2018.11.20. 16:00
Csokonai nem lehetett Fehérváré
Az alcsútiak példamutató módon rendbe tették a temetőjüket, ahol szép márvány sírkövek őrzik az elődök álmát, s vallanak a múltról.
Csokonai Vitéz Mihály Friedrich John rézmetszetén (1816)
Megemlítem, hogy koszorús költőnk, Csokonai Vitéz Mihály nagyapja, Csokonai László 1754–1762 között Alcsúton volt református lelkész. Talán az ő síremléke is áll még az alcsúti református temetőben, neve talán fellelhető a halotti anyakönyv 1762. évi bejegyzései között. A Csokonai család a Somogy megyei Csokonya mezővárosból származik (ma Csokonyavisonta). Csokonai Lászlónak az édesapja is református lelkipásztor volt, de fia, Csokonai József nem folytatta felmenői hivatását, seborvos, borbély lett. A 18. században ez céhes mesterség volt, csak céhtagként gyakorolhatták. Mesterré válásuk előtt a borbélysegédeket is vándorútra kötelezték, hogy tudásukat jó nevű borbélymesterek műhelyeiben gyarapítsák.
![](https://cdn.feol.hu/2021/09/e2__WWXVMhdpQETKCL5N9gX-gTLDJzfCePJEWiY0wzA/fill/1470/1945/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzJiMGVhZmZmMTQ2ZDQ4YTg5YmUyOTBlOTRkNGYwNDc4.jpg)
Csokonai József vándorútja során jutott el Debrecenbe, ahol mint borbélylegény egy Kis Hatvan utcai borbélymesterhez szegődött. Beszármazott létére gyorsan és mélyen meggyökeresedett Debrecenben, vagyont gyűjtött, a borbélycéh tekintélyes tagjává vált. Céhmester csak városi polgárjoggal rendelkező iparos lehetett. Csokonai József nem telepedhetett le Székesfehérváron, mivel az 1703-ban visszanyert szabad királyi városi kiváltságlevél előírása szerint székesfehérvári polgár csak római katolikus vallású lehetett. Debrecenben, a „kálvinista Rómában” viszont a polgárjog megszerzésénél a reformátusok élveztek előnyt. Csokonai József ezért telepedett le Debrecenben, ahol 1773-ban megszületett fia, Csokonai Vitéz Mihály, aki így lett Debrecené.