil. Az Európai Unióhoz csatlakozna, mindmáig sikertelenül. Népessége közel 80 millió, ha csatlakozik, a szavazati arányokat tekintve megszűnik a francia-német hegemónia.

Gamauf András emlékeztetett: a Török-Magyar Baráti Társaság alapítója eredetileg Jókai Mór volt. A Szent Koronánkon pedig az alábbi felirat található: Gézának, Turkia királyának. Ezek tények, amelyek szintén a közös türk eredetre utalnak.

Zrínyi Miklós sikerei kapcsán a történész hozzátette: valójában már a hadvezér fejében is megszületett a gondolat, hogy a törökökkel szövetséget kössön.