2018.08.17. 07:00
Hatodjára töltötte be katonazene a fehérvári belvárost
Gyertek, itt valami nagy ramazuri van! – invitálta a vonal túlsó végén elérhető barátnőit egy lány az Országalma mellett. A „felfordulás” a VI. Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztivált jelentette.
Masírozás, szalutálás és induló – katonai szavak a zene nyelvén
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
Kétségkívül megkerülhetetlenek voltak csütörtökön délután a belvárosban játszó katonazenészek. Az Országzászló térnél, a Mátyás-szobornál, az Országalmánál és a pláza előtti téren állomásozott csapatok az utcán végighaladva, zenei aláfestéssel értek össze a Városház téren, s ott egybeolvadva hallgatták a köszöntőket. A repertoárból az Összhaderőnemi Parancsnokság tízéves fennállása alkalmából, Ruff Tamás őrnagy-karmester által komponált Kuruc díszinduló sem maradt ki, melyet az összevont zenekar adott elő. A beszédek sorát Cser-Palkovics András polgármester kezdte, aki köszönetét fejezte ki Schmidt Zoltán dandártábornoknak, amiért mindig elkötelezetten a rendezvény élére áll.
Székesfehérvár alapításától fogva büszke katonaváros, ahol ma is megtiszteltetés katonaként szolgálni
– vette át a stafétát a dandártábornok. – A katonazenészek komoly történelmi múlttal rendelkeznek; a zene, a kürtök és a harsona mindig is társa volt a katonáknak, a hangszerek még a búcsúztatásukkor is elkísérik őket – tette hozzá.
A névadóról, Fricsay Richárdról is megemlékeztek: az 1897-ben Fehérvárra költözött alezredes a magyar katonazene történetének kiemelkedő alakja, itt városi dalárdát és zeneiskolát alapított. Munkásságával katonaként és művészként egyaránt példát mutat a jelen katonáinak, katonazenészeinek is. A Budapestről, Debrecenből, Székesfehérvárról és Tatáról érkezett zenekarok el is varázsolták az egyre gyűlő közönséget, akik hagyományos indulókat, átírt modern dalokat, sőt katonai limbót is hallhattak, láthattak annak köszönhetően, hogy az ünnepség pillanataiban megszületett a tatai Májer Bálint katonazenész és párja, Petra közös gyermeke.