2019.02.13. 07:05
Csökkent a Duna tápanyagterheltsége
Az MTA Ökológiai Kutatóközpontja megvizsgálta, hogyan befolyásolja a vízi táplálékhálózat alapjának tekinthető fitoplankton fejlődését az éghajlatváltozás, az emberi hatások és a tápanyagszegényebbé váló víz.
Ilyen a fitoplankton nagyon közelről Fotó: NOAA MESA Project
Az 1980-as években jelentős tápanyagterhelés érte a Dunát az intenzív mezőgazdálkodás és ipar miatt. Azóta jelentős környezetvédelmi beruházások történtek, amelyek visszatartják a lebegő anyagot és a tápanyagokat: a kétezres évekre csökkent a Duna tápanyagterheltsége.
![](https://cdn.feol.hu/2021/09/3NIyV7-HXfhyAqNsZb9OGJPDMA-32VLoM4Z0-5UgXMo/fill/1470/1203/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzA3YjljMWEzNWYxYzRhMThhYWRkNjY4ZGM5OGEwNzkw.jpg)
Az MTA elemzése szerint a lebegő életmódú, a tápanyaggazdag vizet kedvelő algák relatív mennyisége csökkent a Dunában, a tápanyagszegényebb vizekre jellemző formáké, a rögzült életmódot folytató algáké, illetve az ostoros algáké nőtt. A dunai fitoplankton-közösség sokszínűbb lett.